kultura.hu_banner_fesztival

2019.01.15

A horvát és a magyar csipkekészítés örökségét mutatja be az a kiállítás, amely kedden nyílt Budapesten, a Hagyományok Házában. A kiállításon főként a horvátországi Pag-sziget csipkeművészete ismerhető meg a magyar alkotások mellett.

pagi_csipke


Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője a keddi megnyitón elmondta, hogy a csipkekiállítást a Horvát Köztársaság nemzetközi elismerésének napja alkalmából rendezik meg a Hagyományok Háza és a budapesti Horvát Nagykövetség szervezésében. Kiemelte: a Hagyományok Házának hitvallása, hogy a lokális kultúrák sokszínűségét, annak továbbélést támogassa. A lokális kultúra a helyi közösségeket, az identitást erősíti, közösségi értékeket teremt és ezáltal népességmegtartó erővé is válik – tette hozzá.


csipke_HH
Fotó: MTI/Mohai Balázs


Pacsay-Tomassich Orsolya, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a két ország kulturális kapcsolatai sokszínűségének kölcsönös bemutatására, közös kulturális projektek számának növelésére törekszik a minisztérium, amelyet kiválóan példáz a kiállítás. Az államtitkár kiemelten fontosnak nevezte a sokoldalú kapcsolatok bővítését Horvátországgal, amelyben az Emmi is aktív szerepet vállal. „A több nemzetközi elismeréssel díjazott pagi és halasi csipkékre méltán lehetünk büszkék mindannyian" – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: a kiállítás azt is jelképezi, hogy a két nemzetet a szellemi kulturális örökség és a közös hagyományok is összekötik.
 

Domagoj Vicevic, Pag városi tanácsának elnöke kiemelte: Pag város a sziget kulturális és történelmi központja. „A város sok mindennel büszkélkedhet egyebek mellett az UNESCO szellemi örökség listáján szereplő pagi csipkével, továbbá a pagi juhsajttal, valamint a fehéraranynak is nevezett sóval" – hangsúlyozta. A turizmus a város és a sziget lakói nagy részének nyújt megélhetést – emelte ki. Az elmúlt évben több mint egymillió vendégéjszakát jegyeztek a szigeten, ebből a magyar vendégek 35 ezret töltöttek el. A nemzetközi csipkefesztivál mellett hagyományos téli és nyári karnevált, művészeti fesztivált, Nagyboldogasszony napi ünnepségeket, valamint egy sor gasztronómiai és sportrendezvényt is szerveznek – sorolta a város programjait Domagoj Vicevic.


csipkekeszites
Fotó: MTI/Mohai Balázs
 

A pagi csipkekészítők tradicionális csipkéikben újraalkotják az őket körülvevő tájat. A csipke készítésének technikáját évszázadokon, generációkon át őrizték és adták tovább. A legkorábbi csipkéket tűvel varrták textilalapra, melyek szorosan kapcsolódtak készítésük helyéhez, ezért kialakításuk szigorú geometriai szabályok mentén történt. A pagi csipke egyik alapmotívuma a népviseleten található reticcela. Ez egy vászonból kiszabott négyzet, amelyet pókhálószerűen töltenek ki, így képezve alapot az elkészíteni kívánt motívumok hímzéséhez.


Forrás: MTI

b_kaputorony3

2019.09.14

A középkori Kolozsvár északi kaputornyának alapjai a Főteret a vasútállomással összekötő úton a kolozsvári főposta épülete előtt váltak láthatóvá az elmúlt napokban, amint az út egyik oldalán felbontották a burkolatot.

Tarsadalmiasitas_1_-_PR_cikk-NM

2019.09.14

A kulturális intézmények hosszú távú eredményességének záloga lehet a közösségi részvételen alapuló működés. Ezért nagyon fontos nyitniuk a közösségek felé, erősíteniük az együttműködést a településeken működő társintézményekkel, civil és egyházi közösségekkel, vállalkozásokkal és a helyi lakosokkal. Ehhez nyújtott módszertani támogatást a három közművelődési szakterület összefogásával létrejött Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-0001) kiemelt európai uniós projekt.

14_PR_cikk_tanulmanyut

2019.09.14

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt keretében háromnapos, ingyenes belföldi tanulmányutakat szervezett az NMI Művelődési Intézet. A konvergencia régiók 18 megyéjét érintő programokon a házigazdamegye kulturális intézményrendszerének, jó gyakorlatainak megismerése mellett helyszínlátogatásokkal, szakmai fórumokkal segítette a hazai kulturális intézmények és civil szervezetek tapasztalatcseréjét.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma