IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.06

Megkezdődik Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszóterének kivitelezése a Liget Budapest projekt keretében; az úgynevezett Nagyjátszótér több mint 13 ezer négyzetméteren kap helyet a park dél-keleti részén, ahol biztonságos környezetben, integrált és korosztályokra bontott játékelemeivel várja a gyermekeket és szüleiket 2019 őszétől.

Liget_jatszoter_1
Fotó: MTI/Városliget Zrt.


A Liget Budapest projektnek köszönhetően hét új játszótér kap helyet a megújuló Városligetben, ezek közül az első és egyben a legnagyobb munkálatai kezdődnek meg a napokban. A Nagyjátszótér a park dél-keleti részén, a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen épül fel, másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítésén pedig öt bejárat lesz – mondta el az MTI-nek szerdán a projekt miniszteri biztosa.


Baán László hozzátette: a játszótér nemcsak méretével, de különleges felszereltségével, a természet megismerésére, tanulásra ösztönző játékelemeivel is ki fog tűnni. A tervezési folyamatban pszichológusok, tájépítészek, pedagógusok mellett gyerekek (a Városligeti Ifjúsági Tanácsadó Testület tagjai) is részt vettek. Ennek eredményeként a különböző korosztályok és a szülők igényei is visszaköszönnek a tervekben: a játszótér szerkezetét úgy alakítják ki, hogy a legkisebbek egy védett belső körben játszhatnak, miközben a szüleik kényelmes ülőalkalmatosságokon követhetik a gyerekek mozgását.


Liget_jatszoter_2
Fotó: MTI/Városliget Zrt.


A tervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy teret engedjenek a szabad játéknak, a játszótér kialakításával és eszközeivel inspirálják a gyerekek alkotóenergiáit. Jó példa erre a nagy felületen kialakított homokos-vizes játszórész, amelyből fosszília-másolatok is előáshatók lesznek – jegyezte meg.


A Nagyjátszótér központi eleme egy háromszintes mászóka lesz, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált, de okosjátékokkal is találkozhatnak majd a gyerekek: egyes csúszdák kiírják majd, mekkora sebességgel suhannak rajtuk, illetve a homokos rész egyik pontján ugrótávolságot is lehet majd mérni, a kijelző ekkor a pontos táv mellett a hasonló távot ugrani képes állatot is mutatja – számolt be Baán László.


Szinyei_Merse_Pal__Leghajo
Szinyei Merse Pál: Léghajó


Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a különböző fogyatékkal élő gyermekek együtt tudjanak játszani egészséges társaikkal, ezért számos integrált játszóeszközt is telepítenek a parkrészre, melyeket akadálymentesen lehet megközelíteni.


A tervezők a nagyobbakra is gondoltak, a Nagyjátszótér mellett kap helyet egy úgynevezett Terepjátszó mászósziklával, skateboard pályával, mászófallal, de rollerezésre, görkorcsolyázásra, kicsiknek motorozásra alkalmas tereket is kialakítanak. A terület félkörívben zárt és védett lesz, ahol a tér tagoltságát kihasználva helyezik el az egyes játékzónákat. Egy félreeső részen egy pumptrack pálya is helyet kap, itt gyakorolhatnak majd a BMX kerékpárosok.


A Városliget mint közösségi tér alkalmat ad a fiataloknak arra, hogy találkozzanak, ismerkedjenek egymással, a saját mindennapi mikrokörnyezetükből kilépve a város más területeinek lakóival, eltérő anyagi és kulturális helyzetű, társadalmi státuszú gyermekekkel töltsék szabad idejüket.


„A játszóterek koncepciója pedig hazánk kulturális és tudományos örökségén, népi hagyományain alapszik. A megújuló Városligettel hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy Budapest legfiatalabb lakóinak életvitele a mostaninál egészségesebb legyen, hiszen parkunk úgy ad teret a fizikai aktivitásra, a friss levegőn való időtöltésre, hogy közben valódi alternatívát nyújt a videójátékokkal és egyéb beltéri, üléshez kötött tevékenységekkel szemben"– fogalmazott a Városliget Zrt. vezérigazgatója.


A Nagyjátszótéren gyerekbarát, integrált illemhelyeket is kialakítanak, és pelenkázásra, szoptatásra alkalmas részeket is elkülönítenek. A munkálatok során a parkrész zöldfelülete teljesen megújul, aljnövényzetét rehabilitálják, és új, ligethonos fákat is ültetnek.


A városligeti Nagyjátszótér látványtervei a https://youtu.be/mZKAqNaj8aQ linken elérhető videóban tekinthetők meg.

Forrás: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma