IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.01

A művészet, a média és a marketing egymásra hatásáról szervezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a hétfői rendezvényen a kulturális élet intézményeinek vezetői tartottak előadást a Pesti Vigadóban.

Kucsera
Kucsera Tamás Gergely
Forrás: mma.hu

 

Vannak örök értékek és a marketinget akkor is az értékek szolgálatába kell állítani, ha azok nem feltétlenül tömegesek – mondta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára.

 

„A média mára több, mint a kultúra közvetítője, a kisebb kulturális tőkehányaddal vagy tőkedeprivációval bírók esetében magát a kultúrát jelenti" - fogalmazott Kucsera Tamás Gergely. Rámutatott, hogy a mai gyerekek beleszületnek az internetbe, előbb ismerik meg a technikát, mint ahogy értékítéletük, ízlésük lenne, miközben hiányzik az irányt mutatni, példát adni tudó, a helyes és gyors választ segítő magasabb életkorú korosztály.

 

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója kiemelte: az elmúlt évben több mint nyolcmillió néző volt a hazai színházakban, amivel ott vagyunk Európa élvonalában. Kitért ugyanakkor arra, hogy a színház csak a lakosság mintegy 20 százalékát, a gyerekeknek pedig 40 százalékát éri el.

 

Előadásában beszélt azokról a kezdeményezésekről, amelyekkel a Nemzeti Színház egyre több olyan emberhez tudja eljuttatni előadásait, akik számára az elérési lehetőség igen korlátozott. Örömtelinek nevezte, hogy immár évi több milliárd forint áll rendelkezésre arra a programra, amelynek segítségével minden gyerek eljuthat színházba. Hozzátette: vidéken egyre jobb az ehhez szükséges infrastrukturális háttér.

 

„A Nemzeti két éve meghirdetett programja keretében négy előadást láthatnak ingyen a diákok és pedagógus kísérőik, tapasztalataink szerint nagy hatással tudunk lenni ezekre a gyerekekre" - hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

 

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója kiemelte: a modern marketing eszközeivel minőségi kultúrát adnak el a nézőknek. Hozzátette: évi több mint ezer programot kínálnak, a jegyeladás 90 százalék körüli.


A Müpa olyan brandet próbált kialakítani, amelybe tíz műfajt fogadott be. „Az elmúlt csaknem tizenöt évben arra kellett ráébrednünk, hogy a kultúra igenis áru, amelynek legfontosabb különlegessége a tartalom, elődeink öröksége, amit át kell adnunk a következő generációknak" –szögezte le Káel Csaba. Fontosnak nevezte, hogy a Müpával, a Nemzeti Színházzal és a Müpa mellé tervezett rendezvényközponttal kialakul Budapest szellemi és kulturális központja.

 

Jankovics Marcell filmrendező, az MMA alelnöke szerint a digitális forradalom paradigmaváltást jelent: a hagyományos kultúrának lassan vége van, miközben az új még nem látható. „Minden felgyorsul, az alkotóművészet válságba jut, az előadóművészet nem. Hatalmas az elavulási tempó, a tartósságban, hosszú távban gondolkodás nem üzlet. A kor sajátos üzenete, hogy adoptál, hátha a régi érték az új médiumban, formában hatni fog" – fogalmazott Jankovics Marcell.

Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora azt emelte ki, hogy a jelenleg működő filmtámogatási struktúrával hármas célt tűztek ki: gyártást, értékmegőrzést és képzéseket. Szólt arról, hogy a filmtámogatási rendszer két nagy egysége a Nemzeti Filmirodán belül működő közvetett, illetve a Médiatanácson és a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül elérhető közvetlen támogatás.

 

A magyar állam elkötelezettséget és felelősséget vállalt a modern digitális korban a tartalom támogatására. A támogatási rendszer a kortárs magyar filmek támogatása mellett ösztönzi az ideérkező bérmunkát is – mondta Kollarik Tamás. Mint elhangzott, az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmet, amely a Mecenatúra program Huszárik Zoltánról elnevezett kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázatán nyert támogatást, csak online felületen több mint 600 ezren látták.

 

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója felszólalásában azt fejtette ki, hogy kiindulópontnak a „megfelelő terméket a megfelelő helyre, megfelelő áron és a megfelelő időpontban" megközelítést alkalmazzák, de ez csak korlátozott módon igazíthatja el őket. Mint mondta, felmérték, hogy alapvetően három célcsoportjuk van: az alkalomszerű látogatók, a céltudatos, visszatérő látogatók, illetve azok, akik szakmai okokból érkeznek.

 

„Közös pont, hogy elérésükben a hangsúly az okosmúzeumon van, amely a weboldal mellett a közösségi médiát is magában foglalja. Facebook-oldalunkat hetente több mint 200 ezren látják" - jegyezte meg a főigazgató. Felidézte, hogy januárban, a magyar kultúra napján átadták a világ legnagyobb interaktív múzeumi videófalát, amely tizenöt méter hosszú. „A múzeumot egyre inkább élővé kell tennünk a 2000 után született generáció számára is" – tette hozzá Baán László.

 

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az intézmény évadkampányait idézte fel előadásában. Szólt a 2012-2013-as szezont felvezető, a filmes plakátok világára támaszkodó fotó- és plakátsorozatról, az azt követő évek videoklipjeiről és reklámfilmjeiről, a későbbi fekete-fehér, majd képregényes világról és a tavalyi színes, nonfiguratív grafikai megvalósításról.

 

A főigazgató elmondta, hogy az Operaház 2019-2020-as keresztény évadának népszerűsítéséhez szabadon felhasználható, ismeretlen embereket ábrázoló fotókkal dolgoznak, az arcokat a huszonegy bemutatóhoz rendelik hozzá, elhelyezve a képeken egy-egy nem direkt keresztény szimbólumot.


Forrás: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma