IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.03.18

Képes lehet egy múzeum új életcélt adni aktív nyugdíjasoknak, tinédzsereknek miközben közelebb hozza egymáshoz a generációkat? Igen, sőt még egyéb módokon is aktivizálhatja a körülötte élő közösséget. Erről a lehetőségről és még egyéb példákról is beszélgettünk Nagy Magdolnával, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatójával.

nagy_magdolna
Nagy Magdolna

Az Európai uniós projektben kidolgozott módszertani fejlesztést a Múzeumi Iránytű sorozatban jelentettek meg. Az egyik a Múzeumi közösségek – közösségi múzeumok, a másik az Esélyt a múzeummal címet viseli. Ezeket a kiadványokat tankönyvként vagy ismeretterjesztő kötetként lehet használni?

A Múzeumi Iránytű sorozat a múzeumi szakma tudományos kiadványa. 2006-ban indította útjára a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, eddig 16 kötet jelent meg. Célja, hogy hiánypótlónak számító módszertani fejlesztéseket, gyakorlati munkában felhasználható útmutatókat adjon a szakemberek számára. A kiadványokban hazai, illetve külföldi jó gyakorlatokat is bemutatunk.


cselekvo-kozossegek-szakmai_nap
Cselekvő közösségek szakmai nap a Vértes Agorájában
Fotó: avertesagoraja.hu


Elég széles spektrumon mozog a sorozat. Igyekszünk itt nyomtatott formában elérhetővé tenni az európai uniós támogatásból megvalósuló projektjeink eredményeit, például a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek címűt, melyet konzorciumi együttműködésben valósítunk meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral. Az Esélyt a múzeummal kötet ennek a projektnek a módszertani fejlesztése, amely arról szól, hogy a múzeumok milyen eszközökkel tudnak hozzájárulni a hátrányos helyzetűek múzeumi élményének fokozásához, az oktatásban pedig a felzárkóztatásukhoz.


Hianyzol_ha_nem_vagy_itt_Csontos-Anna-1080x675
Forrás: nmi.hu


A másik, szintén konzorciumban megvalósuló projektünk a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás, itt is mi vagyunk a vezetők, a partnerek pedig az Országos Széchenyi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet. A Múzeumi közösségek közösségi múzeumok kötet ennek a projektnek a témájához kapcsolódik. .

 

Nehéz elképzelni, hogyan alakíthatják egymás életét a kulturális intézmények és a helyi közösségek.

2015-ben készíttettünk egy országos felmérést, amelyben 200 múzeum közösségét mértük fel. Ez egy hiánypótló kutatás volt, mivel Magyarországon korábban nem vizsgálták a múzeumi közösségeket: milyen igényeik vannak, mit tudnak tenni egymásért az intézmények és a közösségek. Meglepő képet kaptunk.


cselekvo-kozossegek-szentendre
A Cselekvő közösségek mentorai a szentendrei Skanzeben vették át tanúsítványukat


Sokkal több élő közössége van az intézményeknek, mint azt korábban gondoltuk. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a múzeumok természetesnek veszik a körülöttük kialakult csoportokat, és nem dolgoznak ki külön stratégiát a megszervezésükre. Jogos a kérdés, hogy mit tud adni egy közösség? Például be tud kapcsolódni a múzeum szakmai munkájába. Népszerűsíti és jelen van rendezvényeken vagy önkéntesként dolgozik.

Az intézmény akár a közösség szíveként is működhet. Például azzal, hogy helyet ad a helyiek műveiből szervezett kiállításoknak. Sok közösség egyesület formájában működik, és így közösen pályázhatnak: a civileknek kiírt pályázathoz a szakmai hátteret a múzeum szakértőgárdája biztosítja. A Cselekvő közösségek projektnek pont az a célja, hogy ezt a kulturális közösségfejlesztést elősegítse, a könyvtárak, múzeumok és művelődési házak a saját településükön minél jobban kapcsolódjanak be a helyi életbe, aktivizálják a körülöttük kialakult közösségeket.


tarlatvezetes_a_szegedi_Mora_Ferenc_Muzeumban
Tárlatvezetés a szegedi Móra Ferenc Múzeumban


Milyen módszerek váltak be a legjobban?

Sikeres például a kiadványban bemutatásra kerülő Csizmadiáné Lipták Mária vezetésével kidolgozott módszer. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban idős tárlatvezetőket képeztek: érdeklődő nyugdíjasokat tanítanak meg a tárlatvezetési feladatokra. Ezzel a múzeum lelkes és szakképzett tárlatvezetőket, az idős emberek pedig lehetőséget kapnak arra, hogy érezzék: hasznos munkát végeznek, és megbecsülik őket.

A sikeren felbuzdulva középiskolás diákoknak is indítottak hasonló képzést, amelyen már a nyugdíjasok tanították be a fiatalokat. Végül ez egy generációkon átívelő program lett. A diákok a saját nemzedéküket jobban meg tudják szólítani, könnyebben át tudják adni az ismerteket. A korosztályukban pedig sokkal népszerűbb egy diák tárlatvezető.


Ezekből a programokból közösségek alakultak a múzeum köré, a képzéssorozat mind a mai napig sikeresen működik. Példaértékű az a jól működő, óriási közösség is, ami a Skanzen körül alakult ki. Nem véletlen, hogy ezt a kulturális közösségről szóló projektet mi vezetjük, hiszen a saját tapasztalatinkból kiindulva tudunk jó gyakorlatokkal szolgálni más múzeumok számára.


Muzeumi_es_konyvtari_fejlesztesek_mindenkinek
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek

 

Kiknek szól az Esélyt a múzeummal című könyv?

Elsősorban múzeumi szakembereknek, akiket abban segít, hogy miként lehet a hátrányos helyzetűek számára múzeumi programokat kidolgozni. A munkát kutatással kezdtük, ezt követte egy módszertani fejlesztés, majd a kiadvány, amely akár tankönyvként is használható. Ebben különböző helyzetű csoportoknak szóló jó gyakorlatokat és módszereket ajánlunk a szakembereknek: hogyan tudják az intézmények megszólítani akár a szociálisan hátrányos helyzetű vagy a szakképzetlen embereket.

A Skanzen Intregrált Tábor nevű programja pedagógiai Múzeumpedagógiai Nívódíjat is kapott. A programban egyedülálló módon ép és sérült, főként Down-szindrómás fiatalok tevékenykednek együtt. A résztvevőkre nem úgy tekintünk, mint segítőkre és segítségre szorulókra, hanem mint akik teljes értékűen kiegészítik egymást. A Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig roma származású diákokra, a Adtörténeti Múzeumban hajléktalanok fogadására is dolgoztak ki programot. De vannak olyan múzeumpedagógiai szolgáltatások is, amelyeket vakok és gyengénlátók, valamint mozgássérültek számára találnak ki.


Pál Amanda


lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma