NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.05

Kérdőíves kutatást indított a Hangfoglaló Program a hazai könnyűzenei élet feltárására. A három részletben megvalósuló felmérés első szakasza Magyarországon úttörőként a próbatermek helyzetét járja körbe.

probaterem_stock

 

Az idén 25 éves NKA keretén belül működő Hangfoglaló Program fő célja a hazai könnyűzenei produkciók fellépési lehetőségeinek kiszélesítése, a zenekarok belföldi és külföldi népszerűsítésének elősegítése, egyfajta könnyűzenei életpályamodell felvázolása. Ennek megfelelően a Programiroda fontosnak érezte azt is, hogy mélyebben megismerje a hazai élőzenei közeg gyakorlati életterét, rögtön egy olyan, korábban kevés figyelmet kapott témában, mint a magyarországi próbatermek helyzete.

 

Az előzetes kutatások alapján ez a téma eddig hazánkban nem került terítékre zeneipari fórumokon, így Magyarországon először zajlik ilyen jellegű feltáró kutatás, melynek során különböző szakmai rendezvényeken, mint az NKA 25 éves fennállásának alkalmából rendezett Hangfoglaló Turné bizonyos állomásain (pl. Pécs, Gödöllő, Veszprém, Győr stb.), a Budapest Music Expón, a paksi Öröm a zene című rendezvényen, illetve online lekérdezés formájában kutatta a winwinwin Kft, hogy mit gondolnak a zenekarok, a stábok és a menedzsment tagjai a témáról.

 

A 696 fő válaszát feldolgozó kérdőíves kutatás alapján világossá vált, hogy egy messzire mutató témáról van szó. Fontos leszögezni, hogy a válaszadók nem reprezentálnak semmilyen sokaságot, emellett nem jelenthető ki, hogy minden egyes magyar zenekar véleményét képviselik, mégis sok olyan adat és összefüggés látszik kirajzolódni a válaszok alapján, amelyből sejthető, hogy a próbatermek állapotán és piacán bőven volna mit javítani országszerte, több szempontból is.

 

Legszembetűnőbb adat, hogy a kérdőívet kitöltők elmondása szerint a hazai próbatermek üzemeltetőinek több mint fele (60%-a) nem ad számlát, függetlenül attól, hogy mely régióban működik, amely több esetben nemhogy stúdióeszközökkel, de gyakran még mosdóval vagy fűtéssel sincs felszerelve (258 válaszadó termében nincsenek meg ezek az alapvető szükségletek). Mindezek ellenére a zenekarok nagy része, bár nagyjából másfél évente kénytelen (vagy lehetősége adódik) újabb helyre költözni, mégis igyekezne kerülni, hogy továbbálljon, mert tart tőle, hogy nagyon nehezen találna újabb próbahelyiséget.


A kutatásból az is kirajzolódott, hogy a legtöbb zenekar még mindig ipari területeken bérel, miközben az ezzel foglalkozó magáncégek száma viszonylag alacsony, az állami intézmények részvétele (pl. művelődési ház, állami iskola, sportlétesítmény) pedig elenyésző, hiszen a lekérdezettek 10%-a sem bérel ilyen jellegű intézményektől próbatermet.

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a kutatásban résztvevő zenekarok többségének a próbateremhasználat egy viszonylag egyszerű és zökkenőmentes procedúra, felszerelésüket sok esetben ott tárolhatják, a megközelíthetőség könnyű, a lakóhelyüktől számolt odautat (átlagosan 27 perc) nem érzik soknak, a ki- és bepakolás szintén gördülékenyen zajlik elmondásuk szerint.

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a próbaterem-bérbeadás kevésbé fejlett része a hazai zeneiparnak. Az eredmények azt mutatják, hogy mindenképpen érdemes lenne több figyelmet és időt szentelni ennek a témának, hiszen jelentősen lehetne még javítania helyzeten.


Forrás és fotó: Hangfoglaló Program

AA

2018.12.16

AA meeting címmel indított beszélgetéssorozatot a kortárs szcénában dolgozók csoportja, az Art Addicts. Céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz a kortárs művészettel foglalkozókat: galeristákat, kurátorokat, marketingeseket, művészeket és minden érdeklődőt, egymást segítő művészközösséget hozva létre.

Latorcai_Csaba_konyvszeker_R

2018.12.15

A magyar irodalmi nyelvünk gyakorlása, olvasási kultúránk ápolása mára sajnos háttérbe szorult. Ezt a káros tendenciát felismerve és látva a következményeket, néhány lelkes magánszemély úgy határozott, hogy tesz valamit a probléma enyhítése érdekében: négy évvel ezelőtt meghirdették és elindították jótékonysági olvasási programjukat méltatta beszédében a Könyvszolgálat Kulturális Egyesület kezdeményezését dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára Pécsett abból az alkalomból, hogy a kultúra városába is megérkezett az egyesület könyves szekere.

EKF1

2018.12.14

Veszprém pályázatát támogatja az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre a projekt független nemzetközi szakértői testülete, amelynek döntését pénteken jelentették be Budapesten.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma