IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.03

„Csak felülről lehet egy szervezet humánus”. Ez volt az egyik fontos konklúziója annak a múzeumi szférát érintő szakmai workshopnak, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) rendezett meg a Pulszky Társasággal és a Hadtörténeti Múzeummal társszervezésben.

mokk-eloadas-1-dscn4833

 

A II. Mesterségünk címere: múzeum – Fórum múzeumi szakembereknek című esemény fókuszában a múzeumvezetési kompetenciák és az innovatív múzeumvezetés témája állt. A nyílt szakmai párbeszéd iránti igényt és a gondolatébresztő fórum szükségességét, illetve a téma aktualitását már az is előrevetítette, hogy a Hadtörténeti Múzeumban január 28-án megtartott programra hamar beteltek a helyek az előzetes regisztrációnak köszönhetően.


A MOKK által 2018-ban hagyományteremtő céllal elindított rendezvény tavaly a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a múzeumi dolgozók kompetenciafejlesztésének szükségességét járta körül azt a tényezőt szem előtt tartva, hogy a múzeumi területen dolgozóknak egyre több elvárásnak kell megfelelniük. Idén a szervezeti létrán feljebb lépve a szervezők az innovatív múzeumvezetésre fókuszáltak, a múzeumi menedzsment megújulásának szükségességéről volt szó.


hm-dr-bereczki-ibolya-img_8326
dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese

 

Az érdeklődőket a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről dr. Hermann Róbert főtanácsos és dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese köszöntötték, majd két előadásra kerül sor a témában. Dr. Bereczki Ibolya a változó múzeumi világról adott átfogó képet, illetve vetett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket a múzeum, mint a tudomány szentélyétől a közösségi múzeum koncepciója felé tartó fejlődés mentén. A MOKK által több mint tíz évvel ezelőtt hiánypótló képzésként bevezetett, és azóta is folyamatosan fejlesztett, a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt keretében immár modulos szerkezetűvé alakított múzeumvezetői képzés tapasztalatairól és változásairól is beszélt.


hm-dr-zsigmond-gabor-img_8379


Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese előadásában az új vezetői kompetenciák és képességek mibenlétét, összetettségét járta körül a Luca Zan és Sara Bonini Baraldi nevéhez köthető „örökségi lánc” modelljére felfűzve. Ennek értelmében a megőrzés, feltárás, konzerválás, kutatás és a múzeumi bemutatás láncként kapcsolódik össze. A gyűjteményi, digitális és humán kompetenciák megléte egyformán fontos, egy sikeres muzeális intézmény, illetve vezetője egyik nélkül sem lehet meg. A jó múzeumvezetővel szemben igen komplexek az elvárások.


A kutatástól, a tudományos hitelességtől kezdve a gyűjteménymenedzsmenten át a brandingig és a digitális dialógusig, valamint a humánerőforrás valóban humánus kezeléséig igen sok mindennel kell tudnia szimultán és érdemi módon foglalkoznia. A jó vezető képes felismerni és mérsékelni az elvárások és a valós lehetőségek közötti réseket, akár a látogatói igények és a múzeum által nyújtott szolgáltatások, akár a munkatársak jól léte és szervezeti működés vonatkozásában. Az előadó által idézett másik modell szerint pedig a munkahelyi boldogság áll a munkánk, a hobbink és a képességeink – vagyis amit jól csinálunk, amit szeretünk csinálni és ami a szervezetünk számára fontos – hármas halmazának közös metszetében. Számos kutatás kimutatta már, ugyanakkor mégsem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a munkahelyi boldogságunk az a tényező, ami igen szoros korrelációt mutat a munkahelyhez való lojalitásunkkal.


hm-1-kerekasztal-img_8437j
Hajdu Franciska, Pató Mária, Söptei Eszter, Szabadhegyi Zita és Bajzáth Judit,
a frontszemélyzeti kerekasztal résztvevői


Az előadásokat követő, és szándékosan provokatív címet – Rendben vagyunk a fronton? – viselő kerekasztal-beszélgetés adott megfelelő közeget ahhoz, hogy a MOKK által az elmúlt hónapokban négy különböző múzeumi helyszínen (Szolnok, Veszprém, Celldömölk, Sopron) lebonyolított frontszemélyzeti képzés apropóján az alábbi kérdésekről beszélgessenek a képzéseknek helyet adó intézmények munkatársai a képzés egyik oktatójának, Bajzáth Juditnak a moderátori közreműködésével: Mi a frontszemélyzet szerepe? Hogyan befolyásolja a látogatói élményt a frontvonali munka? Mi a vezető szerepe a frontszemélyzet irányításában? Kin múlik a frontvonal sikere?


hm-1-kerekasztal-img_8417


A kerekasztal konklúziója szerint a muzeális intézmény valamennyi munkatársa beleérthető a frontszemélyzetbe, ugyanakkor fontos lenne szituációtól függően akár írásban is lehatárolni, hogy kinek meddig terjed a hatásköre, mi az, ami elvárható. Persze nem hagyhatók el az ezzel kapcsolatos személyes beszélgetések sem, és az intézmény vezetésének attitűdje, hozzáállása is sokat számít abban, hogy a frontszemélyzet tagjai „ne dolgozóba, hanem dolgozni járjanak a múzeumba”.


Söptei Eszter, a Kemenes Vulkán Park vezetője kitért rá, hogy a frontszemélyzet legalább annyiban arca az intézménynek, és összetevője a látogatói élménynek, mint a celldömölki látogatóközpont modern épülete. Az ehhez hasonló képzések nagyban segíthetnek ezt tudatosítani a munkatársakban. Szabadhegyi Zita, a Soproni Múzeum közönségkapcsolati munkatársa is arról számolt be, hogy a képzés hatására a soproni kollégák öntudatra ébredtek. Hajdu Franciska, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kulturális menedzsere arról beszélt, hogy a frontszemélyzeti képzés valódi eredményt hozhat, észrevehetően lehet „lágyítani” vele az elsőre zordabbnak tűnő muzeális intézményeket is. Pató Mária, a szolnoki Damjanich János Múzeum osztályvezetője is a képzés nyomán tapasztalt előre lépésekről számolt be.


hm-2-kerekasztal-img_8480
dr. Török Róbert, dr. Medzihradszky Zsófia, Dankó Dalma, Márkus Mariann és Zádor Viktória,
a 2. kerekasztal résztvevői


Szintén a téma összetettségére kívánt utalni a címadás a második kerekasztal-beszélgetés esetében is, amelyet dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese moderált. „Amire még gyúrnunk kell!” címmel arról volt szó a MOKK által szervezett Múzeumi menedzserképzés az esélyteremtő köznevelés szolgálatában című továbbképzés néhány résztvevőjével, hogy milyen kompetenciákra van szüksége egy múzeumi vezetőnek, és mi volt számukra a 120 órás képzés valódi hozadéka.


A beszélgetőpartnerek Dankó Dalma, a Kegyeleti Múzeum intézményvezetője, Márkus Mariann, a hatvani Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény igazgatója és Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese, valamint a MOKK képviseletében Zádor Viktória, a projekt múzeumi komponensének képzési csoportvezetője voltak.


hm-2-kerekasztal-img_8461


A kerekasztal-beszélgetés résztvevői több ponton is megerősítették, hogy a múzeumvezetőknek szóló továbbképzés személyiségtréningje által nagyobb fokú önismeretre tettek szert, fokozottan tudatosult bennük a személyes példamutatás és a munkatársak iránti empátia fontossága. Erősödött a vezetői öntudatuk, nőtt a jártasságuk akár a kamera előtt való szereplésről, akár a válsághelyzetek menedzseléséről, stratégiák felállításáról, vagy az intézmény érdekeinek fenntartó előtt történő képviseletéről legyen szó.


A képzésre a legkülönbözőbb múzeumi területekről érkező résztvevők által pedig gyarapodott a mindennapi életben, közös projektek megvalósításánál is jól kamatoztatható kapcsolati tőkéjük. A külföldi előadó által bemutatott példák pedig extra inspirációforrást jelentettek a folytatáshoz, Márkus Mariann idézve: „Ha nem is úgy, ahogy Dubaiban, de ezt Hatvanban is meg lehet valósítani”.


hm-mokk-stand-img_8240
A MOKK standja


Az előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket követő hozzászólásokon túl a résztvevőknek a nap délelőtti részében szakmai kiállító standokat felvonultató börze is remek alkalmat kínált a kapcsolatépítésre és az eszmecserére.


A szakmai önismereti kérdőívtől és az irodalmi asztalkiállítástól kezdve a tapintással is felfogható városképen vagy a múzeumi szféra dolgozóit érintő kiégéssel kapcsolatos coachingon át a továbbképzésekről szóló képes beszámolókig, interaktív játékokig, a kedvezményes kiadványvásárig és a szaksajtó ismeretéről tájékozódó kérdőívig sok-sok érdekességgel készültek a kiállítók (Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Múzeumok és Látogatók Alapítvány, Pulszky Fiat, Ludwig Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, Múzeum Café).


A fennállásának századik évfordulóját ünneplő Hadtörténeti Múzeum pedig délelőtt és délután is ötféle választható tárlatvezetéssel várta a workshop vendégeit.


hm-tarlatvezetes-img_8204j
Interaktív tárlatvezetés a Hadtörténeti Múzeumban

 


A MOKK továbbra is várja a jelentkezéseket a projekt keretében meghirdetett és ingyenesen elvégezhető szakmai továbbképzésekre, melyekről bővebb információ az alábbi linken érhető el: http://mokk.skanzen.hu/kepzeseink.html


A II. Mesterségünk címere: múzeum szakmai workshopra a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

 

Szerző: Kajári Gabi

 

Képek forrása:

HIM (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Szikits Péter)

MOKK (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Kajári Gabi)

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma