IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.06

Szeretünk Kárpátalja IV. címmel rendeztek jótékonysági gálaműsort pénteken a budapesti Duna Palotában. Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége beszédében kiemelte, hogy az est a rahói és a gyertyánligeti Magyar Ház jövőjét kívánja könnyebbé tenni Kárpátalján.

herczegh_anita

 

„Olyan helyen, ahol a magyarság már Trianon idején is kisebbségben és szórványban élt" – emlékeztetett, hozzátéve: a Felső-Tisza vidékén a magyar közösség ma is létezik, köszönhetően az elszánt magyar pedagógusoknak, a gyermekek szüleinek, akik iskolaválasztásukkal hitet tettek a nemzethez tartozás mellett, valamint mindazoknak, akik képesek voltak összeszedni a túléléshez szükséges erőforrásaikat Kárpátalja hátsó szegletében.

 

A köztársasági elnök felesége felhívta a figyelmet arra is, hogy a megmaradásért való küzdelemben nagy szerepet vállaltak a történelmi egyházak, amelyek a szociális segítségnyújtáson túl magyar óvodákat és iskolákat építettek, működtettek akkor és ma is.


Karpatalja-tamogatasara-rendeztek-galamusort-a-Duna-Palotaban

 

„Közös felelősségünk, hogy az itt élő magyarok még évszázadokig magyarul beszéljenek, magyarul gondolkodjanak" - hangsúlyozta Herczegh Anita.

 

„A mai este a jóakaratról szól, arról, hogy készek vagyunk összefogni és támogatni nemzettársainkat" – mutatott rá a Duna Palota igazgatója. Bíró Ildikó hozzátette: a Magyar Házak képviselői azon munkálkodnak, hogy az intézmények a magyar önazonosság megélését, megnyilvánulását jelentsék, hogy a keresztény nemzeti értékek fennmaradjanak, továbbéljenek és élményt nyújtsanak.

 

A rendezvényen fellépett mások mellett Benkő Péter, Császár Angela, Szolnoki Tibor, Sáfár Mónika és Zsadon Andrea színművészek, Hegedűs Valér zongoraművész, Számadó Gabriella operaénekes, a monoki gyermekkórus, a Szent István király Szakgimnázium Szimfonikus Zenekara. A gálaműsor bevételének két kedvezményezettje a kárpátaljai magyar közösség és a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarság megmaradását szolgáló rahói és gyertyánligeti Magyar Ház.

 

Az első kárpátaljai Magyar Ház a magyar kormány 80 millió forintnyi támogatásával épült Rahón. Az 500 négyzetméteres közösségi létesítményben konferenciatermet, számítógéppel felszerelt osztálytermeket, irodahelyiségeket és szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az intézmény minden korosztály számára nyitva áll, a 90-100 ember befogadására alkalmas közösségi terem regionális és megyei szintű rendezvényeknek ad otthont, egy nagyobb méretű, számítógépekkel felszerelt helyiségben pedig vasárnapi iskolát alakítottak ki.

 

A gálaműsor fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornász és Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete.


Forrás: MTI

 

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma