IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.01

Egy hónapon belül eredményt hirdetnek a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Az intézményt vezető Vitézy Dávid egy budapesti beszélgetésén jelentette be, hogy február első hetében összeül a pályázat nemzetközi zsűrije, így egy hónapon belül pedig a közönség is láthatja majd, milyen lesz az épület.

dizel-csarnok
A Dízelcsarnok

 

A kiírásra 13 pályamű érkezett be, amelyek rengeteg jó megoldást tartogatnak az ipari örökség megőrzésére és izgalmas kortárs építészeti kiegészítésére.

Vitézy Dávid hangsúlyozta: az anonim tervpályázaton nem a tervezési díj, hanem a minőség, az átgondoltság, a múzeumi funkcióknak való megfelelőség és több más szakmai szempont alapján dönthet a zsűri.


A múzeum megújításának szándéka a Liget Budapest projekttel indult, melynek tervei közé bekerült a világháborúban súlyosan megsérült, majd a nyolcvanas években bővített múzeumépület eredeti formájában történő helyreállítása is, Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján. Később azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a Városliget nem tud helyet adni a korszerű múzeumi elvárásoknak minden szempontból megfelelő, költséghatékony és kellően tágas megoldásnak, ezért megindult az új helyszín keresése.

A legjobb alternatívának az egykori Északi Járműjavító területe bizonyult, amely már az 1870-es években a MÁV járműveinek javításával foglalkozott, de több mint egy évtizede üresen áll. A területen, amely mellett ma is Magyarország meghatározó vasútvonalai haladnak, több nagyméretű ipari épület található.

eszaki_jarmujavito
Az Északi Járműjavító

A Feketeházy János tervezte Eiffel-csarnokban már folynak a munkák, ide a Magyar Állami Operaház műhelyháza költözik. A Közlekedési Múzeum fő helyszíne az ezzel szomszédos Dízelcsarnok lesz, amely lebombázott elődje pótlásaként a dízelvonatok javítására készült el 1962-re.


A Dízelcsarnok Kőbányai útra néző, műemlékileg védett irodai szárnya biztosan megmarad eredeti formájában. A héthektáros területet illetően minden más azonban a 2017 decemberi kormánydöntést követően meghirdetett tervpályázat lezárultával derül majd ki.


Az építészek becslése szerint a hatalmas és komplex beruházás végleges terveinek elkészítése két évet vehet igénybe, amelyet két-két és fél évig tartó építkezés követ majd; így öt év múlva reális az új múzeum megnyitása. Még az építkezés megindulása előtt lehetőség lesz azonban a bejárásra, és ha a körülmények engedik, szeretnének egy pop-up kiállítást és egyéb programokat is megvalósítani az egykori Északi Járműjavítóban.


Az_Eszaki_Jarmujavito


Vitézy Dávid közölte: a MÁV-val összefogva dolgoznak azon, hogy a terület fővonalbeli vasúti bekötése fennmaradhasson, így a múzeum néhány perc alatt elérhető lesz a Keleti pályaudvarról. Nemrég megindult az ide tervezett új vasúti megálló tervezése, amely nem csupán az intézményt szolgálná ki: várhatóan napi nyolcezer ember szállna át itt a keleti elővárosok felől az 1-es villamosra. Ennek pénztára és váróterme az Északi Járműjavító szélén található Törekvés Művelődési Központ tömbjébe vagy környékére kerülhet.


A Közlekedési Múzeum munkatársai azt már biztosan látják, mely fontosabb járművek szerepelnek majd a kiállításon. Az új helyszínre gurulnak például a gyűjtemény azon járművei is, amelyek eddig akár évtizedek óta raktárakban pihentek. A jövőben önálló helyet kap az új műszaki és közlekedési könyvtár és a múzeum archív dokumentumgyűjteménye is.


A főigazgató beszámolója szerint a kiállítás Magyarország közlekedésének történetén vezet majd végig a reformkortól napjainkig, jövőbe mutató módon, világos társadalmi mondanivalókkal. A tárlat a tömeges közlekedés történetére fókuszál, és profiljukhoz jobban illő helyszínt keres az olyan speciális tárgyak számára, mint a sportcélú vagy katonai járművek, miközben az elmúlt években sosem látott lendületet vett a szerzeményezés.


„Jellemző megoldás a közlekedési múzeumokban, hogy a járművel letudják a kiállítási feladatot, de hiányzik a hozzáadott érték. Mi szeretnénk a művészettel, az építészettel, a dizájnnal, az utastájékoztatással, a társadalmi hatásokkal, a városszerkezetre gyakorolt hatásokkal is foglalkozni" – közölte.


A családbarát, akár három-négyórás programot kínáló kiállítás középutat próbál találni: nem akarja rengeteg tablóval traktálni a közönséget, de a digitális eszközök alkalmazását sem viszi túlzásba. Ezzel együtt az intézmény progresszív hang-, fény- és vetítéstechnikai megoldásokra, minél élőbb, minél mozgóbb kiállításra törekszik – mondta el Vitézy Dávid.


Az MMKM tagintézményei továbbra is várják a közönséget: az Elektrotechnikai Múzeumban nemrég zárult egy kisebb felújítás, és dolgoznak azon is, miként lehetne élő, a környékbeliek számára is vonzó helyszínné tenni a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményt. A speciális gyűjtési területek kiállítására Vitézy Dávid szerint kiváló példa a Légiközlekedési Kulturális Központtal közösen működtetett ferihegyi Aeropark, amely a múzeum nagyobb, a közelmúltból származó repülőgépeinek is helyet ad. Emellett a múzeum munkatársai dolgoznak a Városliget Zrt. kivitelezésében megújuló Pfaff-pavilon kiállításának programján is, amely a magyar innováció történetét mutatja majd be.


Forrás: mkm.hu

 

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma