782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.07.12

Életének 87. évében elhunyt Schubert Éva színművész. A Kossuth-díjas, érdemes művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) saját halottjának tekinti.

Schubert Éva Budapesten született 1931-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1955-ben szerzett diplomát, emellett elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem és esztétika szakát is.

Több mint öt évtizedet töltött a színpadon, ezalatt tíz évig a Vidám Színpad, több mint húsz évig a Vígszínház tagja volt, 1988-tól pedig szabadúszó lett. Humora és drámai ereje főként jellemszerepekben érvényesült. Minden műfajban felejthetetlen alakítást nyújtott a drámától a vígjátékig.


SchubertEva


Színpadi szerepein kívül játszott több tucat filmben (Egy pikoló világos, A vőlegény nyolckor érkezik, Butaságom története, Egy kicsit én... egy kicsit te), tévéfilmben (A fekete város, Abigél, Szomszédok), és szinkronizált is (többek között ő volt a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozatban Lukrécia macska hangja). Emellett darabokat fordított németből, franciából, angolból, tanított a Zeneakadémián és a Gór Nagy Mária Színitanodában is, valamint rendezett is.


Művészi munkásságát 1984-ben érdemes művészi címmel, 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2008-ban a 39. Magyar Filmszemle életműdíjával, 2013-ban Kossuth-díjjal ismerték el.


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben Schubert Évát saját halottjának tekinti

126

2017.11.21

Egymillió, hétszázötvenezer és ötszázezer forintos támogatásban részesülhetnek azok a művelődési házak, amelyek elnyerik a 2018-as, 15. Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat kiemelt helyszíneinek címét. Az országos kulturális rendezvénysorozatot szervező Magyar Népművelők Egyesülete első alkalommal hirdeti meg pályázati formában a kiemelt helyszín cím elnyerésének lehetőségét.

D_MTI20171120001

2017.11.21

Megnyílt a Makovecz Központ és Archívum november 20-án Budapesten; a központot működtető Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke szerint az intézmény lehetőséget nyújt Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész életművének megőrzésére, értő bemutatására.

23659134_1694221393935429_5897450961840452184_n

2017.11.20

Ady Endre életéről és költészetéről emlékeztek meg november 18-án szülőházánál, a romániai Érmindszenten a költő-író születésének 140. évfordulója alkalmából. A programsorozat keretében Nagykárolyban, a Károlyi-kastély kertjében leleplezték az Ady Endre és Bölöni Györgyné Marchis Otília nagykárolyi találkozásának emléket állító, egészalakos bronzszobrot is.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma