IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.09

Az Időfonal című színpadi produkció beregszászi bemutatójával a kárpátaljai magyar alkotóerő előtt tisztelgünk, azt az alkotóerőt ünnepeljük, amely elpusztíthatatlan – jelentette ki Kövér László pénteken Beregszászon, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban tartott premieren.

Kover_Beregszasz
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: MTI/Nemes János


Köszöntőjében az Országgyűlés elnöke a többi között hangsúlyozta: „a formabontó produkció bemutatójával azt az alkotóerőt ünnepeljük, amely elpusztíthatatlan, mert hármas szellemi gyökérzetével mélyen fonódik a szülőföldbe, a magyar kultúrába és az európai hagyományba." Hozzátette, azt gondoljuk, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a 21. század az emberi lélekből fakadó önazonosság, az identitás évszázada lesz. Az előttünk álló évszázadban az emberek csak akkor maradhatnak szabadok, csak akkor nem fognak az általuk teremtett technológiák és gépek rabszolgáivá válni, ha megőrzik önmagukban azt, ami a gépeknek nincs – a lelküket.


A házelnök szerint az Európa előtt tornyosuló megoldandó feladatok sorából kiemelkedik a közösségi identitások kezelésének az ügye. Jellemezve az e tekintetben körvonalazódó három – nyugati, keleti és közép-európai – szemléletet és gyakorlatot, részletesen kitért a szerinte az utóbbi években Közép-Európában meghonosodni látszó, reménykeltő identitásszemléletre és a nyomában kialakuló, állami együttműködésre való képességre, „amelyet mi, magyarok jó szívvel ajánlhatunk Európa nyugati és keleti részének egyaránt, különös tekintettel a nemzetépítés útjára lépett ukrán szomszédainknak." Mint mondta, e közép-európai szemlélet lényege egy történelmi tapasztalás, amely szerint „mások identitásának a korlátozása vagy felszámolása nem erősebbé vagy stabilabbá, hanem bizonytalanabbá, végső soron gyengébbé teszi a korlátozók vagy felszámolók identitását is."


Idofonal
Időfonal
Fotó: MTI/Nemes János


Kövér László elmondta, a 20. század közös közép-európai tapasztalata egy olyan térség tapasztalata, amelyben minden államalkotó többségi nemzetnek élnek kisebbségi sorban más országokban nemzeti közösségei. Ezen a tapasztalaton és felismerésen alapulnak ma Magyarország nemzetpolitikai kapcsolatai Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával; ebben maradéktalanul egyetértünk Lengyelországgal, ebbe az irányba indultunk el Szlovákiával, és van esély rá, hogy talán Románia is csatlakozik. "Ez az út térségünkben a regionális béke, stabilitás, biztonság, fejlődés és jólét egyetlen járható útja, ezen az úton várjuk Ukrajnát is, bízunk benne és teszünk érte, hogy az ukrán politika is felismerje: a mások nemzeti önazonosságukban való sanyargatása csak feszültséghez, hanyatláshoz és szegénységhez vezet" – mondta az Országgyűlés elnöke.


Az Időfonal című színpadi produkció rendezője, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a beregszászi színház alapító rendezője az ősbemutató után az MTI-nek elmondta, a produkció megrendezésére Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Magyar Népfőiskolai Egyesület elnöke kérte fel, aki jelezte, hogy létezik Kárpátalján egy érdekes, főként női ruhákból, jelmezekből álló kollekció, Hrivnák Tünde divattervező alkotásai, és ezeket kellene megismertetni a szélesebb közönséggel művészi eszközök alkalmazásával. A ruhadarabok jellegzetessége az, hogy tervezőjük belopta a beregi szőttes részleteit és a nagydobronyi keresztöltést az abszolút mának szóló ruhakölteményeibe.


„Filozófiáját tekintve a kollekció a mi kis beregszászi színházunk gondolatiságához kötődik, nevezetesen, hogy valamit átmentsünk a múltból a mának nem muzeális módon, nem konzerváló szándékkal, hanem újrafogalmazva a hagyományokat úgy, hogy megkeressük a kötődési pontokat a mához. Meg kellett néznünk, hogyan élnek bennünk, akár foszlányokban, azok a hagyományok, amelyek meghatározzák a mi Beregszászunk és vidéke történetét, s ezeket hogyan lehet megszólaltatni a mában, mai létünk viszonyrendszerében. Tehát nagyon komoly keresgélő munka eredményeként jött létre színpadi produkcióként ez a valóban formabontó +divatbemutató+" – mondta el Vidnyánszky Attila.


Forrás: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma