NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.01

Megkezdődött a Népmesemondó-versenyek tanulságai című konferencia szombaton a budapesti Hagyományok Házában. Rétvári Bence parlamenti államtitkár a tanácskozást megnyitó beszédében elmondta: a népmese összeköti a családot és az egész nemzetet, a kormányzat számára pedig nagyon fontos, hogy a népmesekincset, a népmesemondás hagyományát és kultúráját megerősítse.

kultura_Zenta-A-hetvegen-tartjak-meg-a-Kalmany_nagy
Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny Zentán
Fotó: Vajdaság Ma

Ha bármi is elkopik a magyar népmesekincsből, akkor a magyar kultúra és ezáltal az európai kultúra lesz szegényebb. Ami pedig összeköti az európai kultúrákat, azoknak mind keresztény gyökere van – hangsúlyozta.


A mesékben olvasható népi bölcsességek és élettörténetek hozzájárulnak a gyermek érzelemvilágának fejlődéséhez, a képzelőerő fejlesztéséhez, a szókincs bővüléséhez, mintákat ad a különböző élethelyzetek feldolgozásához, bemutatja a jót és a rosszat. Ez olyan módszer és szórakozás, ami az érzelmi intelligencia kifejlesztésében is sokat segíthet, az élőszavas mesemondás és olvasás pedig minőségi időtöltés – emelte ki.

Az államtitkár a Családok évéről elmondta: a budapesti Mesemúzeum mintájára 14 mesepontot hoztak létre országszerte, többek között Sopronban, Egerben, Miskolcon és Debrecenben. A Hagyományok Háza 50 millió forint támogatásban részesült az egyedi, népmeséhez kapcsolódó munkájára. A Magyar népmesék rajzfilm-sorozatot pedig 2841 óvoda kapja meg ajándékba Magyarországon.


nepmesemondo
Fotó: Hagyományok Háza


Agócs Gergely néprajzkutató felidézte: amikor a Hagyományok Házát alapították, azt látták, hogy a táncházmozgalom különböző szakágaiban jól kialakult egyfajta módszertani munka, de a szövegfolklór módszertani rásegítése, az erre való odafigyelés hiányzott. Ezért útjára bocsátották a népmesetár sorozatot, amelynek keretében tankönyvet, majd hangzó és audiovizuális melléklettel ellátott szövegeket publikáltak, majd népmese-tanfolyamot is indítottak.


Az egész napos tanácskozáson szó lesz többek között az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny hagyományközvetítő szerepéről, a Gyimes-völgyi mesemondóverseny tapasztalatairól és a népmese funkciójáról a magyar folklorizmus új hullámában.


Az indító kép az Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen készült.

Fotó: ma7.sk

Beregszasz

2018.12.18

Átadták hétfőn a magyar kormány támogatásával felújított beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházat.

2587_demeter_szilard

2018.12.17

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere megbízta Demeter Szilárd írót a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával. A Petőfi Irodalmi Múzeum végleges főigazgatói pályázata nyilvános, annak elbírálása után kerül sor a vezetői tisztség végleges betöltésére.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma