IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.15

A horvát és a magyar csipkekészítés örökségét mutatja be az a kiállítás, amely kedden nyílt Budapesten, a Hagyományok Házában. A kiállításon főként a horvátországi Pag-sziget csipkeművészete ismerhető meg a magyar alkotások mellett.

pagi_csipke


Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője a keddi megnyitón elmondta, hogy a csipkekiállítást a Horvát Köztársaság nemzetközi elismerésének napja alkalmából rendezik meg a Hagyományok Háza és a budapesti Horvát Nagykövetség szervezésében. Kiemelte: a Hagyományok Házának hitvallása, hogy a lokális kultúrák sokszínűségét, annak továbbélést támogassa. A lokális kultúra a helyi közösségeket, az identitást erősíti, közösségi értékeket teremt és ezáltal népességmegtartó erővé is válik – tette hozzá.


csipke_HH
Fotó: MTI/Mohai Balázs


Pacsay-Tomassich Orsolya, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a két ország kulturális kapcsolatai sokszínűségének kölcsönös bemutatására, közös kulturális projektek számának növelésére törekszik a minisztérium, amelyet kiválóan példáz a kiállítás. Az államtitkár kiemelten fontosnak nevezte a sokoldalú kapcsolatok bővítését Horvátországgal, amelyben az Emmi is aktív szerepet vállal. „A több nemzetközi elismeréssel díjazott pagi és halasi csipkékre méltán lehetünk büszkék mindannyian" – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: a kiállítás azt is jelképezi, hogy a két nemzetet a szellemi kulturális örökség és a közös hagyományok is összekötik.
 

Domagoj Vicevic, Pag városi tanácsának elnöke kiemelte: Pag város a sziget kulturális és történelmi központja. „A város sok mindennel büszkélkedhet egyebek mellett az UNESCO szellemi örökség listáján szereplő pagi csipkével, továbbá a pagi juhsajttal, valamint a fehéraranynak is nevezett sóval" – hangsúlyozta. A turizmus a város és a sziget lakói nagy részének nyújt megélhetést – emelte ki. Az elmúlt évben több mint egymillió vendégéjszakát jegyeztek a szigeten, ebből a magyar vendégek 35 ezret töltöttek el. A nemzetközi csipkefesztivál mellett hagyományos téli és nyári karnevált, művészeti fesztivált, Nagyboldogasszony napi ünnepségeket, valamint egy sor gasztronómiai és sportrendezvényt is szerveznek – sorolta a város programjait Domagoj Vicevic.


csipkekeszites
Fotó: MTI/Mohai Balázs
 

A pagi csipkekészítők tradicionális csipkéikben újraalkotják az őket körülvevő tájat. A csipke készítésének technikáját évszázadokon, generációkon át őrizték és adták tovább. A legkorábbi csipkéket tűvel varrták textilalapra, melyek szorosan kapcsolódtak készítésük helyéhez, ezért kialakításuk szigorú geometriai szabályok mentén történt. A pagi csipke egyik alapmotívuma a népviseleten található reticcela. Ez egy vászonból kiszabott négyzet, amelyet pókhálószerűen töltenek ki, így képezve alapot az elkészíteni kívánt motívumok hímzéséhez.


Forrás: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma