NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.13

A helyi identitás, a cselekvő közösségek megerősítésére 919 millió forintot nyert a hajdú-bihari önkormányzat a Település- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán. Az összeget elsődlegesen a hajdú kultúra feltárására fordítják – jelentette be Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a 45. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok november 13-ai megnyitóján, Debrecenben.

Pajna Zoltán közölte: legendáriumot adnak ki és 3D-s filmet is készítenek a megye történelmi hagyományairól, illetve interaktív bemutatótermet hoznak létre. „A helyben maradásnak a gazdaságfejlesztés mellett a helyi tudat erősítése a legfontosabb eleme” – jegyezte meg a hajdú-bihari közgyűlés elnöke. Mazsu János történész, debreceni tanácsnok köszöntőjében arról beszélt, hogy a városnak évszázadokon keresztül önálló levéltára volt, amely néhány éve integrálódott a megyei levéltárba. A megyei levéltár adatszolgáltatásával, kiállítások rendezésével, digitális adatbázisával ugyanakkor új szintre emelte Debrecen és a levéltár kapcsolatát – fűzte hozzá.


old-letters-436503_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgató-helyettese elmondta: a több mint 260 éves levéltári hálózat Magyarország legrégebbi közgyűjteménye. Kezdetekben a közigazgatást segítette az alapdokumentumok megőrzésével, később tudományos és oktatási funkciókkal bővült a feladatköre, jelenleg pedig új kihívást jelent a digitalizáció, az elektronikus adatkezelés. Jelenleg zajlik egy több mint 3 milliárd forintos projekt európai uniós forrás felhasználásával, amelynek a célja, hogy a kormányablakokon keresztül az állampolgárok a levéltárakban őrzött iratokat elérjék a hadisír-gondozástól a földhivatali bejegyzésekig – sorolta a főigazgató-helyettes. Mikó Zsuzsanna – utalva arra, hogy a napokban Makón és Szegeden is új levéltári épületet adnak át – reményét fejezte ki, hogy mielőbb Hajdú-Biharban is megfelelő elhelyezést találnak az intézménynek.


leveltarinapok
Fotó: mnl.gov.hu

 

Utóbbihoz kapcsolódva Szendiné Orvos Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója hozzátette: jelenleg két városban – Debrecenben és Hajdúböszörményben –, három kutatóhelyen és hét raktárban működik az intézményük. Raktáraik olyannyira megteltek, hogy már nem tudnak iratokat átvenni. Mint mondta, keresik a forrásokat az új levéltári épület megvalósításához, amelynek a tervei már teljesen elkészültek. A leendő levéltár Debrecenben, a Bem-téren, a Méliusz könyvtár melletti üres területen épül majd fel. A megyei levéltári napok debreceni nyitónapján egyebek között a helyi csárdákról és vendégfogadókról, a debreceni színjátszás történetéről, a hajdúsági sörfőzés és sörfogyasztás hagyományairól hangzottak el előadások. A rendezvény november 14-én Hajdúszoboszlón folytatódik, ahol a fürdőkultúra kérdései kerülnek terítékre.

 

Forrás: MTI

Szegedi_Kis_Istvan-osztondij

2018.12.19

Első alkalommal vehették át fiatal kutatók a Szegedi Kis István-ösztöndíjat december 17-én. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának elismerése a korai protestáns egyház-, irodalom- és liturgiatörténeti, valamint egyházművészeti kutatásokat támogatja.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Beregszasz

2018.12.18

Átadták hétfőn a magyar kormány támogatásával felújított beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházat.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma