IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.08

A Bodrog nevű osztrák-magyar monitorhajó belgrádi ágyúlövéseivel kezdődött hivatalosan az első világháború 1914. július 28-án.

Muzeumma_alakitjak_a_Belgrad_mellett_veszteglo_elso_vilaghaborus_magyar_hajot


A Belgrád mellett veszteglő hadihajó állapota az elmúlt száz évben nagyon leromlott, sokáig kavicsszállító uszályként használták a Száva folyón. A hajó felújítása többször is felmerült, hiszen a Bodrog a szerb és osztrák-magyar örökség egyedülálló emlékének számít, eddig azonban erre nem volt lehetőség.

 

Többször is úszó múzeummá akarták alakítani, végül 2005-ben részleges örökségvédelem alá helyezték – és ezzel megmentették attól, hogy a bontóba kerüljön –, de továbbra is uszályként működött. A felújítására 2013-ban hoztak létre munkacsoportot, a munkát pedig a vajdasági Apatinban végezték el.

 

A tervek szerint 2018. november 11-én, az első világháború lezárásának századik évfordulóján adták volna át a nyíltszíni múzeummá alakított hajót, ám a nagyon alacsony vízállás miatt erre nem volt lehetőség, és a Bodrogot végül csak 2019 elején sikerült Apatinból Belgrádba úsztatni.

 

A külső felújító munkálatok után már csak a belső, múzeumi rész kialakítása van hátra, ezt követően pedig a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik a történelmi emléket.

 

A monitor hadihajótípust a sekély vízű kikötőkben és folyókon való használatra fejlesztették ki. A Bodrogot 1904-ben bocsátották vízre az újpesti hajógyárban a legkorszerűbb hajózási és hadi felszereléssel. Belgrádba tíz évvel később, 1914. július 28-án került.

 

Bodrog vezette az Osztrák-Magyar Monarchia titkos, több ezer katonával végrehajtott támadását, amelynek célja Belgrád elfoglalása volt. A város védői azonban tüzet nyitottak a hajókra, a katonákat szállító hajók felborultak, és mintegy ezren vesztették életüket. A szerb katonák felrobbantották a vasúti hidat is, így akadályozták meg a szárazföldi támadást.

 

A Bodrog a háború első két évében a Duna szerbiai szakaszán teljesített szolgálatot, majd Romániába vezényelték. A háború végén a visszavonuló hajók védelmét látta el, végül ez lett az egyetlen hajó, amely nem jutott haza, 1918. október 31-én egy homokzátonyon megfeneklett.

 

A szerb hadsereg elkobozta, átnevezte, és Sava (Száva) néven saját szolgálatába állította, így a második világháborúban és azt követően a jugoszláv hadsereg hajójaként működött.


Forrás és fotó: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma