NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.08

Több tízezer ember bevonásával, összesen hét kutatást valósított meg a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt európai uniós projekt. Az ország három kulturális módszertani központjának együttműködésében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár partnerségével megvalósuló, szeptember közepén záruló projekt a kulturális közösségfejlesztés terén ért el kiemelkedő eredményeket.

5_PR_cikk_eredmenykommunikacio_Kutatasok


A projektben megvalósuló kutatásokat az NMI Művelődési Intézet koordinálta. Céljuk a kulturális közösségfejlesztési folyamatok figyelemmel kísérése, dokumentálása, empirikus adatainak feltárása, a tapasztalatok összegzése, és mindezek tükrében innovatív fejlesztő javaslatok megfogalmazása volt.


Mivel a közösségfejlesztői, társadalmiasítási folyamatok meghatározó szereplői a kulturális intézmények, ezért elsőként ezen intézményeket vizsgálták a szakemberek. A Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése című kutatás 1125 intézmény részvételével valósult meg. Az eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy a kulturális intézmények társadalmi beágyazottsága erős, sok szálon kapcsolódnak a helyi közösségek életébe. Jó kapcsolatot ápolnak más intézményekkel, a települések önkormányzataival, a civil szervezetekkel, továbbá előszeretettel veszik igénybe önkéntesek segítségét. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos programok is markánsan megjelennek az intézmények mindennapjaiban.


Erre a felmérésre épült két évvel később a Kulturális közösségszervezés gyakorlata című kutatás. Ennek során 708 intézmény válaszolta meg online kérdőívek segítségével a Cselekvő közösségek projekttel, illetve a helyi közösségfejlesztési folyamatok hatásaival kapcsolatos kérdéseket. A vélemények szerint a projekt kifejezetten jótékony hatást gyakorolt a települések életére, a bevont településeken emelkedett a programok száma, sokkal dinamikusabban alakultak a civil, az intézményi és az önkormányzati kapcsolatok, illetve izgalmas, előremutató közösségszervezési és közösségfejlesztő folyamatok indultak el.


A Cselekvő közösségek projekt szervesen kapcsolódik a „A helyi identitás és kohézió erősítése” (TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16) című felhívásokhoz, melyek célja szintén a települések, településrészek, illetve térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. A kulturális közösségfejlesztés települési hatásmérése során a TOP pályázattal érintett települések fejlesztési eredményeit vizsgálták. A kutatás kulturális állapotfelméréssel indult, majd a fejlesztések közepén és végén bekövetkezett változásokat mérték fel mintegy 30.000 válaszadó segítségével. Az eredmények azt igazolják, hogy a kulturális programokkal, rendezvényekkel, falunapokkal lehet leginkább megszólítani az embereket, ezek az alapjai a helyben történő közösségfejlesztési folyamatoknak. Ugyanakkor meghatározó a szerepe egy-egy lelkes kulcsembernek, aki tenni szándékozik a közösség érdekében.


A kulturális intézmények társadalmiasításának hatásmérése kutatás azt vizsgálta, hogy a közösségi részvételi működés megjelenik-e az intézményi dokumentumokban. Első körben 108, a másodikban pedig 58 intézményi vezetővel készült interjú. Az eredmények megerősítették, hogy Magyarországon egyelőre még nem jellemző a közösségi működés megjelenése az intézményi dokumentumokban. Ez a terület a jövőben fejlesztésre szorul.


A közművelődés, a múzeum és a könyvtár területeihez kapcsolódóan, a jövőben várható szakmai tendenciák vizsgálata volt a Delfi jövő- és trendkutatás célja. A háromkörös, véleményformáló vizsgálatban 62 hazai és 17 országból, 33 külföldi szakember vett részt 2017 októbere és 2018 júliusa között.


A megvalósítás három éve alatt a projekt munkatársai szakmai monitoring tevékenység során folyamatosan figyelemmel kísérték a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek előrehaladását. Ellenőrizték a projektben foglalkoztatott kulturális közösségfejlesztő mentorok tevékenységét, értékelték a mentorhálózat működését. A vizsgálatot a projektidőszak során két alkalommal, településenként átlagosan négy szereplő megkérdezésével végezték el. A kutatás lehetővé tette az érintett partnerek elégedettségének mérését is. Az eredmények azt mutatták, hogy a bevont települések lakosai, véleményformálói pozitívan viszonyultak ehhez az innovatív tevékenységhez, s jól fogadták a közösségfejlesztő mentorok munkáját.


A projekt kutatási eredményeit bemutató kiadványok online és nyomtatott formában is elérhetők, illetve letölthetőek a https://cselekvokozossegek.hu/tudastar/kutatasi-jelentesek/ oldalról.


lablec_v2_002

fulop_krisztina

2019.09.19

Átadták Az év belsőépítésze 2017-2018 díjat csütörtökön Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az idén 20 éves, magánalapítású elismerést Fülöp Krisztina kapta az Örkény István Színház belső átalakításáért.

o_versvandor-2019_2

2019.09.19

A Radnóti Miklós emlékére rendezett verszarándoklat, amely három határon is átkel és mindenhol a magyar közösséget érinti, nemcsak a múltról szól, hanem a jövőről is – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerdán az MTI-nek, a költő születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából indított verszarándoklat horvátországi állomásán, Darázson.

Lazar_Ervin_Program_20190918-8494

2019.09.18

Már regisztrálhatnak a Lázár Ervin Programban részt venni kívánó előadóművészeti szervezetek; az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) idén elindított programja minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe.

Emlékülést tartanak Kötő József születésének 80. évfordulóján a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében pénteken. A szeptember 20-án péntek 14 órakor kezdődő eseményen a 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Bodó A. Ottó dramaturg, Gajdó Tamás színháztörténész és Nánay István kritikus méltatja. A rendezvény vendégeit Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszönti.

Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye csendül fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szeptember 26-án 19:30-kor a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész előadásában a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Duo_Aliada_c_Maria_Jarzyna

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma