15_eves

2019.06.27

A Magyar Művészeti Akadémia, a Lakiteleki Népfőiskola, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Képzőművészeti Egyetem vezetői beszéltek az általuk irányított intézmény aktuális helyzetéről, a szerepéről az Országgyűlés kulturális bizottsága által szervezett konferencián az Országházban. Ezt követően Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Pósán László bizottsági elnök, valamint L. Simon László bizottsági alelnök tartott előadást. A konferencia záró részében az NMI Művelődési Intézet tevékenységéről, a Mozaik Múzeumtúra első öt évének eredményeiről, valamint a magyarországi örökségvédelmet érintő kihívásokról volt szó.

Kucsera_Tamas_Gergely
Kucsera Tamás Gergely
Forrás: MMA


Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára felidézte, hogy az MMA 2011 vége óta működik köztestületi formában, azóta építette ki kultúratámogatási rendszerét. Az MMA-nak nyolc művészeti és egy elméleti tagozata jött létre, közöttük egyenlő arányban osztják szét a pályázati pénzeket.


A tagozatok egyedi támogatási lehetőségei közé tartoznak a tagozati ösztöndíjak, valamint az összművészeti ösztöndíjak évi száz személy számára. „Utóbbi havi bruttó 250 ezer forinttal jár három éven keresztül, ilyen hosszú távú támogatás korábban nem volt a hazai művészeti életben. 2014-től művészjáradékot is odaítélünk állami vagy művészeti elismeréssel rendelkező, 65 év feletti művészek, művészetelméleti szakemberek számára, emellett bevezettük a Nemzet Művésze címet is" – sorolta a főtitkár.


Mint elhangzott, az MMA 2014 óta részt vesz a Műcsarnok, 2016-tól pedig delegáltjain keresztül a Nemzeti Kulturális Alap működtetésében.


Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai rendszer immár három évtizedes működtetéséről beszélt. Hangsúlyozta: a lakiteleki központtal működő hálózat bebizonyította életrevalóságát és olyan közösségi helyet jelent, ahol fiatal és nem fiatal egyaránt szellemi és lelki felfrissülést kap.


„A népfőiskola olyan közösségi forma, ahol rendszeres és változatos képzéssel, nevelő környezettel hangoljuk össze a történelmi haza örökségét. Célja népben, nemzetben, hitéletben gondolkodó, cselekvőképes közösségek létrehozása, akik kezdeményezően képesek saját és közösségük problémáinak megoldására" – mondta Lezsák Sándor, a népfőiskola megálmodója.


konferencia
Lezsák Sándor és Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia az Országgyűlés kulturális bizottságának szakmai konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Szólt arról, hogy a Kárpát-medencei hálózatban térségi, kistérségi és járási, illetve helyi népfőiskolák egyaránt működnek, több mint húsz értékfeltáró kollégium alakult. 2017 óta a népfőiskola vette át a Nemzeti Művelődési Intézetet, amelynek új épületét jövő tavasszal avatják Lakitelken.


„A magyar irodalomban egymással szembenálló szekértáborok vannak, bizonyos csoportok végváraiként működve. Pedig sem balliberális, sem nemzeti irodalom nincs: magyar irodalom van, nemzeti és baloldali beállítottságú szerzőkkel" – fogalmazott a konferencián Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.


Úgy vélte, a nemzeti oldal jelentős többsége „fejben második", folyamatosan azt lesi, mit szól a másik oldal ahhoz, amit csinál. „Ideje kijönni az áldozatszerepből, azt hagyjuk meg az egyre erősödő baloldali mozgalmaknak. Olyan pályán akarunk játszani, amely nemcsak az ellenfélnek lejt, de a bírót is az adja" – fogalmazott Demeter Szilárd.


A PIM főigazgatója szerint ma nem az írószakmai szervezetek döntenek arról, kiből lesz író és kiből nem, hanem két nagy kiadói konszern. „Infrastruktúrát kell építeni: a PIM-en belül létrejövő Petőfi Irodalmi Ügynökség olyan hely lesz, ahol az írók találkoznak az olvasókkal. Kezdjük el járni a Kárpát-medencét, a külföldi íróknak pedig, akiket rezidensprogrammal fogunk idehívni, mutassuk meg a magyar irodalom sokszínűségét!" – szólított fel Demeter Szilárd.


Radák Eszter, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora arról beszélt, hogy a képzőművészet a digitális korban teljesen másként működik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor az alkotókat nem szabad kiszolgáltatni a digitális eszközöknek, humanizálni kell az élményközpontúságot.


„Az értékek őrzése változatlanul kiemelt feladatunk. Az MKE-n a legszélesebb korosztálynak oktatunk, gazdag képzéskínálattal. Friss hír, hogy az MKE európai egyetem lett, globális képzési programot fogunk működtetni a római, a drezdai és a rigai akadémiával" – mondta a rektor. Szólt arról, hogy a „művészettel, művészetre, művészeti" hármas nevelési cél alapján működnek, és reményét fejezte ki, hogy az intézmény 150 éves ingatlanjait is előbb-utóbb fel tudják újítani.


Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója előadásában arra fókuszált, hogy az intézmény a Liget Projekt keretében új épületbe költözik. „Mintegy 215 ezer tárgy mozdul meg, zajlik a tisztításuk, készül az állomány digitalizálása, majd jön a csomagolás. Európában egyedülállóan komplex gyűjteményünk van, amely egyszerre nemzeti és egyetemes, történeti és jelenkori. Legnagyobb kincseink közé tartozik negyvenezres kerámia- és ötvenezres textilgyűjteményünk" – mondta a főigazgató.


A múzeum vezetője megjegyezte, hogy a Néprajzi Múzeum a Kossuth térről, a Kúria volt épületéből visszatér a Városligetbe, hiszen 1906-tól 1924-ig ott működött.


„A költözés céldátuma 2021. Egy új, Magyarországon még nem volt múzeumi forma, a társadalmi múzeum jön létre, a Szabolcs utcai raktárbázis a világszínvonalú restaurátorműhellyel nyár végétől elindul, a főépület az 56-osok terén lesz, több mint háromszor akkora kiállítási lehetőséggel, mint eddig" – mondta Kemecsi Lajos, aki az új épület modern szolgáltatási tereiről, a hely vonzó találkozási pontjairól is beszélt.


Pósán László, a bizottság fideszes elnöke emlékeztetett arra, hogy a testület számos területért felelős, ezért nagyban támaszkodik az egyes ágazatok szakértőire.


Fekete_Peter_Parlamwnt
. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár felszólal az Országgyűlés kulturális bizottságának
szakmai konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi


A jövő évi költségvetés tervezetében tovább nő a kultúrára fordított összeg, amely európai összehasonlításban is kiemelkedő – mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.


Fekete Péter beszámolójában felidézte az idei Múzeumok éjszakája sikerét: Budapesten 134 ezer, vidéken pedig 170 ezer ember látogatott el a csaknem kétezer programra. Az államtitkár kiemelte, hogy a Múzeumok éjszakáját számtalan „horizontális" együttműködés teszi vonzóvá, hiszen ekkor a múzeumokban a zenekarok, a színházak és egyéb kulturális intézmények is rengeteg programmal jelentkeznek.


Kialakulóban van azonban egy másfajta tagozódás is – fűzte hozzá Fekete Péter. A kormányzat mindegyik kulturális területen kijelöli a stratégiailag kiemelt intézményeket, amelyeket pluszfeladataik ellátásához kiemelt finanszírozásban részesít, de ez nem jelenti azt, hogy a további szakintézményekről vagy a független szféráról megfeledkezne – hangsúlyozta.


Mint emlékeztetett, 2010-ben a központi költségvetés 172 milliárd forinttal támogatta a kulturális ágazatot, ez az összeg a 2020-as büdzsében már 578 milliárd forint lesz, ez az összeg pedig arányaiban európai összehasonlításban is kiemelkedő. Persze ez is véges keret, ezért fontos, hogy az intézményvezetők az újabb források igénylése helyett a hatékony működésre koncentráljanak. A kormány ebben úgy tud segíteni, ha nagyobb bizalmat ad, kevesebb kötöttséggel – jegyezte meg.


Fekete Péter hangsúlyozta azt is, hogy a működési költségek biztosítása minden intézménytípus esetén az alapító feladata, az állam azonban a tőle független intézményeknek is programtámogatást nyújt a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül.


A tao-rendszer megszüntetésével a kormányzat vállalta a legutóbb befolyt 37,4 milliárd forintos összeg biztosítását és elosztását. A felosztásnál elsőbbséget élveznek a közfeladatot ellátó, kiemelt stratégiai intézmények igényei, de a független szféra is megkapja az eddigi támogatását – közölte.


Fekete Péter ugyanakkor bejelentette: jelenleg negyven kulturális intézményt, egyesületet ellenőriznek a tao-támogatásokkal kapcsolatban gyanított szabálytalanságok miatt.


L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának egyik fideszes alelnöke, a konferencia levezető elnöke hozzászólásában nagy adósságnak nevezte a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérének rendezését, amire elmondása szerint Fekete Péter is nyitott.


Szedlacsek Emília, az NMI Művelődési Intézet szakmai igazgatója felidézte, hogy a 2010-es évek elején csak 1905 magyarországi településen működött közösségi színtér, ezért több szinten indult fejlesztő munka. Megváltozott például a közművelődési törvény, amely már kimondta az alapellátás és a szakemberek alkalmazásának szükségességét, és megindult a közművelődési szakemberek egyetemi képzése is.


Az NMI a hazai közművelődést többek között statisztikai, minőségbiztosítási feladatok ellátásával, módszertani támogatással, mintaprogramokkal és kutatásokkal segíti – tette hozzá Szedlacsek Emília, emlékeztetve arra, hogy mind a 19 megyében irodát tartanak fenn, és kiterjedt partneri hálózatot működtetnek.


Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója a Mozaik Múzeumtúra első öt évének eredményeiről adott számot. Mint kiemelte, a múzeumok kiemelkedő szerepet játszanak a nemzeti örökség megőrzésében és bemutatásában, ez a szerepük azonban csak akkor érvényesülhet hatékonyan, ha népes közönségük van.


A 2014 elején, a Néprajzi Múzeummal partnerségben indult Mozaik Múzeumtúra ezért a jövő közönségét kívánja megszólítani, de a múzeumok jelenlegi látogatóihoz is szól. Kiemelt cél továbbá a határon túli magyar kiállítóhelyek, illetve közönség bevonása – jegyezte meg.


Makranczi Zsolt kiemelte a számos saját rendezvényt, például a múzeumi roadshow-kat, a tematikus múzeumtúrákat, valamint az egyes korcsoportokat külön platformokon megszólító kommunikációt is. A Mozaik Múzeumtúra szervezői több múzeumi kiadványt jelentettek meg, és matricagyűjtő játékot is hirdettek, melyhez okostelefonos applikáció is kapcsolódik–- fűzte hozzá.


Kulturális örökségvédelem 3.0 címmel tartott előadást Virágos Gábor régész, kulturális örökségvédelmi szakértő, aki a terület folyamatos újragondolását szorgalmazta.


A szakember szerint már a kulturális örökségvédelem definíciója sem egyértelmű: beletartoznak a műemléki rekonstrukciók, a régészeti kutatások, a közgyűjtemények védelme, de a történeti táj, illetve egyre inkább a környezet megóvása is.


A szakma fő céljai évtizedek óta a múlt megismerésének igénye, az emberi életminőség fenntartása, javítása az épített örökség gondozásán keresztül, nem elhanyagolható továbbá a gazdasági érdek sem – mondta.


Makranczi Zsolt emlékeztetett arra, hogy a közelmúltra, de a távolabbi időszakokra is jellemző volt a gyakori változás a jogszabályi környezetben és az intézményi struktúrában, miközben folyamatos nehézséget jelent a szakma, a finanszírozók és a nagyközönség érdekei közötti egyensúlyozás is.


A megoldandó problémák közül a szakember megemlítette, hogy a magyar örökségvédelemben hiányoznak a területet érintő alapvető mérések, valamint hogy a műemléki felújításoknál az üzemeltetési szempontok gyakran nem kapnak elég figyelmet.


Komoly veszély az illegális műkincs-kereskedelem is: még mindig félelmetesen sok olyan régészeti tárgy jelenik meg, amelyek illegális régészeti kutatással kerülnek elő - figyelmeztetett Makranczi Zsolt.


L. Simon László, a kulturális bizottság egyik fideszes alelnöke, a konferencia levezető elnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy az örökségvédelem gyakorlatában a szakma és a finanszírozó ritkán egyenrangú, ráadásul a beruházói oldal állandóan változik és mindig újabb támadásba lendül.


Az utóbbi évekre visszatekintve a szakpolitikus megállapította: sokszor utólag másodlagos jelentőségűnek bizonyult kérdések vitték el az örökségvédelmi szakma energiáit. Az illegális műkincs-kereskedelemmel pedig valóban nehéz felvenni a küzdelmet, hiába tett határozott lépéseket a kormányzat.


Forrás: MTI

KAD_Kultura_596x90_002

Rethelyi_Miklos_R

2019.08.20

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából hétfőn kitüntetéseket adott át az Országházban.

Kallos_Zoltan_Kulhoni_Magyarsagert_Dijak_atadoja

2019.08.20

Mindannyian az egyetemes magyarság örökösei és hordozói vagyunk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadóján hétfőn, az Országházban.

MNA2018_2

2019.08.20

A legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést nyerte el Tokióban a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása. A nagyméretű, reprezentatív kötet több mint 40 résztvevő közül érdemelte ki az ICA International Cartographic Exhibition Award Winner címet.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városában, Hsziningben, a 2261 méteres tengerszínt feletti magasságon két év alatt épült meg a 28 ezer négyzetméteres létesítmény. Az akváriumban mintegy 400 vízi élőlényfajt és több mint száz szárazföldi állatot tekinthetnek meg a látogatók. A Csinghaj-tó jellegzetes pontyféléje, a Gymnocypris przewalskii mellett Oroszországból két beluga (fehér delfin), Japánból pedig nyolc palackorrú delfin érkezett a vízi parkba, ahol sarki farkasok és rókák is élnek.

Zenés színházi tehetségkutató indul általános iskolások számára az István, a király rockopera megújítására és újraértelmezésére; a jelentkezőknek a rockopera egy részletét kell előadniuk –jelentette be Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró, aki annak idején Bródy Jánossal közösen alkotta meg a legendás rockoperát. Az online videótehetségkutató verseny célja, hogy jobban elmélyítse az általános iskolások tudását a magyar történelemről. A jelentkezési határidő október 31., a tanárokat és a diákokat elismert művészek mentorálják a projekt során. A diákszínházi előadás a keresztény évad részeként, a trianoni megemlékezés programsorozat keretében jön létre.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Zoltan_Maga

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

Az idei TÉR /// ERŐ Építészeti Nemzeti Szalon finisszázsának hétvégéjére számos tematikus programmal készül a Műcsarnok: augusztus 24-25-én kurátori tárlatvezetés, szakmai programok, családi délelőtt, továbbá társművészeti előadások várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma