IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.10

A Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében címmel tartottak kedden műemlékvédelmi konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ahol egy napon át szakértők számoltak be a határon túli műemlékvédelem tavalyi eredményeiről.

Kiralyhelmec_zsinagoga6
A királyhelmeci zsinagóga
Fotó: telekialapitvany.hu

A határon túli örökség védelmét célzó munka nem három éve kezdődött, de három évvel ezelőtt a Rómer Flóris Terv keretében szervezettebbé és konkrétabbá vált, önmagában is értéket hozott létre – emelte ki Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos a konferenciát megnyitó beszédében.


Mint mondta, 2016 óta 150 helyszínen eredményesen újulnak és újultak meg örökségi elemek, ezért a magyar kormány februárban 250 millió forintról 500 millióra emelte a Rómer Flóris Terv 2019-es költségkeretét.


sepsikilyen
A sepsikilyéni unitárius templom egyik freskója
Forrás: romerterv.hu


Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója előadásában felidézte, hogy a kormány 1999-ben Nemzeti Örökség Program címmel külön költségvetési soron évi 150 millió forinttal támogatta 2006-ig a határon túli épített örökség védelmét célzó munkát, amelynek lebonyolításáért felelős szervezete a Teleki László Alapítvány lett. Külön költségvetési támogatással 2015-ben indulhatott újra az akkor Rómer Flóris Terv névre keresztelt program, amelyre a kormány ettől kezdve évi 250 millió forintot biztosított.


Az igazgató kiemelte, hogy 2017-től meghívásos pályázati formában igyekeznek megkeresni és támogatni azokat a püspökségeket, amelyeknek a tulajdonában vannak rekonstrukcióra szoruló értékes emlékek. Kiemelte, hogy a Rómer Flóris Terv azért foglalkozik szinte teljes egészében csak egyházi műemlékekkel, mert ezek helyreállítása felel meg a program forrásainak.


Palagykomoroc
Palágykomoróc
Fotó: telekialapitvany.hu


A tavalyi eredményeket sorolva elmondta, hogy 2018-ban befejeződött a técsői református templom belső és a feketegyarmati református templom teljes felújítása, a gerényi görögkatolikus és a palágykomoróci református templom helyreállítása, a tiszabökényi görögkatolikus templom teljeskörű felújítása, valamint a marosvásárhelyi minorita kolostor és templomban végzett rekonstrukciós munka.


A Rómer Flóris Terv a helyreállítási, kutatási és tervezési feladatokon kívül figyelmet és pénzt fordít arra is, hogy a társadalom számára is érthetővé tegye a műemlékvédelmi munkát – emelte ki Diószegi László. Ezt a célt szolgálja például az a tavaly nyáron Budapesten nyílt, azóta pedig vándorkiállításként látható, Ideje az építésnek című kiállítás, amely
interaktív elemekkel színesítve mutatja be a program eddigi eredményeit, az újjáépítések folyamatait, valamint az építészeti és a restaurátori beavatkozások módszereit.


ideje-az-epitesnek-megujulo-muemlekek
Ideje az építésnek című kiállítás
Fotó: epiteszforum.hu


A kiállítással azonos címen megjelent egy kötet is, abban mintegy 20 műemléki helyreállítás tudományos igényességű, ismeretterjesztő tanulmányát olvashatják az érdeklődők.
Az igazgató kiemelte: idén a megnövekedett források segítségével 41 új helyszínt vonnak be a programba.

A nap folyamán a műemlékes szakemberek, restaurátorok és kivitelezők a program elméleti és gyakorlati működéséről számolnak be, a nap végén pedig átadják a 2017-ben alapított, a Kárpát-medencei épített örökségért kiemelkedő tevékenységet végző szakembereket jutalmazó Granasztói György-díjat is.


Forrás: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma