IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_002
Fotó: Sorin Lupșa / Agerpres

Az Európai Bizottság képviseletében Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos vett részt a találkozón.

Az ülést beárnyékolta a párizsi Notre Dame-ban előző éjjel történt szörnyű tűzpusztítás, melyre tekintettel Franck Riester francia kulturális miniszter nem vett részt személyesen a találkozón. Videóüzenetben köszönte meg a tagállamok együttérzését és összefogását.

Az uniós tagállamok képviselői közül Fekete Péter államtitkár az elsők között fejezte ki megrendültségét és biztosította együttérzéséről Franciaországot. A jelenlévők egybehangzóan fejezték ki szolidaritásukat és ajánlották fel segítségüket a katedrális rekonstrukciójához, amely nem csupán a francia népnek jelent felbecsülhetetlen értéket, hanem Európa, sőt az egész emberiség számára ijelentős kincs, közös történelmi szimbólum, és a kereszténység egyik legfontosabb jelképe. „Egy ilyen ikonikus műemlék nagymértékű megrongálódása mindannyiunkban felveti a felelősség kérdését, és óhatatlanul önvizsgálatra sarkallja a nemzetek kulturális kormányzatainak saját kulturális örökségük megóvása érdekében tett lépéseit” – mondta Fekete Péter.

Az ülést a jelenlegi román EU elnökség részéről Valer Daniel Breaz kultúráért és nemzeti identitásért felelős miniszter vezette, aki közös nyilatkozat elfogadását javasolta a találkozón megtárgyalt témákban, külön kiemelve a párizsi Notre Dame-ot ért tragédiával kapcsolatos európai szolidaritást. A nyilatkozatot a tagállamok egyöntetűen támogatták.

A tanácskozás napirendjén szereplő kulturális és kreatív ágazatok kérdésében Fekete Péter felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett abban, hogy megóvja és megújítsa a hagyományos művészeti ágakat, mint például az előadóművészeteket, azon belül is a hagyományos zene, tánc és cirkuszművészetet. Ezek megmentése nem csupán stabil alapot ad a jövőnek, hanem fontos inspirációs tartalékkal is szolgál.

„Hagyomány és innováció – meggyőződésünk, hogy e két fogalom erősíti egymást” – emelte ki az államtitkár. Említést tett továbbá egy európai cirkuszművészeti központ létrehozására irányuló magyar tervről, a kreatív ipar ösztönzése kapcsán pedig a már jól működő Design Terminált hozta fel példaként. A szerzői jogi és finanszírozási aspektusok mellett Fekete Péter tájékoztatást adott arról, hogy 2023-ban Magyarország adhatja Európa Kulturális Fővárosát, Veszprém városa a balatoni régióval összefogásban viselheti majd a címet.

A miniszteri találkozó margóján az államtitkár megbeszélést folytatott Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövettel, és ellátogatott a nukaresti Balassi Intézetbe, ahol Kósa András intézetigazgatóval tárgyalt.

Forrás: EMMI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Ifj._Fazekas_Istvan__Suto_Brigitta

2019.04.16

Család és közösség témakörben rendezi meg az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. a XI. stratégiai konferenciát 2019. április 17-18-án, a Lakitelek Népfőiskolán együttműködésben a Nagycsaládosok Országos Egyesületével.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma