hangf_spotify_banner_728x90

2018.12.12

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum adott otthont a múzeumi koordinátori és a könyvtári szaktanácsadói hálózatok ezévi közös szakmai napjának 2018. december 3-án. Az eseményre azzal a céllal került idén is sor, hogy a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt megvalósításában aktívan közreműködő könyvtári és múzeumi szakemberek szervezett keretek között találkozhassanak. Mindez jó alkalom arra, hogy képet kapjanak egymás munkájáról, valamint a konzorciumi partnernek a projekt kapcsán elért eddigi eredményeiről, tapasztalatot cseréljenek, inspirációt merítsenek egymástól a még előttük álló feladatokhoz.

dr._Cseri_Miklos
Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója

A könyvtári és múzeumi hálózat közös rendezvényén a projektet megvalósító konzorciumvezető intézmény képviseletében dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az azonos megyében a projektcélok eléréséért dolgozó 2-2 könyvtári szaktanácsadó és múzeumi koordinátor nem konkurenciája egymásnak, a közös cél eléréséért való munkálkodás révén válnak ütőképes négyesfogattá.

dr._Fodor_Peter
Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója

Dr. Fodor Péter, a konzorciumi partner Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója köszöntjében az egymástól tanulás fontosságát hangsúlyozta.

A projekt múzeumi komponensének, A mi múzeumunk programnak eddig elért eredményeit és további megvalósítandó feladatait Nagy Magdolna projektmenedzser, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központjának (MOKK) megbízott igazgatója ismertette. Az én könyvtáram program mérlegét pedig Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektiroda szakmai vezetője mutatta be, különös tekintettel a 90 mintaprogramra és a könyvtári hálózat hozzájárulására az eddig elért projekteredményekhez.

Farkas_Ferenc_R
Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektiroda szakmai vezetője


Az eredménykommunikációs prezentációk sorát Steigervald Krisztián generációkutató szellemes előadása lazította. A coachként is dolgozó generációs szakértő az eltérő generációs csoportok karakterisztikus jellemzése és attitűdjének humoros felvázolása után nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa, tudatos hozzáállással miként kerülhetők el a saját generációnkra jellemző csapdák. Mindezt hogyan hasznosíthatják munkájukban azok a Baby Boomer vagy X generációs múzeumi vagy könyvtári területendolgozó szakemberek, akiknek a legfiatalabb generációk (Z vagy Alfa) figyelmét kell elnyerniük.


Steigervald_Krisztian__1
Steigervald Krisztián generációkutató

Meglátása szerint a siker titka, hogy jó arányérzékkel kell ötvözni az offline és online megoldásokat, elegyítve az offline kreativitást és online hatékonyságot, ha a 2000 után születettek, vagyis az Alfa generáció a célcsoportunk, mivel számukra a kétféle valóság együttesen létezik. Meg kell találni a megfelelő kommunikációs platformokat a mai kortársorientált társadalomban, melyben többé nem jelent tiszteletreméltó értéket önmagában a tudás, csak akkor, ha az az egó számára is hasznos. A mai Alfa generációt idézve: „ha azt akarod, hogy rád figyeljek, akkor mutass olyat, ami nincs fent a YouTube-on, taníts olyat, amit a robotok nem fognak tudni”.


A következő blokkban a könyvtári mintaprogramokkal kapcsolatos eddigi munkáról tartott átfogó prezentációt Koglerné Hernádi Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektiroda fejlesztési csoportvezetője. A 90 féle könyvtári mintaprogramból kettőt közelebbről is megismerhettünk. Az Idővonat című, nyári szabadidős olvasótábort Szabolcsiné Orosz Hajnalka mintaprogram-fejlesztő, szaktanácsadó, a pécsi Csorba Győző Könyvtár munkatársa mutatta be. Istók Anna mintaprogram-fejlesztő, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ tájékoztató könyvtárosa pedig a Legendagyár elnevezésű, vetélkedővé transzformálható modulokból álló városismereti programcsomaggal ismertette meg a résztvevőket.


A Múzeumi Iránytű sorozatról, illetve két frissen megjelent kötetéről dr. Bereczki Ibolya, a projekt múzeumi komponensének szakmai vezetője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese mondott felvezetőt.


dr._Bereczki_Ibolya
Dr. Bereczki Ibolya, a projekt múzeumi komponensének szakmai vezetője,
a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese


Az Esélyt a múzeummal Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című kötetet Dabi-Farkas Rita,a Ludwig Múzeum múzeumpedagógusa, budapesti múzeumi koordinátor mutatta be. A Kulturális Örökség-Közösségi Múzeumok című kiadványról pedig dr. Arapovics Mária, a Cselekvő Közösségek projekt szakmai vezetője beszélt.


A múzeumi komponens részéről Hadnagy-Portik Piroska módszertani csoportvezető, a MOKK munkatársa a lezárult kutatások eredményeiből emelt ki néhány érdekes momentumot, és ismertette a novemberben indult Kultúrbónusz kísérleti programot. Bolyácz Róbert koordinátorhálózati csoportvezető a múzeumi koordinátorhálózat szerepéről beszélt. A Múzeumok a pedagógusokért című, 2018. őszén megvalósult országos bemutató körút tapasztalatait és a hozzá kapcsolódó kommunikációt pedig Kontrohr Andrea kommunikációs csoportvezető összegezte.


Kontrohr_Andrea.R
Kontrohr Andrea kommunikációs csoportvezető


A szakmai nap közönséget aktivizáló, jó hangulatú műhelymunkával folytatódott, melyet Joó Emese, a Néprajzi Múzeum etnográfusa, múzeumpedagógusa, budapesti múzeumi koordinátor vezetett. A workshopon az IKSZ, azaz az iskolai közösségi szolgálat múzeumi és könyvtári határeseteit járták körül a jelenlévő szakemberek. A fogalom közös definiálása és a kapcsolódó fogalomtár megvitatása után a két szakterületen dívó jobb és rosszabb IKSZ-es gyakorlatok, az ehhez társuló problematikus pontok kerültek fókuszba. Joó Emese a nap célkitűzéséhez igazodva, a két hálózat együttműködésének fokozására is szolgáló közös IKSZ-es projekt lehetőségét vetette fel. A diákok az 50 órás iskolai közösségi szolgálat egy részét múzeumban, egy másik részét pedig könyvtárban tölthetnék el, ennek elősegítésében pedig a két intézménytípus újszerű módon működne együtt a két hálózat bevonásával.


Joo_Emese
Joó Emese, a Néprajzi Múzeum etnográfusa, múzeumpedagógusa


A siker szinte kódolva van, ha csak arra gondolunk, hogy a „21. század legsikeresebb vállalkozásai a hálózatokra építették technológiájukat és üzleti modelljüket.[1] „A 21. század legforradalmibb technológiai egytől egyik hálózatokon alapulnak, s teszik lehetővé például a Google, Facebook … és a Twitter működését. Végeredményben a hálózatok sokkal jobban átjárják a tudomány, technológia és üzlet világát és a természetet, mint elsőre gondolnánk. Egyre világosabb tehát, hogy soha nem érthetjük meg a komplex rendszereket, ha nem ismerjük meg alaposan a mögöttük meghúzódó hálózatokat.”[2]


Az egész napos program végül dr. Bereczki Ibolya zárszavával zárult, az előadó a nap során elhangzott főbb gondolatokat, tanulságokat idézte fel esszenciális formában és jövőbeni szorosabb együttműködést indítványozta.


A múzeumi koordinátori és a könyvtári szaktanácsadói hálózat közös rendezvényére a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

 

Felhasznált irodalom: Barabási-Albert László: 2017. A hálózatok tudománya. Libri Kiadó


Képek forrása: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ


infoblokk
 


[1] Barabási-Albert L. (2017. 44.)

[2] Barabási-Albert L.(2017. 40.)

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Ader_Godollon

2019.05.24

A köztársasági elnök pénteken Gödöllőn elmondta: a rendezvény sokkal több mint egy filmfesztivál, mert egyre terebélyesebb a kiállítótér, ahol a kisgyermekek és fiatalok számára is közérthetően megjelenítik a környezetvédelem, a fenntarthatóság vagy a víztisztaság problémáját és kézzelfoghatóan bemutatják, hogy lehet megóvni környezetünket.

Batta_Andras

2019.05.24

Domingo spanyol tenor és a magyar kormány is támogatja a fiatal klasszikus zenei tehetségek felfedezését és ápolását.

Beke_Pal

2019.05.21

Idén is megrendezik a Méltóságkereső konferenciát, amelynek ez alkalommal a Hagyományok Háza nemrégiben felújított székháza, a Budai Vigadó ad otthont. A június 5-i, új formai keretek között zajló szakmai tanácskozás témája a társadalmi párbeszéd.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma