IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.09

Tavaly 8 milliárd 556 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus a dalok, zeneművek alkotói, illetve jogutódjaik között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz.

A kifizetett összeg, a mintegy 8,6 milliárd forint 13,2 százalékkal nagyobb, mint 2017-ben volt. Ennek egyik oka, hogy nőtt a rádiós és televíziós piac, valamint a gépzene elterjedtsége, a felhasználók több jogdíjat fizettek be a nagyobb reklámbevételükkel arányban, és az online bevételek is lassú növekedésbe kezdtek – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen.

Toth_Peter_Benjamin
Tóth Péter Benjamin
Fotó forrása: BME GK


Mint elhangzott, a közös jogkezelő 13 ezer 580 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2018-ban, miközben 1357 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál. Az elmúlt három évben összesen csaknem négyezer új alkotó jelentkezett az egyesületnél. A kifizetések 18 százaléka élőzenés adatokra épül.


„Tavaly hivatalosan 17 ezer 413 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka öt évnél nem régebbi szerzeményből, azaz a friss slágerekből származik" – hangsúlyozta a szakértő. A regisztrált új dalok közül a legtöbb (18 százalék) rock-metál stílusú, de meglepően magas (15 százalék) a klasszikus instrumentális dalok aránya (utóbbiak közé tartoznak a rádióknak-tévéknek írt arculati zenék).


2018-ban 2852 szerző kapott havi ötezer és ötvenezer forint közötti jogdíjat – ez 21 százalékos emelkedés 2017-hez képest. Havi 1 millió feletti összeget negyvenen, 500 ezer és 1 millió közöttit ötvenen kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjban 623-an, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 555 szerző és jogutód kapott havonta. Tóth Péter Benjamin az úgynevezett jogdíjpiramis kapcsán azt mondta, aki zenéből él és hozzávetőleg havi 50 ezer forintos jogdíjbevétellel kalkulálhat, már részben képes lehet finanszírozni a zenélést, a hangszer- vagy hangtechnika vásárlást.


„Többféle sikeres dalszerzői modell van. Van, aki sok slágert ír, mások rendszeresen komponálnak arculati, háttér-, szignálzenéket. Szintén jól fizet, ha valaki nemzetközileg jegyzett komolyzeneszerző vagy annak jogutódja, de van, aki hangfelvétel-kiadásban erős" – mondta Tóth Péter Benjamin.


Egyre több szerzője van az új daloknak – az Egyesült Államokban átlagosan már kilencen vannak feltüntetve, Magyarországon 3,5 szerző az átlag. „Nő a hangmintázás jelenléte, sokszor dolgozzák át a régi dalokat újakká, és nő a dalszerzők közötti együttműködési hajlandóság is". A dalszerzőknek idén is megrendezik (február 18-19-én) a Dalszerző Expót (DEX) - a rendezvényen, amelyen workshopok, szakmai előadások lesznek, idén a kelet-közép-európai régió áll a középpontban, előad cseh, osztrák és horvát dalszerző is.


Az igazgató előzetesen ismertetett néhány adatot, amely a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület hamarosan nyilvánosságra kerülő Zeneipari Jelentésében szerepel. Ezek közé tartozik, hogy a 18 és 60 év közötti internetező korosztály 18 százaléka zenél, de a profi, jövedelemmel rendelkező muzsikusok aránya mindössze 0,001 százalék. A zenei jövedelmek mintegy fele (49 százaléka) származik élőzenéből, 20 százaléka szerzői jogdíjbevételből. Tanításból általában nagyobb a zenészek bevétele, mint hangfelvétel-eladásból.

2017-ben 8,4 millió volt a magyarországi koncertek nézőszáma. A legtöbben természetesen a nyári hónapokban mennek koncertre (ekkor több mint kétszáz fesztivált rendeznek), az ezer lakosra jutó élőzenés fellépések száma nemcsak Budapesten, hanem a nyugati országrészben is sokkal több, mint Kelet-Magyarországon.


A Zeneipari Jelentés megállapításai között szerepel, hogy sikeres zenei pályához ma már elsősorban YouTube-jelenlét kell, ezt követi a fellépés fesztiválokon, a Facebook-kommunikáció, a médiaszereplés, és csak ötödik helyen áll, hogy a rádióban játsszák a dalokat. A YouTube a felmérés szerint ma már a leggyakoribb zenehallgatási csatorna Magyarországon, megelőzte a rádiót.


Tóth Péter Benjamin beszámolt arról, hogy az EU-ban – az Európai Parlament tavalyi döntése nyomán – hamarosan elfogadhatják azt az irányelvet, amely az online felhasználói csatorna piaci egyenlőségét célozza. A 13. cikkely alapján a YouTube-on való felhasználás után a jövőben ugyanolyan jogdíjfizetési kötelezettség keletkezik, mint a Spotify esetében.

Kulcsszavak:

lukoviczky

karpatalja_tancegyuttes2-600x319

2019.04.23

Tehetséges gyerekek támogatására rendez jótékonysági estet Együtt Kárpátalja Tehetségeiért címmel május 17-én a Budapest-Budavár Rotary Club és az Együtt Mindannyiunkért Alapítvány a budapesti Nemzeti Színházban.

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma