NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.05.30

A Jánosi Együttes műsorával és a köztestületi díjak átadásával megkezdődött május 30-án a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) évi rendes közgyűlése a Pesti Vigadóban. Az Aranyérmet idén a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) érdemelte ki a magyar kultúra és művészet társadalmi elismertségének emeléséhez való hozzájárulásáért.

MMAlogoC_1_ketsoros


Életműdíjat kapott Molnár V. József néplélek- és néprajzkutató, grafikusművész, akinek nevében munkatársa vette át az elismerést. Az Életműdíjjal a magyar szellemi élet azon művészeit jutalmazza az MMA, akiknek kiemelkedő munkássága, életműve példa a nemzet felemelkedéséért, megmaradásáért végzett odaadó, önzetlen és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra. A díjjal bruttó hatmillió forint pénzjutalom jár. A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját – amelyet a korábbi két évben létrehozott kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotásért, művészetelméleti munkáért ítélnek oda, és amellyel bruttó négymillió forint jár – Kótai József akadémikusnak adta át Vashegyi György, az MMA elnöke.


30709648_2065423830138579_595437086048256000_n
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A Művészeti Írói Díjat Wehner Tibor író, művészettörténész vehette át. A díjjal, amellyel azokat a művészeti írókat jutalmazzák, akik kiemelkedő és tartósan magas színvonalú tevékenységükkel, ismeretterjesztő, művészetelméleti vagy műkritikusi munkájukkal hozzájárultak a magyar művészet közkinccsé tételéhez, emelve és megőrizve ezzel a magyar kultúra értékeit, bruttó kétmillió forint jár. A Kováts Flórián Emlékérmet – amelyet jelentős művészeti és kulturális szervezőmunkáért, vagy a művészetszervezés, a művészeti igazgatás területén kiemelkedő tevékenységért ítélnek oda – Bicskei Zoltán akadémikus kapta. A díjjal 2018. január 1-jétől pénzbeli elismerés is jár, amelynek összege bruttó kétmillió forint. Az Aranyérmet idén a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) érdemelte ki a magyar kultúra és művészet társadalmi elismertségének emeléséhez való hozzájárulásáért. A díjat Sári Zsolt főigazgató-helyettes vette át az intézmény képviseletében.

 

Forrás: MTI

_D0A8370_Copy

2018.12.12

A Kodály-program idei, hárommilliárd forintos kerete után jövőre újabb két és fél milliárd forint áll az iskolák rendelkezésére, hogy lecseréljék évtizedek alatt megkopott hangszerállományukat. Hétvégén a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában ünnepi hangversenyt szerveztek a hangszerátadás köré, az eseményen a kultúráért felelős államtitkár is jelen volt.

cirkuszmuveszet

2018.12.12

Cirkuszművészeti produkciókat tekinthetett meg mintegy 50 hátrányos helyzetű család a Budapesti Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház élményajándékozási programjában a Fővárosi Nagycirkuszban szerdán Budapesten.

dr._Cseri_Miklos

2018.12.12

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum adott otthont a múzeumi koordinátori és a könyvtári szaktanácsadói hálózatok ezévi közös szakmai napjának 2018. december 3-án. Az eseményre azzal a céllal került idén is sor, hogy a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt megvalósításában aktívan közreműködő könyvtári és múzeumi szakemberek szervezett keretek között találkozhassanak. Mindez jó alkalom arra, hogy képet kapjanak egymás munkájáról, valamint a konzorciumi partnernek a projekt kapcsán elért eddigi eredményeiről, tapasztalatot cseréljenek, inspirációt merítsenek egymástól a még előttük álló feladatokhoz.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma