Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2013.01.28

Az eddigi tapasztalatok szerint sikeres volt a megyei kulturális intézményrendszer 2012 végi átalakítása, így a kormányzat reményei szerint hosszú távon működőképes új modell jött létre – mondta el Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Hammerstein Judit kiemelte: történelmi átalakítást hajtottak végre, amelynek során az új jogszabályi és a pénzügyi hátteret is sikerült megteremteni, így akár évtizedekig megnyugtató keretek között működhetnek a megyei kulturális intézmények. A törvénymódosítások után létrejött modell lényege, hogy a megyei hatókörű múzeumok és a megyei könyvtárak a megyei jogú városok (továbbá a múzeumok esetében Tata és Szentendre) fenntartásába kerültek, az eddigi múzeumi tagintézmények fenntartói pedig néhány kivétellel azok a települések lettek, ahol azok elhelyezkednek. Tizenhárom múzeumi egység állami fenntartásban marad, elsősorban a nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségük miatt. Ezek nem önálló intézményekként, hanem országos múzeumok filiáléiként működnek tovább. Bár a megyei muzeális szervezetek így felbomlottak, a megyei hatókörű múzeumok ezentúl is szakmai háttértámogatást nyújtanak a megye többi múzeumi egységének, továbbra is lesz állami feladatkörük – például a régészeti feltárások megszervezése, a továbbképzés, a szakmai tanácsadás –, és erre központi forrást is kapnak – közölte a helyettes államtitkár.
 
A könyvtárak esetében egyszerűbb volt a helyzet: az egykori megyei könyvtárak a megyei jogú városok fenntartásába kerültek, és amennyiben ott városi könyvtárak is működtek, azok beolvadtak a megyei intézménybe. Ezek a megyeszékhelyek ellátásán túl megyei feladatokat is kapnak, többek között a kistelepülések könyvtári szolgáltatásának megszervezését, így egyetlen kistelepülés sem marad könyvtári szolgáltatás nélkül – hangsúlyozta. Hammerstein Judit elmondta, hogy a megyei feladatellátást a könyvtárak tekintetében is az állam finanszírozza, ezt a támogatást egészíti ki a város a tipikusan városi feladatok ellátásának biztosításával. A levéltárak helyzetét külön törvénymódosítás rendezte: a megyei levéltárak a Magyar Nemzeti Levéltárba (MNL) tagozódtak be, létrehozva ezzel egy teljesen új, mintegy 700 munkatársat foglalkoztató struktúrát, amely több mint 10 ezer közigazgatási egység anyagát dolgozza fel.
 
A helyettes államtitkár a közművelődési intézményhálózatról is szólt: a megyei szint mint módszertani feladatkör állami fenntartásba került az átalakuló Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézeten keresztül, amelynek az lesz a dolga, hogy a közművelődési feladatellátást módszertani szempontból újragondolja, megyénként négyfős módszertani egységek felállításával. Ez a gyakorlatban többek között tanácsadást, háttértámogatást, a képzések megszervezését jelenti – jegyezte meg. Mint hozzáfűzte, az intézményeket fenntartóként vették át a települések, de az ingatlanok állami tulajdonban maradtak. A könyvtári területen azonban a működéshez szükséges ingóságok, dokumentumok tulajdonjoga az átvevő városokhoz került. A települések feladata most az, hogy megkössék a vagyonkezelői szerződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A jövőben persze érdemes elgondolkodni azon, hogy az ingatlanátadás is megtörténjen – vetette fel.
 
 Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár
 
Hammerstein Judit elmondta: a megyei hatókörű múzeumok idén 2,4 milliárd forintos állami feladat-támogatásban részesülnek, az állami fenntartásban maradó 13 múzeumi egységre 700 millió jut, a könyvtárak pedig 2,85 milliárd forintot kapnak azon az 1,7 milliárdon felül, amit a kormány a kistelepülési feladatellátás finanszírozására különített el. Fontos eredmény továbbá, hogy sikerült visszaállítani az önkormányzati kulturális normatívát, így az állam céltámogatást ad az intézmények fenntartására – emelte ki. A Nemzeti Levéltár esetében 2,2 milliárd forint jut a megyei levéltári intézmények működtetésére, és további 120 millió az üzemeltetési többletköltségekre. Az összköltségvetés tehát lényegesen magasabb lesz a tavalyinál, az MNL így megkezdheti a megyei intézmények között meglévő különbségek kiegyensúlyozását mind költségvetési, mind szakmai szempontból – közölte. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az átadás-átvételkor a kulturális kormányzat azzal, hogy a rendkívül feszes határidőket tartani tudta, nagyon komoly teljesítményt nyújtott. A nyári kormánydöntés szerint az érintett 111 önkormányzattal november végéig kellett lefolytatni az átadás-átvételi tárgyalásokat, december 15-ig pedig meg kellett kötni az átvételi megállapodásokat, annak érdekében, hogy január 1-jétől már az új rendszer működhessen.
 
„Az a tapasztalatunk, hogy az intézmények és az önkormányzatok hozzáállása alapvetően pozitív volt, hiszen a helyiek korábban is ismerték és használták mind a megyei könyvtárak, mind a múzeumok szolgáltatásait. Különösen a kisebb önkormányzatok számára jelentett nagy előrelépést egy-egy muzeális intézmény átvétele, hiszen a települések ezzel is erősíthetik a lokális értékek védelmét. Egyértelmű elutasítással egy esetben sem szembesültünk, minden önkormányzat az átalakítás és az intézményrendszer jelentőségéhez mérten kezelte az ügyet” – számolt be az új rendszer fogadtatásáról Hammerstein Judit. Hozzáfűzte továbbá: a törvénymódosítás régóta húzódó szakmai kérdések megválaszolására is lehetőséget teremtett, például a múzeum fogalmának újragondolására, illetve a módszertani megújulásra.
 
Természetesen nehézségek is felmerültek – ismerte el Hammerstein Judit. Most összesítik például, hogy a megyei intézményfenntartó központok által működtetett rendszer után milyen kötelezettségvállalások maradtak, amelyeknek rendezésére akár külön kormányzati intézkedésre is szükség lehet. „A kezdeti aggodalmak óta a szakma álláspontja is változott, ebben az is szerepet játszott, hogy minden lépést széleskörű szakmai egyeztetés előzött meg. Hogy a fenntartóváltás irányát illetően végül jó döntés született, abban megerősítettek minket az átadás-átvételi tárgyalások is, melyek többségét személyesen vezettem” – értékelte a tapasztalatokat a helyettes államtitkár.
 
(Forrás: MTI/Kultúra.hu)
(Fotó: Józsa Dénes)

Erdi_Tamas_

2019.06.17

Több mint 60 programot kínál a Klassz a pARTon! klasszikus zenei fesztivál, amely július 12. és augusztus 30. között várja a közönséget több helyszínen.

kasler

2019.06.14

Június 2. és 8. között hét magyarországi színházi társulat tartott előadásokat erdélyi városokban nagy sikerrel, a produkciók tematikája is kifejezte a magyarság összetartozását, élni akarását és a közös keresztény hitet.

Tersanszky_Jozsi_Jenore_emkekeztek

2019.06.14

Megemlékezést tartottak csütörtökön Tersánszky Józsi Jenő halálának 50. évfordulója alkalmából a budapesti Farkasréti temetőben.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

Június 16-án Jens Harzer német színésznek adták át Bécsben a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt. A több mint két évszázados múltra visszatekintő, egész életre szóló kitüntetést nem zsűri ítéli oda, hanem mindenkori viselője nevezi meg végrendeletében utódját mint „a német nyelvű színjátszás legjelentősebb és legérdemesebb művészét". A februárban elhunyt Bruno Ganz svájci színész 23 éven át viselte a vasból készült, 28 apró gyémánttal és féldrágakövekkel kirakott ékszert, és ő nevezte ki Harzert utódjául.

Bulgáriában, a szmoljani Nagy László Emlékházban Ki viszi át a szerelmet. Hommage à Nagy László címmel június 18-án nyílik állandó kiállítás. A tárlatot a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere, Boil Banov, az esemény védnöke nyitja meg.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Peller-Szendy

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Az A38 tetőteraszán kéthetente jelentkező koncertsorozatban 2019 legizgalmasabb és legeredetibb hazai dalszerzőit faggatják ki meghatározó könyvélményeikről, kedvenc szerzőikről és a sorok közti gondolataikról.

Tíz színpadi előadással és új programokkal várja a közönséget a Pécsi Nyári Színház június 20. és augusztus 11. között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma