IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.06

A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a nemzeti hagyomány megőrzésére, amely egyet jelent a nemzet múltjából fakadó büszkeséggel, a jelen méltóságának a megtartásával – hangsúlyozta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiadványt bemutató szombati sajtótájékoztatón az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron, a Papp László Budapest Sportarénában.

Fekete_Peter_190406
Fekete Péter államtitkár


Az államtitkár hozzátette: a kiadvány összefoglalja és közzéteszi azokat a legfontosabb paramétereket, amelyek mentén az ország vezetése a hagyományőrzés eredményességét elképzelni tudja, s annak megvalósítására garanciát vállal.


Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész úgy vélte, hogy a hagyományos kultúrára sokszoros támogatás jut az utóbbi időkben. Szerinte a népzenével foglalkozó zenészek egyik kiemelt feladata, hogy tanítsák és vigyék a népzene értékeit szerte a világban.


vasar_090406

 


A Magyarország, az élő hagyományok hazája című kiadvány többek között arról ad tájékoztatást, milyen fejlesztések mentek végbe az elmúlt időszakban a népművészetet érintő területeken. A kormány által indított Csoóri Sándor Program az eddigi legnagyobb népművészeti támogatási program. Hasonló figyelmet érdemel a Muzsikáló Magyarország címen megvalósult terv, amely egy régi tradíció, az éttermi cigányzene feltámasztására tett kedvező kísérletet.

 

neptarc_190406



A Kultúra.hu kérdésére, hogy vonzó-e a magyar népművészet, a népzene a fiatalabb korosztályok számára, Fekete Péter azt válaszolta, hogy a társadalom egésze érdeklődik a népművészet iránt, a fiatalok és a családok egyaránt fontosnak tartják. „Nem ciki hagyományőrzéssel foglalkozni manapság, trendi az őseink kultúrájának kibontása és annak megismerése, felfrissítése, használata” – vélekedett, majd hozzátette, nem egyszer tapasztalja, hogy az emberek nem fordítanak hátat a népzenénk, amikor itt-ott találkoznak vele, és nem tekerik el a rádiót, ha népzene szól valamelyik adón.


neptanc_1904

 

„A mostani táncháztalálkozóra is százával érkezik a közönség, kíváncsi az itt történő eseményekre, a vásáron beszerzett népi ruhadarabokat pedig nem szégyelli viselni a mindennapokon. A hagyományőrzés élő kultúrává, a társadalom szerves részévé vált” – mondta.

 

„Hagyományaink megtartásával innovatívak maradhatunk, nyitottsággal fordulhatunk az újdonságok felé anélkül, hogy bármit is kizárnánk a világból. Gyökereink szilárd alapot adnak, őseink tudásában kapaszkodót találunk, így semmi nem zökkenthet ki bennünket az utunkon” – magyarázta.


A felvetésre, hogy Európa más országaiban miért lehet érdekes a magyar néphagyomány, Fekete Péter azt válaszolta, hogy mindig érdemes törekednünk más népek kultúrájának alapos megismerésére. Példaként megemlítette Both Miklós zeneszerzőt és társait, akik népzenei kutatásokat végeztek Ukrajnában, hogy az ukrán népzenét összevethessék a magyarral.

 

A kiadvány itt érhető el.


Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma