IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.10

Kedd este bemutatták Bogányi Gergely zongoraművész magyar mérnökök közreműködésével kifejlesztett hangversenyzongoráját a müncheni Deutsches Museumban. Az egyik leglátogatottabb németországi múzeumba kerülő hangszer a Kossuth-díjas művész koncertjével érkezett meg új otthonába. Az ünnepségen a bajor politikai és kulturális élet kiemelkedő személyiségei jelentek meg.

 

Boganyi-zongora
Bogányi Gergely és a csodazongora

A magyar állam tulajdonában álló zongora kölcsönszerződés révén kerül a természettudományok és a technika meghatározó fejlesztéseit bemutató múzeumba, ahová évente másfél millióan látogatnak el.

 

A különleges hangszer a zenén keresztül „tovább erősíti a hidat Bajorország és Magyarország között" – húzta alá Karl Freller, a bajor tartományi törvényhozás (Landtag) alelnöke a hangversennyel egybekötött átadó ünnepség után a magyar közmédiának adott nyilatkozatában.

 

A tizedik, állami tulajdonban lévő Bogányi-zongora kiállítása és megszólaltatása a Deutsches Museumban „kulturális misszió– emelte ki Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. A Deutsches Museum „különleges helyszín, sokkal több, mint egy múzeum, hiszen itt van minden, ami a múlt és a jövő, ami a gyökerekből ered, és ami az innováció, a fejlesztések eredménye" – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy az intézmény egyben kulturális központ is, ahol a többi között koncerteket is tartanak.


AnsichtMuseum082016__10_
A Deutsches Museum
Forás: deutsches-museum.de

 

Wolfgang Heckl, a Deutsches Museum főigazgatója elmondta, hogy a zongora nemcsak kiállítási tárgy lesz, hanem a gyakori kulturális rendezvényeket rendszeresen játszanak is majd rajta. Hozzátette, hogy a Bogányi Gergely vezetésével végzett évtizedes fejlesztő munka eredményeként megszületett hangszer a zongorakészítés történetének egy jeles darabja, az úgynevezett Helmholtz-zongora mellett kapott helyet. Herman von Helmholtz a természettudományok kiemelkedő 19. századi alakja, aki az akusztika terén is végzett kutatásokat. Az általa kikísérletezett zongoratípus újításait a koncertzongora-gyártás egyik legrangosabb vállalkozása, a Steinway vette át.

 

Tordai-Lejkó Gábor müncheni főkonzul kiemelte: „Az a cél, hogy ezt a hangszert megismerhesse és kipróbálhassa mindenki, főleg a fiatalok, és így hazavihessenek magukkal egy darabot a magyar kultúrából".

 

A kormány 2015-ben döntött tíz Bogányi-zongora megvásárlásáról és elhelyezésükről magyarországi és külföldi közintézményekben, hogy a hangszert a magyar és a nemzetközi zenei világ egyaránt megismerhesse.

 

Az állami tulajdonban lévő Bogányi-zongorák hét magyarországi és három külföldi helyszínre kerültek, a müncheni Deutsches Museum mellett a Helsinkiben lévő Sibelius Akadémiában és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban is elhelyeztek egyet-egyet.


Forrás: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma