Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.01

A művészet, a média és a marketing egymásra hatásáról szervezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a hétfői rendezvényen a kulturális élet intézményeinek vezetői tartottak előadást a Pesti Vigadóban.

Kucsera
Kucsera Tamás Gergely
Forrás: mma.hu

 

Vannak örök értékek és a marketinget akkor is az értékek szolgálatába kell állítani, ha azok nem feltétlenül tömegesek – mondta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára.

 

„A média mára több, mint a kultúra közvetítője, a kisebb kulturális tőkehányaddal vagy tőkedeprivációval bírók esetében magát a kultúrát jelenti" - fogalmazott Kucsera Tamás Gergely. Rámutatott, hogy a mai gyerekek beleszületnek az internetbe, előbb ismerik meg a technikát, mint ahogy értékítéletük, ízlésük lenne, miközben hiányzik az irányt mutatni, példát adni tudó, a helyes és gyors választ segítő magasabb életkorú korosztály.

 

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója kiemelte: az elmúlt évben több mint nyolcmillió néző volt a hazai színházakban, amivel ott vagyunk Európa élvonalában. Kitért ugyanakkor arra, hogy a színház csak a lakosság mintegy 20 százalékát, a gyerekeknek pedig 40 százalékát éri el.

 

Előadásában beszélt azokról a kezdeményezésekről, amelyekkel a Nemzeti Színház egyre több olyan emberhez tudja eljuttatni előadásait, akik számára az elérési lehetőség igen korlátozott. Örömtelinek nevezte, hogy immár évi több milliárd forint áll rendelkezésre arra a programra, amelynek segítségével minden gyerek eljuthat színházba. Hozzátette: vidéken egyre jobb az ehhez szükséges infrastrukturális háttér.

 

„A Nemzeti két éve meghirdetett programja keretében négy előadást láthatnak ingyen a diákok és pedagógus kísérőik, tapasztalataink szerint nagy hatással tudunk lenni ezekre a gyerekekre" - hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

 

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója kiemelte: a modern marketing eszközeivel minőségi kultúrát adnak el a nézőknek. Hozzátette: évi több mint ezer programot kínálnak, a jegyeladás 90 százalék körüli.


A Müpa olyan brandet próbált kialakítani, amelybe tíz műfajt fogadott be. „Az elmúlt csaknem tizenöt évben arra kellett ráébrednünk, hogy a kultúra igenis áru, amelynek legfontosabb különlegessége a tartalom, elődeink öröksége, amit át kell adnunk a következő generációknak" –szögezte le Káel Csaba. Fontosnak nevezte, hogy a Müpával, a Nemzeti Színházzal és a Müpa mellé tervezett rendezvényközponttal kialakul Budapest szellemi és kulturális központja.

 

Jankovics Marcell filmrendező, az MMA alelnöke szerint a digitális forradalom paradigmaváltást jelent: a hagyományos kultúrának lassan vége van, miközben az új még nem látható. „Minden felgyorsul, az alkotóművészet válságba jut, az előadóművészet nem. Hatalmas az elavulási tempó, a tartósságban, hosszú távban gondolkodás nem üzlet. A kor sajátos üzenete, hogy adoptál, hátha a régi érték az új médiumban, formában hatni fog" – fogalmazott Jankovics Marcell.

Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora azt emelte ki, hogy a jelenleg működő filmtámogatási struktúrával hármas célt tűztek ki: gyártást, értékmegőrzést és képzéseket. Szólt arról, hogy a filmtámogatási rendszer két nagy egysége a Nemzeti Filmirodán belül működő közvetett, illetve a Médiatanácson és a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül elérhető közvetlen támogatás.

 

A magyar állam elkötelezettséget és felelősséget vállalt a modern digitális korban a tartalom támogatására. A támogatási rendszer a kortárs magyar filmek támogatása mellett ösztönzi az ideérkező bérmunkát is – mondta Kollarik Tamás. Mint elhangzott, az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmet, amely a Mecenatúra program Huszárik Zoltánról elnevezett kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázatán nyert támogatást, csak online felületen több mint 600 ezren látták.

 

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója felszólalásában azt fejtette ki, hogy kiindulópontnak a „megfelelő terméket a megfelelő helyre, megfelelő áron és a megfelelő időpontban" megközelítést alkalmazzák, de ez csak korlátozott módon igazíthatja el őket. Mint mondta, felmérték, hogy alapvetően három célcsoportjuk van: az alkalomszerű látogatók, a céltudatos, visszatérő látogatók, illetve azok, akik szakmai okokból érkeznek.

 

„Közös pont, hogy elérésükben a hangsúly az okosmúzeumon van, amely a weboldal mellett a közösségi médiát is magában foglalja. Facebook-oldalunkat hetente több mint 200 ezren látják" - jegyezte meg a főigazgató. Felidézte, hogy januárban, a magyar kultúra napján átadták a világ legnagyobb interaktív múzeumi videófalát, amely tizenöt méter hosszú. „A múzeumot egyre inkább élővé kell tennünk a 2000 után született generáció számára is" – tette hozzá Baán László.

 

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az intézmény évadkampányait idézte fel előadásában. Szólt a 2012-2013-as szezont felvezető, a filmes plakátok világára támaszkodó fotó- és plakátsorozatról, az azt követő évek videoklipjeiről és reklámfilmjeiről, a későbbi fekete-fehér, majd képregényes világról és a tavalyi színes, nonfiguratív grafikai megvalósításról.

 

A főigazgató elmondta, hogy az Operaház 2019-2020-as keresztény évadának népszerűsítéséhez szabadon felhasználható, ismeretlen embereket ábrázoló fotókkal dolgoznak, az arcokat a huszonegy bemutatóhoz rendelik hozzá, elhelyezve a képeken egy-egy nem direkt keresztény szimbólumot.


Forrás: MTI

10

2019.06.18

Utcaszínház, nemzetközi színházi előadások, közösségi programok és koncertek is lesznek július 4. és 7. között a VéNégy Fesztiválon és Színházi Találkozón a váci Duna-parton.

Erdi_Tamas_

2019.06.17

Több mint 60 programot kínál a Klassz a pARTon! klasszikus zenei fesztivál, amely július 12. és augusztus 30. között várja a közönséget több helyszínen.

kasler

2019.06.14

Június 2. és 8. között hét magyarországi színházi társulat tartott előadásokat erdélyi városokban nagy sikerrel, a produkciók tematikája is kifejezte a magyarság összetartozását, élni akarását és a közös keresztény hitet.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma