Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.05.19

Az olimpiai sikereknek köszönhetően az 1930-as évekre Magyarországon is időszerűvé vált, hogy megépüljön az első fedett sportcsarnok. Az 1941-re elkészült Nemzeti Sportcsarnokban a magyar sportolókat, legendákat, példaképeket végre élőben lehetett megcsodálni, így évekig telt házzal üzemelt.

dombormu
A szerző felvétele

 

A ma is működő, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok kardvívó nevét viselő sportlétesítményt a Budapest100 civil városi ünnep keretében is bemutatták, hiszen az idei programban az éppen centenáriumát ünneplő Bauhaus iskola elvei alapján készült modern épületek kerültek a középpontba. Az épületbejárást dr. Szabó Lajos és György Imre vezette.


gerevich_aladar_nemzeti_sportcsarnok1
A szerző felvétele

A sportcsarnok helyén korábban lóversenypálya állt, 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején pedig beszántották a pályát, mint „polgári csökevényt”. Az istállók azonban nagyrészt megmaradtak, és egészen a Budapest Sportcsarnok 1982-es felépítéséig használták a rendőrlovak lakhelyéül.


A lóversenypálya megüresedett helyén gyeplabdapálya, majd később a Postás Egyesület sporttelepe működött, mígnem a 30-as évek végén felmerült egy nagy budapesti sportkomplexum terve, hiszen a fővárosban nem volt semmilyen fedett, sportolásra alkalmas csarnok. 1939-ben írták ki a pályázatot az Istvánmezőn található üres területre, a cél egy nagy központi és mellékcsarnok megépítése volt.


tervpalyazat
Rimanóczy tervpályázatának modellje, lent középen a megépült Sportcsarnok
Forrás: wikipédia.org

A pályázatot id. Rimanóczy Gyula nyerte, aki a magyar modernista avantgárd építészet kimagasló alkotója volt, ő tervezte korábban a Pasaréti és a Bosnyák téri templomokat is.


Először a kisebb mellékcsarnok megépítésére került sor, amelyet 1941 december 6-án, Miklós napon adtak át, nem véletlenül. Az első névadó maga a kormányzó volt, a tervezett – és soha meg nem valósult teljes – épületkomplexumot róla nevezték volna el. Így a ma is álló csarnok a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok Kiscsarnoka nevet kapta. A további létesítmények megépítését azonban a háború ellehetetlenítette.


Istvanmezei_ut_3-5._Nemzeti_Sportcsarnok
Istvánmezei út 3-5. Nemzeti Sportcsarnok 1942-ben. Jobbra a Rózsafüzér Királynéja-templom
látszik a Thököly úton. Forrás: Fortepan


A vasbeton szerkezetes épületet az art deco stílus jellemzi: a kapuktól a lépcsőkorlátokig, a fa széksoroktól a feliratokig minden eredeti szépségében maradt fenn.


A csarnok különleges ékessége a főbejárat fölötti dombormű (relief), amely Kocsis András szobrászművész munkája. A sport születését és fejlődési fázisait ábrázolja a kezdetektől a „modern” sportágakig. Az art deco stílusnak megfelelően az embereket egyiptomi pózban jeleníti meg, vagyis a testet szemből, a fejet oldalirányból ábrázolja.

 

Kocsis_Andras_dombormuve
Kocsis András domborműve (1942)
Forrás: Fortepan


A sportcsarnokban megrendezett első esemény egy magyar-olasz ökölvívó találkozó volt, amelyet a magyarok nyertek pontozással, 12:4 arányban. Ma már elképzelhetetlen, hogy egy válogatott ökölvívó mérkőzés olyan jelentőséggel bírjon, hogy egy új sportlétesítmény avatóeseménye legyen. Abban az időben viszont az ökölvívás nagyon népszerű volt, még egy csapatbajnoki forduló jegyeiért is hajnaltól álltak sorba az emberek – nem nehéz elképzelni, hogy egy válogatott mérkőzést milyen nagy érdeklődés övezett.


papp-laszlo-boksz-okolvivas1
Papp Laci
Forrás: ntf.hu


Ebben a csarnokban került sor Papp László háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokunk legendás első mérkőzésére is, amikor a nézőtérről hívták le bokszolni, mivel a neves csepeli Bicsák Gyulának nem jött el az ellenfele. Az ifjú Papp Laci engedett az unszolásnak, és mindenki meglepetésére meg is nyerte a meccset. Négy nap múlva már újból a Nemzeti Sportcsarnokban lépett szorítóba, élete első válogatott szereplésekor osztrák ellenfele kénytelen volt feladni az egyoldalú küzdelmet. Új legenda született!


A Nemzeti Sportcsarnokban gyakran rendeztek tornaversenyeket is, itt készült a legendás felvétel Keleti Ágnesről, aki csodálatos hajlékonyságát 98 éves korára is megőrizte. Ma ő a legidősebb élő nyári olimpiai bajnok az egész világon.


Keleti_Agnes
Nemzeti Sportcsarnok, női tornaverseny, 1949. Keleti Ágnes későbbi olimpiai bajnok tornásznő.

A képen felismerhetők a Nemzeti Sportcsarnok ma is meglévő fa széksorai. Forrás: Fortepan


Az itt megrendezett világesemények közül kiemelkedett az 1950-es asztalitenisz világbajnokság, az 1955-ös férfikosárlabda-Európa-bajnokság és az 1959-es vívó világbajnokság, ahol számos hazai sikernek tapsolhattak a nézők.

 

Nem csupán a sport, hanem a politika is gyorsan birtokba vette a létesítményt, hiszen 2000 fős férőhelyével jó ideig ez volt a legnagyobb csarnok az országban. Többek között itt tartották meg 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártjának alakuló ülését is.


A_budapesti_partaktiva_ulesen_1956._majus_18-an.
A szónok Rákosi Mátyás, a budapesti pártaktíva ülésén 1956. május 18-án.
Forrás: Fortepan


Mára már sajnos nagymértékben csökkent a Sportcsarnok jelentősége, mivel a mai kor biztonsági előírásai miatt a küzdőtér túlságosan kicsivé vált bizonyos sportversenyek megrendezéséhez. Így ma már csak néhány sportág képviselői tudják használni a létesítményt, az utóbbi időben közülük is leginkább a vívók vették birtokukba. Az évek során két kisebb csarnokkal is kiegészült az épület, amelyben vívók százai edzenek nap mint nap.


kabos-endre-gerevich-aladar
A legendás Gerevich Aladár


Nem véletlen, hogy a csarnok jelenleg is egy vívó nevét viseli: 2010-ben, születésének 100. évfordulóján hazánk legeredményesebb – 7 olimpiai bajnoki címmel rendelkező – olimpikonja után kapta a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok nevet. Gerevich Aladár első bajnoki címét 1932-ben nyerte Los Angelesben, és 1960-ban Rómában – 50 éves korában(!) – még tagja volt az aranyérmes kardcsapatnak.


Remélhetőleg a jövőben is számos kulturális és társadalmi rendezvénynek tud helyt adni – a sporteseményeken túl – ez a rendkívül elegáns, páratlan épület.


Budai Kriszta


Nyitókép: Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász a Nemzeti Sportcsarnokban 1976-ban.

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Jozsef_Attila_szobra_2

2019.06.20

Pintér Attila bronzból készült alkotását Tarlós István főpolgármester, Bácskai János, Ferencváros polgármestere és Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szóvivője avatta fel a IX. kerületben, a költő egykori lakóhelye közelében, a Ferenc téren csütörtökön.

20190620_093134

2019.06.20

434 település 756 képviselőtestületi tagja, továbbá 305 településről 401 közösség 678 résztvevője kapcsolódott be a Cselekvő közösségek projekt programjaiba.

fesztival_sz

2019.06.19

A fesztiválozók személyi adatainak rögzítéséért nyújtott be törvényjavaslatot Gulyás Gergely és Kocsis Máté (Fidesz), valamint Nacsa Lőrinc (KDNP) országgyűlési képviselő.

A Csinghaj-tibeti-fennsíkon eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a faj nevét adó szibériai barlangon kívüli területen. Az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorszakból származnak.

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának meghívására öt magyar alkotó mutatkozhatott be június első hétvégéjén a kínai közönségnek a kelet-kínai Hangzhouban megrendezett BudapestFest programjának részeként. A kínai közönség nagyra értékelte a magas minőségű egyedi termékeket.

Újra megnyitja kapuit az Antropos.hu Fashion&Art&Design Market június 22-én a Morrison's 2 klub fedett udvarán. Az árusítók között számos divattervező, kiegészítő-tervező, kézműves, ötvös/ékszer-készítő, festő, grafikus, digitális művész munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók, akár el is beszélgethettek az alkotókkal, és ami a legjobban tetszik, azt meg is vásárolhatják. A belvárosi udvaron nemcsak nézelődni, illetve vásárolni lehet majd, hanem workshopokat is részt vehetnek az érdeklődők.

Reisz Gábor alkotása nyitja a rendező részvételével pénteken a Cinema Jove nemzetközi filmfesztivált a valenciai Teatre Principal-ban. A felnőtté válás kérdéseivel foglalkozó, önéletrajzi ihletésű filmet a hazai mozik decemberben mutatták be, s több mint 53 ezren váltottak rá jegyet. Nemzetközi premierje az A-kategóriás tallinni fesztiválon volt, majd a torinói fesztiválon három zsűri díjazta, Monte-Carlo filmfesztiválján elnyerte a fődíjat. A Rossz verseket a Magyar Filmakadémia négy kategóriában tüntette ki Magyar Filmdíjjal áprilisban.

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar pénteken a Budapest Music Centerben jótékonysági koncertet adnak a vakok és gyengénlátók támogatására, így járulva hozzá ahhoz, hogy az Összhang Alapítvány túrázásra alkalmas tandem kerékpárokkal ajándékozhassa meg a Mozdulj! Kiemelten Közhasznú Egyesületet, amely augusztusban ötnapos tandemtúrát szervez a Balaton körül látássérültek számára. Az esten Bach, Vivaldi, Handel és Mozart művei szólalnak meg, közreműködik Flamich Mária szoprán, Menyhárt Zsuzsanna fuvolaművész, Szilvásy Júlia hárfaművész és Dinyés Soma csembalóművész, a koncertmester Soltész Ágnes.

A szabadtéri színház eddigi fenállásának minden esztendejét egy előadás szimbolizálja idén Egerben június 27. és augusztus 19. között.

egri_csillagok

Június 27-én az AWS frontembere, Siklósi Örs mutatja be önálló projektjét az Esernyős Warm-up udvarában.

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton 20.00-kor a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.

Június 24.–augusztus 19. között a tízéves viszáki Tündérkertben és az alig több mint tízéves Kaszás Attila Pajta Színház (KAPSZ) programajánlatával várja vendégeit Szarvas József színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma