Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.02.03

„Csak felülről lehet egy szervezet humánus”. Ez volt az egyik fontos konklúziója annak a múzeumi szférát érintő szakmai workshopnak, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) rendezett meg a Pulszky Társasággal és a Hadtörténeti Múzeummal társszervezésben.

mokk-eloadas-1-dscn4833

 

A II. Mesterségünk címere: múzeum – Fórum múzeumi szakembereknek című esemény fókuszában a múzeumvezetési kompetenciák és az innovatív múzeumvezetés témája állt. A nyílt szakmai párbeszéd iránti igényt és a gondolatébresztő fórum szükségességét, illetve a téma aktualitását már az is előrevetítette, hogy a Hadtörténeti Múzeumban január 28-án megtartott programra hamar beteltek a helyek az előzetes regisztrációnak köszönhetően.


A MOKK által 2018-ban hagyományteremtő céllal elindított rendezvény tavaly a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a múzeumi dolgozók kompetenciafejlesztésének szükségességét járta körül azt a tényezőt szem előtt tartva, hogy a múzeumi területen dolgozóknak egyre több elvárásnak kell megfelelniük. Idén a szervezeti létrán feljebb lépve a szervezők az innovatív múzeumvezetésre fókuszáltak, a múzeumi menedzsment megújulásának szükségességéről volt szó.


hm-dr-bereczki-ibolya-img_8326
dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese

 

Az érdeklődőket a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről dr. Hermann Róbert főtanácsos és dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese köszöntötték, majd két előadásra kerül sor a témában. Dr. Bereczki Ibolya a változó múzeumi világról adott átfogó képet, illetve vetett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket a múzeum, mint a tudomány szentélyétől a közösségi múzeum koncepciója felé tartó fejlődés mentén. A MOKK által több mint tíz évvel ezelőtt hiánypótló képzésként bevezetett, és azóta is folyamatosan fejlesztett, a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt keretében immár modulos szerkezetűvé alakított múzeumvezetői képzés tapasztalatairól és változásairól is beszélt.


hm-dr-zsigmond-gabor-img_8379


Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese előadásában az új vezetői kompetenciák és képességek mibenlétét, összetettségét járta körül a Luca Zan és Sara Bonini Baraldi nevéhez köthető „örökségi lánc” modelljére felfűzve. Ennek értelmében a megőrzés, feltárás, konzerválás, kutatás és a múzeumi bemutatás láncként kapcsolódik össze. A gyűjteményi, digitális és humán kompetenciák megléte egyformán fontos, egy sikeres muzeális intézmény, illetve vezetője egyik nélkül sem lehet meg. A jó múzeumvezetővel szemben igen komplexek az elvárások.


A kutatástól, a tudományos hitelességtől kezdve a gyűjteménymenedzsmenten át a brandingig és a digitális dialógusig, valamint a humánerőforrás valóban humánus kezeléséig igen sok mindennel kell tudnia szimultán és érdemi módon foglalkoznia. A jó vezető képes felismerni és mérsékelni az elvárások és a valós lehetőségek közötti réseket, akár a látogatói igények és a múzeum által nyújtott szolgáltatások, akár a munkatársak jól léte és szervezeti működés vonatkozásában. Az előadó által idézett másik modell szerint pedig a munkahelyi boldogság áll a munkánk, a hobbink és a képességeink – vagyis amit jól csinálunk, amit szeretünk csinálni és ami a szervezetünk számára fontos – hármas halmazának közös metszetében. Számos kutatás kimutatta már, ugyanakkor mégsem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a munkahelyi boldogságunk az a tényező, ami igen szoros korrelációt mutat a munkahelyhez való lojalitásunkkal.


hm-1-kerekasztal-img_8437j
Hajdu Franciska, Pató Mária, Söptei Eszter, Szabadhegyi Zita és Bajzáth Judit,
a frontszemélyzeti kerekasztal résztvevői


Az előadásokat követő, és szándékosan provokatív címet – Rendben vagyunk a fronton? – viselő kerekasztal-beszélgetés adott megfelelő közeget ahhoz, hogy a MOKK által az elmúlt hónapokban négy különböző múzeumi helyszínen (Szolnok, Veszprém, Celldömölk, Sopron) lebonyolított frontszemélyzeti képzés apropóján az alábbi kérdésekről beszélgessenek a képzéseknek helyet adó intézmények munkatársai a képzés egyik oktatójának, Bajzáth Juditnak a moderátori közreműködésével: Mi a frontszemélyzet szerepe? Hogyan befolyásolja a látogatói élményt a frontvonali munka? Mi a vezető szerepe a frontszemélyzet irányításában? Kin múlik a frontvonal sikere?


hm-1-kerekasztal-img_8417


A kerekasztal konklúziója szerint a muzeális intézmény valamennyi munkatársa beleérthető a frontszemélyzetbe, ugyanakkor fontos lenne szituációtól függően akár írásban is lehatárolni, hogy kinek meddig terjed a hatásköre, mi az, ami elvárható. Persze nem hagyhatók el az ezzel kapcsolatos személyes beszélgetések sem, és az intézmény vezetésének attitűdje, hozzáállása is sokat számít abban, hogy a frontszemélyzet tagjai „ne dolgozóba, hanem dolgozni járjanak a múzeumba”.


Söptei Eszter, a Kemenes Vulkán Park vezetője kitért rá, hogy a frontszemélyzet legalább annyiban arca az intézménynek, és összetevője a látogatói élménynek, mint a celldömölki látogatóközpont modern épülete. Az ehhez hasonló képzések nagyban segíthetnek ezt tudatosítani a munkatársakban. Szabadhegyi Zita, a Soproni Múzeum közönségkapcsolati munkatársa is arról számolt be, hogy a képzés hatására a soproni kollégák öntudatra ébredtek. Hajdu Franciska, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kulturális menedzsere arról beszélt, hogy a frontszemélyzeti képzés valódi eredményt hozhat, észrevehetően lehet „lágyítani” vele az elsőre zordabbnak tűnő muzeális intézményeket is. Pató Mária, a szolnoki Damjanich János Múzeum osztályvezetője is a képzés nyomán tapasztalt előre lépésekről számolt be.


hm-2-kerekasztal-img_8480
dr. Török Róbert, dr. Medzihradszky Zsófia, Dankó Dalma, Márkus Mariann és Zádor Viktória,
a 2. kerekasztal résztvevői


Szintén a téma összetettségére kívánt utalni a címadás a második kerekasztal-beszélgetés esetében is, amelyet dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese moderált. „Amire még gyúrnunk kell!” címmel arról volt szó a MOKK által szervezett Múzeumi menedzserképzés az esélyteremtő köznevelés szolgálatában című továbbképzés néhány résztvevőjével, hogy milyen kompetenciákra van szüksége egy múzeumi vezetőnek, és mi volt számukra a 120 órás képzés valódi hozadéka.


A beszélgetőpartnerek Dankó Dalma, a Kegyeleti Múzeum intézményvezetője, Márkus Mariann, a hatvani Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény igazgatója és Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese, valamint a MOKK képviseletében Zádor Viktória, a projekt múzeumi komponensének képzési csoportvezetője voltak.


hm-2-kerekasztal-img_8461


A kerekasztal-beszélgetés résztvevői több ponton is megerősítették, hogy a múzeumvezetőknek szóló továbbképzés személyiségtréningje által nagyobb fokú önismeretre tettek szert, fokozottan tudatosult bennük a személyes példamutatás és a munkatársak iránti empátia fontossága. Erősödött a vezetői öntudatuk, nőtt a jártasságuk akár a kamera előtt való szereplésről, akár a válsághelyzetek menedzseléséről, stratégiák felállításáról, vagy az intézmény érdekeinek fenntartó előtt történő képviseletéről legyen szó.


A képzésre a legkülönbözőbb múzeumi területekről érkező résztvevők által pedig gyarapodott a mindennapi életben, közös projektek megvalósításánál is jól kamatoztatható kapcsolati tőkéjük. A külföldi előadó által bemutatott példák pedig extra inspirációforrást jelentettek a folytatáshoz, Márkus Mariann idézve: „Ha nem is úgy, ahogy Dubaiban, de ezt Hatvanban is meg lehet valósítani”.


hm-mokk-stand-img_8240
A MOKK standja


Az előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket követő hozzászólásokon túl a résztvevőknek a nap délelőtti részében szakmai kiállító standokat felvonultató börze is remek alkalmat kínált a kapcsolatépítésre és az eszmecserére.


A szakmai önismereti kérdőívtől és az irodalmi asztalkiállítástól kezdve a tapintással is felfogható városképen vagy a múzeumi szféra dolgozóit érintő kiégéssel kapcsolatos coachingon át a továbbképzésekről szóló képes beszámolókig, interaktív játékokig, a kedvezményes kiadványvásárig és a szaksajtó ismeretéről tájékozódó kérdőívig sok-sok érdekességgel készültek a kiállítók (Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Múzeumok és Látogatók Alapítvány, Pulszky Fiat, Ludwig Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, Múzeum Café).


A fennállásának századik évfordulóját ünneplő Hadtörténeti Múzeum pedig délelőtt és délután is ötféle választható tárlatvezetéssel várta a workshop vendégeit.


hm-tarlatvezetes-img_8204j
Interaktív tárlatvezetés a Hadtörténeti Múzeumban

 


A MOKK továbbra is várja a jelentkezéseket a projekt keretében meghirdetett és ingyenesen elvégezhető szakmai továbbképzésekre, melyekről bővebb információ az alábbi linken érhető el: http://mokk.skanzen.hu/kepzeseink.html


A II. Mesterségünk címere: múzeum szakmai workshopra a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

 

Szerző: Kajári Gabi

 

Képek forrása:

HIM (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Szikits Péter)

MOKK (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Kajári Gabi)

10

2019.06.18

Utcaszínház, nemzetközi színházi előadások, közösségi programok és koncertek is lesznek július 4. és 7. között a VéNégy Fesztiválon és Színházi Találkozón a váci Duna-parton.

Erdi_Tamas_

2019.06.17

Több mint 60 programot kínál a Klassz a pARTon! klasszikus zenei fesztivál, amely július 12. és augusztus 30. között várja a közönséget több helyszínen.

kasler

2019.06.14

Június 2. és 8. között hét magyarországi színházi társulat tartott előadásokat erdélyi városokban nagy sikerrel, a produkciók tematikája is kifejezte a magyarság összetartozását, élni akarását és a közös keresztény hitet.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma