kultura.hu_banner_fesztival

2019.06.30

Minden nép keresi eredetét, származását, minél pontosabb képet szeretne kapni múltjáról, hiszen annak tudatában lehet dönteni az előttünk álló kérdésekben – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

HorvathLugossyGabor-768x630
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

 

A Pataki Tamás által jegyzett interjúból kiderül, hogy őstörténetünket új módszerekkel kutatják, a magyar történelmi kérdésekhez pedig előítéletek nélkül állnak hozzá abban a tizenegy kutatócsoportban, ami az intézethez tartozik.

 

Kásler Miklós korábban egy interjúban azt mondta, hogy nem a legavatottabb tudóst keresték a Magyarságkutató Intézet főigazgatói posztjára, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait. Arra a kérdésre, hogy vele bevált-e a miniszter számítása, Horváth-Lugossy elmondta: való igaz, hogy a jogi tanulmányai mellett ő világéletében szeretett szervezni, valamit felépíteni, alkotni. Tizennyolc éve folyamatosan államigazgatási intézményekben szolgált, ahol általában sikeresen helytállt. Sokan gondolták úgy, hogy a főigazgatónak vagy menedzserigazgatónak nem egy tudományterület szaktekintélyének kell lennie, mert mindenki a saját tudományát becsüli, olyan típusú személyt kerestek, aki az egészet összefogja.


Kiváló tudományos főigazgató-helyettese van Vizi László, a jogász végzettségű történész személyében, aki a Kodolányi János Egyetem oktatási rektorhelyettese. Az ő munkáját segíti a tudományos tanácsadó testület, a magyar tudomány nagy öregjei.


Az intézet munkájáról szólva elmondta, hogy szerencsés a helyzetük, mert a magyarság történetének egészét, főleg az eredetét és az elhanyagolt kérdéseket kell vizsgálniuk.

„Sokan azt hiszik, hogy csak a magyar őstörténettel foglalkozunk, de ez nem így van. Az egészen korai évszázadoktól kezdve a Kádár-korig kutatjuk a magyar történelem korszakait. Mindenki tudja, hogy vannak tudatosan elhallgatott vagy perifériára szorított témák és elhallgatott kutatási területek is. Az elmúlt ötszáz évben többször megszállták és lerombolták Magyarországot, rengeteg külföldi hatás is ért minket a török hódoltságtól a Habsburg időkön keresztül a náci, majd a szovjet típusú diktatúrákig. A magyar nép ennek megfelelően nem tudott sem önmagával, sem a múltjával szabadon foglalkozni. Nemcsak a történészek nem végezhették megfelelően a dolgukat az elmúlt ötven vagy akár száz évben, hanem a régészek vagy a nyelvészek sem” – fejtette ki Horváth-Lugossy Gábor, időszerűnek vélve azt, hogy a rendszerváltozás után végre eljutottunk abba az állapotba, hogy a kormány felismerte ezt a helyzetet, és létrehozta a Magyarságkutató Intézetet.


Hiszen minden nép keresi az eredetét, a származását, minél pontosabb képet szeretne kapni múltjáról, hiszen annak tudatában lehet dönteni az előttünk álló kérdésekben – tette hozzá.


„Jó tudni, hogy időversenyben vagyunk a szomszédos országokkal, amelyek a jelenlegi státus quóhoz akarnak történeti ideológiát teremteni, saját forrásértelmezésük szerint. Így a Monumenta Slovaciae Vaticana című sorozatban a nem létezett középkori Szlovákia dokumentumaiként adják ki a magyar történelem középkori római forrásait” – hívta fel a figyelmet.

A velük szemben megfogalmazott kritikákra, a „magyarkodás” velük szemben szitokszóként való használatára reagálva elmondta, hogy ezek a támadások önmagukban is a Magyarságkutató Intézet szükségességét jelzik, hiszen amíg egy ilyen kutatási irány vádakat szül, az is csak azt bizonyítja, hogy sok dolguk van még ezen a téren.


Azt is szeretnék, hogy minél több nemzet megismerje a magyarságot, a magyar nép eddigi teljesítményét, azt, hogy mit köszönhet nekünk Európa és a világ. Az intézet éppen ezért legalább öt nyelven – angolul, németül, spanyolul, franciául és oroszul – is fogja publikálni az eredményeit, hogy azok eljussanak az amerikai vagy az ázsiai kontinens egyetemistáihoz, érdeklődőihez is.


Jelenleg a környező országok szemszögéből írják meg Közép-Európa történetét, tehát a rólunk szóló könyveket is. Ezeket forgatják külföldön, ezek hatnak a világra, de nem biztos, hogy ezekben mindig olyan tartalom jelenik meg rólunk, ami hiteles vagy ami a magyar helyzetet és az eredményeinket megfelelően ábrázolja.

A fiatal nemzedékek magyar identitásának megerősítését tervezve úgy tartják, hogy ma már nem elég csak tudományos szaklapokban publikálni, más, innovatív csatornákat is kell használni.


A magyar történelem olyan páratlanul gazdag, hogy nem kell kitalálnunk eseményeket, tetteket, hanem a megtörténteket kell megismertetnünk a fiatal nemzedékekkel.

Ott kell kifejteni a tevékenységet, ahol az érdeklődők vannak, ezért applikációkat vagy vlogokat is tervezünk a fiatalok számára, amelyekben tudományosan alátámasztott tartalmak is vannak – jelentette be a főigazgató.


A teljes interjú itt olvasható.

b_kaputorony3

2019.09.14

A középkori Kolozsvár északi kaputornyának alapjai a Főteret a vasútállomással összekötő úton a kolozsvári főposta épülete előtt váltak láthatóvá az elmúlt napokban, amint az út egyik oldalán felbontották a burkolatot.

Tarsadalmiasitas_1_-_PR_cikk-NM

2019.09.14

A kulturális intézmények hosszú távú eredményességének záloga lehet a közösségi részvételen alapuló működés. Ezért nagyon fontos nyitniuk a közösségek felé, erősíteniük az együttműködést a településeken működő társintézményekkel, civil és egyházi közösségekkel, vállalkozásokkal és a helyi lakosokkal. Ehhez nyújtott módszertani támogatást a három közművelődési szakterület összefogásával létrejött Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-0001) kiemelt európai uniós projekt.

14_PR_cikk_tanulmanyut

2019.09.14

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt keretében háromnapos, ingyenes belföldi tanulmányutakat szervezett az NMI Művelődési Intézet. A konvergencia régiók 18 megyéjét érintő programokon a házigazdamegye kulturális intézményrendszerének, jó gyakorlatainak megismerése mellett helyszínlátogatásokkal, szakmai fórumokkal segítette a hazai kulturális intézmények és civil szervezetek tapasztalatcseréjét.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma