NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.01

Hárman vehették át a Szervátiusz Jenő-díjat pénteken Budapesten: Szabó Ottó festőművész a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató, magas színvonalú művészi munkásságáért, Csűrös Csilla rádióriporter a nemzeti kultúra értékeinek következetes, értő felmutatásáért, valamint Sólyomfi-Nagy Zoltán táltos regős tanító az ősi magyar hagyomány, az ősi szellemi kultúra őrzéséért és megismertetéséért.

Szervatiusz-dij
Sólyomfi-Nagy Zoltán, Csűrös Csilla, Szabó Ottó és Debreczi Szidónia ösztöndíjas


Szabó Ottó szakrális területen egyike a leggyakrabban foglalkoztatott művészeknek a Felvidéken. Több templomban imádkoznak keresztútsorozata előtt, számos templom belső berendezését, kialakítását is ő tervezte. Legutóbb az ipolynyéki templom teljes belső terén dolgozott mondta el felesége.


Döbrentei Kornél Csűrös Csillát méltatva és hitvallását idézve úgy fogalmazott: „életcélja a sötétség felkészített hatalmai elleni küzdelem kitartó vállalása", a nemzeti kultúra értékeinek magas színvonalú közvetítése.


Sinkovits-Vitay András színész méltatása szerint Sólyomfi-Nagy Zoltán azokat az ősöket követi, akiket az ő ősei követtek. A regős tanító hosszú útja során szerezte meg azt az ősi tudást, amelyet tovább ad.


Szervatiusz_Klara
Szervátiusz Klára


Szervátiusz Klára elmondta, hogy idén első alkalommal adják át a Szervátiusz Tibor-ösztöndíjat, amelyet férje halála után alapított. Az egy évre szóló ösztöndíjat minden évben egy tehetséges, rászoruló művészeti középiskolásnak vagy kezdő képzőművésznek ítélik oda. Az elismerést elsőként egy erdélyi diák, Debreczi Szidónia vehette át. A tanuló a Sepsiszentgyörgytől 10 kilométerre fekvő Kálnokról ingázik naponta, és tanulmányai mellett beteg édesanyját is segíti.


Az ünnepségen Szervátiusz Klára megemlékezett arról, hogy a díjakat odaítélő Szervátiusz Alapítványt férje, Szervátiusz Tibor szobrászművész alapította 2003-ban édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.


Fotók: MTI/Mohai Balázs

Forrás: MTI

Beregszasz

2018.12.18

Átadták hétfőn a magyar kormány támogatásával felújított beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházat.

2587_demeter_szilard

2018.12.17

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere megbízta Demeter Szilárd írót a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával. A Petőfi Irodalmi Múzeum végleges főigazgatói pályázata nyilvános, annak elbírálása után kerül sor a vezetői tisztség végleges betöltésére.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma