IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.05

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Levéltár, melynek értelmében a Magyar Nemzeti Levéltár korabeli iratokkal, dokumentumokkal segíti a Nemzeti Színház történetének bemutatását és feldolgozását. A dokumentumot az intézmények vezetői írták alá.

Szucs-Szabo-Vidnyanszky-Siklos
Szűcs Nelli, Szabó Csaba, Vidnyánszky Attila, Siklós Mária

 

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kiemelte, hogy a levéltár Szent Istvántól napjainkig őriz dokumentumokat, mintegy 300 kilométernyi iratanyagot. Ennél szélesebb tárhelye a nemzet kultúrájának, identitásának, történetének, politikájának, művelődésének nincsen – fogalmazott.

 

A közös munka első állomása szeptember 21-én, a Nemzeti Színház nyílt napján megnyíló kiállítás lesz. A tárlaton a Nemzeti Színház 1837-es épületének megvalósult és meg nem valósult tervpályázatainak dokumentumait mutatják be, hogy megjelenítsék a Nemzeti Színház keletkezéstörténetét.


Nemzeti_Szinhaz_staj_alairas
Szabó Csaba és Vidnyánszky Attila

 

Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója elmondta, hogy a Nemzeti Színház egy-egy bemutatójához kötődően újabb és újabb anyagokat fognak bemutatni. Az együttműködés nyomán létrejövő kiállítások folyamatosan láthatók lesznek a színházban. Évadonként két nagyobb közös tárlatot terveznek.

 

A Nemzeti Színház igazgatója az emlékezés fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy az elmúlt években többek között felállították Németh Antal rendező, színházigazgató szobrát, Bessenyei Ferenc és Psota Irén tiszteletére pedig emléktáblát avattak. Terveik között szerepel, hogy egy reprezentatív, többnyelvű kiadványt készítsenek a Nemzeti Színház épületeiről.

 

Berettyan_Sandor_Szucs_Nelli
Berettyán Sándor és Szűcs Nelli


Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház művésznője, aki két előadásra hívta fel a figyelmet: Tóth Auguszta művésznő Mezei Máriáról, jómaga pedig Fedák Sáriról készített önálló estet, hogy ne hagyják feledésbe merülni nagyszerű színészelődeik emlékét.


Berettyán Sándor színművész egy kedves történeten keresztül jelenítette meg, hogy mit is jelent számára a nemzet színházában fellépni estéről estére. Egy alkalommal a győri színház érkezett vendégjátékra. Az előadás végeztével egy idősebb színész leállította a tapsot, és meghatottan köszönte meg a lehetőséget, hogy életében először felléphetett a Nemzeti Színház színpadán. Berettyán ezután az élmény után még inkább átérezte kivételezett helyzetét, amelynek igyekszik minden este méltó módon megfelelni.


okirat_2


Siklós Mária, a Nemzeti Színház Bajor Gizi parkban álló épületének tervezője elmondta: leginkább a történetiség inspirálta, vezette. A múltnak benne kell lennie az épületben. Egy színházépületben benne kell, hogy legyen az egész színházépítészet, és ezt szándékom szerint az épület tükrözi is – tette hozzá. Az építész az eseményen a Nemzeti Színház 2002-ben megnyitott épületének eredeti terveit felajánlotta a levéltárnak.


A sajtótájékoztató egy igazi kuriózummal is szolgált: a Nemzeti Levéltár igazgatója magával hozta az 1840. évi törvények kézzel írott kódexét, amelyben az 1837-ben alapított Pesti Magyar Színházat átkeresztelik Nemzeti Színházzá, és a felépítésére jelentős összeget – 450 000 Ft-ot – szavazott meg az akkori Országgyűlés.


MTI/Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma