2018.02.16

Eger, Székesfehérvár és Szombathely is szeretné megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyeket az Európa Kulturális Fővárosa 2023 (EKF) pályázatban felvázoltak, függetlenül attól, hogy nem fogják elnyerni a címet.

_U6I9257-26_eff


A hevesi megyeszékhely önkormányzatának közleménye nagy értéknek tartja, hogy Eger tavaly széles körű társadalmi összefogással elkészítette kulturális és közösségfejlesztési stratégiáját, melyet a város közgyűlése egyhangú döntéssel fogadott el. A dokumentum középpontjában a közösségépítés áll, ezen belül is a helyiek új generációinak nyitottságra, a kulturális értékek tudatos keresésére és befogadására nevelése, erősítve ezzel az összetartozás és európaiság élményét – idézik fel. Ugyanakkor megjegyzik: az általuk reméltnél kevésbé sikerült az európai szakértő zsűri figyelmét ráirányítani az egri pályázat fókuszában álló innovatív, megújító törekvésekre, melyeket a filmművészet, az előadó- és képzőművészet különböző területein célul tűztek ki. „Úgy a kiválasztási ülés során tapasztaltak, mint az eredmény azt tükrözik: az európai értékek mibenlétét illetően alapvető felfogásbeli különbség érzékelhető” az egri koncepció készítői és az arról véleményt alkotók között – fogalmaznak. Hozzáteszik: a sok befektetett munka nem volt hiábavaló, hiszen olyan értékeket hoztak létre és olyan célokat fogalmaztak meg, melyekre hosszú távon építhet a város és a térség. Ezért a dokumentumban megfogalmazott stratégiai elképzeléseket szeretnék megvalósítani.


226-szombathely
Fotó: programturizmus.hu


Koczka Tibor Szombathely kultúráért felelős alporgármestere hangsúlyozta: így is nyertek, hiszen rendelkezésre áll egy olyan, a szombathelyiek megkérdezése után kidolgozott koncepció, amely ha nem is 2023-ra, de kisebb lépésekben néhány évvel később megvalósulhat. Hozzátette: a szombathelyi pályázat nem köveket, felépíteni kívánt épületeket tartalmazott, hanem víziót, stratégiai elképzeléseket. Szavai szerint pályázatuk jelmondata, a „kétezer év, hármas határ, négy ütem, egészséges város” továbbra is aktuális, a város történelmének értékei, a földrajzi elhelyezkedés, Szombathely tánckultúrája és az egészséges környezet olyan értékek, amelyre hosszú távon is lehet és érdemes is építeni. Elmondta: éppen a február 15-ei közgyűlésen tárgyalták azt a programot, amely Szombathely identitásának erősítését célozza, amely az „Otthonunk Szombathely” fejezetben szerepelt a pályázatban. Szólt arról is, hogy ugyancsak az EKF pályázat részeként dolgozták ki tavaly szeptemberre a vasi megyeszékhely egészségkoncepcióját és néhány napja kaptak értesítést arról, hogy a város 90 millió forintot központi támogatást nyert el egy egészségfejlesztési iroda felállítására.


1188-szekesfehervar
Fotó: programturizmus.hu


Cser-Palkovics András (FIDESZ-KDNP) Székesfehérvár polgármestere február 15-én tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta: a közgyűlés egyhangú döntésével nyújtották be a pályázatot és a város közössége felsorakozott a pályázat mögött, éppen ezért a címtől függetlenül a pályázatban megfogalmazottak megvalósításán fognak dolgozni. A következő hetekben szakemberekkel, civil szervezetekkel megvizsgálják, mi az, ami megvalósítható az egyes elemekből – tette hozzá. A városvezető gratulált a továbbjutó városoknak, ugyanakkor nemtetszésének adott hangot amiatt, ami a február 14-ei bizottsági meghallgatáson elhangzott. Úgy vélte, az egész meghallgatás jegyzőkönyvét szó szerint nyilvánosságra kellene hozni, mert szerinte az nem az egyes pályázatok fenntarthatóságáról, finanszírozásáról, szakmai tartalmáról szólt, hanem kizárólag a napi politikáról és ideológiákról.


Az Európai Bizottság (EB) független nemzetközi szakértői testülete Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlotta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) projekt döntőjébe.



Forrás: MTI

Klimt

2019.01.15

Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten. Az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatták be. A magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. A kép száz éve ugyanazon a falon lógott.

csipke_HH

2019.01.15

A horvát és a magyar csipkekészítés örökségét mutatja be az a kiállítás, amely kedden nyílt Budapesten, a Hagyományok Házában. A kiállításon főként a horvátországi Pag-sziget csipkeművészete ismerhető meg a magyar alkotások mellett január 25-ig.

Madach_Szabadvari_R

2019.01.15

Madách Imrére emlékeznek születésének évfordulója alkalmából pénteken Balassagyarmaton. A megyei ünnepségen átadják a Madách-díjakat is, amelyeket idén Pozsgai Zsolt író-rendezőnek és a Kassai Thália Színháznak ítéltek.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma