NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.09

A kulturális intézmények együttműködését és közösségfejlesztő tevékenységét bemutató jó gyakorlatokból 177-et gyűjtöttek össze a Cselekvő Közösségek projekt kulturális közösségfejlesztő mentorai. A kiemelt európai uniós projekt három évvel ezelőtt indult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár partnerségével. Célkitűzése az volt, hogy támogatást és mintát nyújtson a települések és a kulturális intézmények közösségfejlesztő munkájához.

6_PR_cikk_Jo_gyakorlatok

Mitől más egy társadalmiasítottan működő könyvtár, közösségi ház vagy múzeum? „A különbség leginkább abban ragadható meg, hogy nem az intézménynek van közössége, hanem a közösségnek van intézménye.” (Bognárné Lovász Katalin: Társadalmiasítás és a könyvtárak)

A jó gyakorlatok a helyi sajátosságok és speciális adottságok figyelembevételével, valamint a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt szakmai-módszertanához igazodva, az intézmények, illetve a szervezetek működésével kapcsolatos szakmai feladatok egyedi eseteire mutatnak példát. A már bevált programok modellként szolgálhatnak a többi település számára is, és továbbgondolva, a helyi viszonyokra formálva azokat, saját gyakorlattá fejleszthetők. Az esettanulmányok központjában a közösségfejlesztés, az intézményi önkéntesség kérdései, az intézmények közösségi részvételi alapon történő működése, és az esélyegyenlőség megteremtése állnak.

A közművelődési intézmények jó gyakorlatai között volt például nemzetiségi összefogást, hagyományőrző-, régészeti- és esélyegyenlőségi- témakörű mintaprojekt is. Ezek közül válogattunk:

A Zala megyei Vállus közelében lévő pálos kolostor romjának feltárása szép példa arra, hogy közösségi összefogásból hogyan válhat közkinccsé egy középkori emlék. Egy helyi polgár kezdeményezésére karolta fel a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója az ügyet, majd a Göcseji Múzeum és a vállusi önkormányzat is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az egy hónapos régészeti feltárás remek példája az intézményközi és az önkormányzati összefogásnak is.

Két textiles tárgyalkotó közösségnek is otthont ad a Makovecz Imre tervei alapján épült sárospataki művelődési ház. A több mint négy évtizedes múltra visszatekintő Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely és a 2004 óta működő Foltos Pille Kör működésében azonosságok és különbözőségek is akadnak. Az esettanulmány a kézművesmunkától egészen a gépi feldolgozásig taglalja a két közösség tevékenységét. A nemzeti kincsként is emlegetett hímző műhely a történelmi múltú úri hímzés motívumait és más magyarországi tájegységek anyagait dolgozza fel, míg a Foltos Kör tagjai, a Magyarországon csak az elmúlt évtizedekben ismertté vált, patchwork technikát alkalmazzák.

Pécs Somogy nevű településrésze közel 10 éve rendelkezik bibliotékával. A Csorba Győző Könyvtár irodalmi kínálatát a korábbi Városi Könyvtár készletéből, valamint különböző pályázatok révén, civil szervezetektől és a helyi lakosság adományaiból gyűjtötte össze. Egy helyi civil szervezettel közösen alakította ki a KönytárPontot, amely az intézményi teret tágassá, fiatalossá tette. A könyvtárba járás népszerűsítését az óvodákban és az iskolákban kezdték meg. A kiemelt céljuk az volt, hogy a peremkerületben élő gyermekek, fiatalok körében növekedjen a könyvtárhasználat, és lehetőségük nyíljon a hasznos időtöltésre. A gyerekek aktivitásának növelése érdekében szerveznek például olvasó délutánokat, klub alkalmakat, nyári táborokat és egyéb iskolai, óvodai programokat. Mindezek célja a könyvtárba járás megszerettetésén túl az, hogy a helyi gyermekeknek szabadidős tevékenységeket kínáljanak.

A múzeumi jó gyakorlatokról készült esettanulmányok a Cselekvő közösségek honlapján teljes terjedelemben elolvashatóak.
Hamarosan a másik két szakterület jó gyakorlatai is elérhetőek lesznek az oldalról.
lablec_v2__002_

fulop_krisztina

2019.09.19

Átadták Az év belsőépítésze 2017-2018 díjat csütörtökön Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az idén 20 éves, magánalapítású elismerést Fülöp Krisztina kapta az Örkény István Színház belső átalakításáért.

o_versvandor-2019_2

2019.09.19

A Radnóti Miklós emlékére rendezett verszarándoklat, amely három határon is átkel és mindenhol a magyar közösséget érinti, nemcsak a múltról szól, hanem a jövőről is – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerdán az MTI-nek, a költő születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából indított verszarándoklat horvátországi állomásán, Darázson.

Lazar_Ervin_Program_20190918-8494

2019.09.18

Már regisztrálhatnak a Lázár Ervin Programban részt venni kívánó előadóművészeti szervezetek; az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) idén elindított programja minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe.

Emlékülést tartanak Kötő József születésének 80. évfordulóján a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében pénteken. A szeptember 20-án péntek 14 órakor kezdődő eseményen a 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Bodó A. Ottó dramaturg, Gajdó Tamás színháztörténész és Nánay István kritikus méltatja. A rendezvény vendégeit Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszönti.

Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye csendül fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szeptember 26-án 19:30-kor a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész előadásában a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Duo_Aliada_c_Maria_Jarzyna

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma