728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.02.03

„Csak felülről lehet egy szervezet humánus”. Ez volt az egyik fontos konklúziója annak a múzeumi szférát érintő szakmai workshopnak, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) rendezett meg a Pulszky Társasággal és a Hadtörténeti Múzeummal társszervezésben.

mokk-eloadas-1-dscn4833

 

A II. Mesterségünk címere: múzeum – Fórum múzeumi szakembereknek című esemény fókuszában a múzeumvezetési kompetenciák és az innovatív múzeumvezetés témája állt. A nyílt szakmai párbeszéd iránti igényt és a gondolatébresztő fórum szükségességét, illetve a téma aktualitását már az is előrevetítette, hogy a Hadtörténeti Múzeumban január 28-án megtartott programra hamar beteltek a helyek az előzetes regisztrációnak köszönhetően.


A MOKK által 2018-ban hagyományteremtő céllal elindított rendezvény tavaly a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a múzeumi dolgozók kompetenciafejlesztésének szükségességét járta körül azt a tényezőt szem előtt tartva, hogy a múzeumi területen dolgozóknak egyre több elvárásnak kell megfelelniük. Idén a szervezeti létrán feljebb lépve a szervezők az innovatív múzeumvezetésre fókuszáltak, a múzeumi menedzsment megújulásának szükségességéről volt szó.


hm-dr-bereczki-ibolya-img_8326
dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese

 

Az érdeklődőket a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről dr. Hermann Róbert főtanácsos és dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese köszöntötték, majd két előadásra kerül sor a témában. Dr. Bereczki Ibolya a változó múzeumi világról adott átfogó képet, illetve vetett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket a múzeum, mint a tudomány szentélyétől a közösségi múzeum koncepciója felé tartó fejlődés mentén. A MOKK által több mint tíz évvel ezelőtt hiánypótló képzésként bevezetett, és azóta is folyamatosan fejlesztett, a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt keretében immár modulos szerkezetűvé alakított múzeumvezetői képzés tapasztalatairól és változásairól is beszélt.


hm-dr-zsigmond-gabor-img_8379


Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese előadásában az új vezetői kompetenciák és képességek mibenlétét, összetettségét járta körül a Luca Zan és Sara Bonini Baraldi nevéhez köthető „örökségi lánc” modelljére felfűzve. Ennek értelmében a megőrzés, feltárás, konzerválás, kutatás és a múzeumi bemutatás láncként kapcsolódik össze. A gyűjteményi, digitális és humán kompetenciák megléte egyformán fontos, egy sikeres muzeális intézmény, illetve vezetője egyik nélkül sem lehet meg. A jó múzeumvezetővel szemben igen komplexek az elvárások.


A kutatástól, a tudományos hitelességtől kezdve a gyűjteménymenedzsmenten át a brandingig és a digitális dialógusig, valamint a humánerőforrás valóban humánus kezeléséig igen sok mindennel kell tudnia szimultán és érdemi módon foglalkoznia. A jó vezető képes felismerni és mérsékelni az elvárások és a valós lehetőségek közötti réseket, akár a látogatói igények és a múzeum által nyújtott szolgáltatások, akár a munkatársak jól léte és szervezeti működés vonatkozásában. Az előadó által idézett másik modell szerint pedig a munkahelyi boldogság áll a munkánk, a hobbink és a képességeink – vagyis amit jól csinálunk, amit szeretünk csinálni és ami a szervezetünk számára fontos – hármas halmazának közös metszetében. Számos kutatás kimutatta már, ugyanakkor mégsem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a munkahelyi boldogságunk az a tényező, ami igen szoros korrelációt mutat a munkahelyhez való lojalitásunkkal.


hm-1-kerekasztal-img_8437j
Hajdu Franciska, Pató Mária, Söptei Eszter, Szabadhegyi Zita és Bajzáth Judit,
a frontszemélyzeti kerekasztal résztvevői


Az előadásokat követő, és szándékosan provokatív címet – Rendben vagyunk a fronton? – viselő kerekasztal-beszélgetés adott megfelelő közeget ahhoz, hogy a MOKK által az elmúlt hónapokban négy különböző múzeumi helyszínen (Szolnok, Veszprém, Celldömölk, Sopron) lebonyolított frontszemélyzeti képzés apropóján az alábbi kérdésekről beszélgessenek a képzéseknek helyet adó intézmények munkatársai a képzés egyik oktatójának, Bajzáth Juditnak a moderátori közreműködésével: Mi a frontszemélyzet szerepe? Hogyan befolyásolja a látogatói élményt a frontvonali munka? Mi a vezető szerepe a frontszemélyzet irányításában? Kin múlik a frontvonal sikere?


hm-1-kerekasztal-img_8417


A kerekasztal konklúziója szerint a muzeális intézmény valamennyi munkatársa beleérthető a frontszemélyzetbe, ugyanakkor fontos lenne szituációtól függően akár írásban is lehatárolni, hogy kinek meddig terjed a hatásköre, mi az, ami elvárható. Persze nem hagyhatók el az ezzel kapcsolatos személyes beszélgetések sem, és az intézmény vezetésének attitűdje, hozzáállása is sokat számít abban, hogy a frontszemélyzet tagjai „ne dolgozóba, hanem dolgozni járjanak a múzeumba”.


Söptei Eszter, a Kemenes Vulkán Park vezetője kitért rá, hogy a frontszemélyzet legalább annyiban arca az intézménynek, és összetevője a látogatói élménynek, mint a celldömölki látogatóközpont modern épülete. Az ehhez hasonló képzések nagyban segíthetnek ezt tudatosítani a munkatársakban. Szabadhegyi Zita, a Soproni Múzeum közönségkapcsolati munkatársa is arról számolt be, hogy a képzés hatására a soproni kollégák öntudatra ébredtek. Hajdu Franciska, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kulturális menedzsere arról beszélt, hogy a frontszemélyzeti képzés valódi eredményt hozhat, észrevehetően lehet „lágyítani” vele az elsőre zordabbnak tűnő muzeális intézményeket is. Pató Mária, a szolnoki Damjanich János Múzeum osztályvezetője is a képzés nyomán tapasztalt előre lépésekről számolt be.


hm-2-kerekasztal-img_8480
dr. Török Róbert, dr. Medzihradszky Zsófia, Dankó Dalma, Márkus Mariann és Zádor Viktória,
a 2. kerekasztal résztvevői


Szintén a téma összetettségére kívánt utalni a címadás a második kerekasztal-beszélgetés esetében is, amelyet dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese moderált. „Amire még gyúrnunk kell!” címmel arról volt szó a MOKK által szervezett Múzeumi menedzserképzés az esélyteremtő köznevelés szolgálatában című továbbképzés néhány résztvevőjével, hogy milyen kompetenciákra van szüksége egy múzeumi vezetőnek, és mi volt számukra a 120 órás képzés valódi hozadéka.


A beszélgetőpartnerek Dankó Dalma, a Kegyeleti Múzeum intézményvezetője, Márkus Mariann, a hatvani Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény igazgatója és Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese, valamint a MOKK képviseletében Zádor Viktória, a projekt múzeumi komponensének képzési csoportvezetője voltak.


hm-2-kerekasztal-img_8461


A kerekasztal-beszélgetés résztvevői több ponton is megerősítették, hogy a múzeumvezetőknek szóló továbbképzés személyiségtréningje által nagyobb fokú önismeretre tettek szert, fokozottan tudatosult bennük a személyes példamutatás és a munkatársak iránti empátia fontossága. Erősödött a vezetői öntudatuk, nőtt a jártasságuk akár a kamera előtt való szereplésről, akár a válsághelyzetek menedzseléséről, stratégiák felállításáról, vagy az intézmény érdekeinek fenntartó előtt történő képviseletéről legyen szó.


A képzésre a legkülönbözőbb múzeumi területekről érkező résztvevők által pedig gyarapodott a mindennapi életben, közös projektek megvalósításánál is jól kamatoztatható kapcsolati tőkéjük. A külföldi előadó által bemutatott példák pedig extra inspirációforrást jelentettek a folytatáshoz, Márkus Mariann idézve: „Ha nem is úgy, ahogy Dubaiban, de ezt Hatvanban is meg lehet valósítani”.


hm-mokk-stand-img_8240
A MOKK standja


Az előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket követő hozzászólásokon túl a résztvevőknek a nap délelőtti részében szakmai kiállító standokat felvonultató börze is remek alkalmat kínált a kapcsolatépítésre és az eszmecserére.


A szakmai önismereti kérdőívtől és az irodalmi asztalkiállítástól kezdve a tapintással is felfogható városképen vagy a múzeumi szféra dolgozóit érintő kiégéssel kapcsolatos coachingon át a továbbképzésekről szóló képes beszámolókig, interaktív játékokig, a kedvezményes kiadványvásárig és a szaksajtó ismeretéről tájékozódó kérdőívig sok-sok érdekességgel készültek a kiállítók (Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Múzeumok és Látogatók Alapítvány, Pulszky Fiat, Ludwig Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, Múzeum Café).


A fennállásának századik évfordulóját ünneplő Hadtörténeti Múzeum pedig délelőtt és délután is ötféle választható tárlatvezetéssel várta a workshop vendégeit.


hm-tarlatvezetes-img_8204j
Interaktív tárlatvezetés a Hadtörténeti Múzeumban

 


A MOKK továbbra is várja a jelentkezéseket a projekt keretében meghirdetett és ingyenesen elvégezhető szakmai továbbképzésekre, melyekről bővebb információ az alábbi linken érhető el: http://mokk.skanzen.hu/kepzeseink.html


A II. Mesterségünk címere: múzeum szakmai workshopra a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

 

Szerző: Kajári Gabi

 

Képek forrása:

HIM (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Szikits Péter)

MOKK (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Kajári Gabi)

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

Kover_MTI

2019.08.23

Szerencsések, akik az emberi lélek által képesek tükrözni a valóságot a mesterséges intelligencia korában – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke pénteken Pápán, az Új Tengeri Selyemút – Magyarország neves kínai festőművészek szemével című tárlat megnyitóján, melyet a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója alkalmából rendeztek.

Hammerstein_Judit

2019.08.22

Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere 2019. augusztus 23-ai hatállyal Hammerstein Juditot bízza meg az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói feladatainak ellátásával.

Dr._Fulop_Peter_helyettes_allamtitkar_Emberi_Eroforrasok_Miniszteriuma_

2019.08.22

Csaknem ezer helyi közösség jött létre, valamint számos módszertan valósult meg az aktív közösségi szerepvállalást célzó Cselekvő közösségek projekt keretében az elmúlt három évben. A zárókonferenciát Szentendrén tartották.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma