2019.02.09

Tavaly 8 milliárd 556 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus a dalok, zeneművek alkotói, illetve jogutódjaik között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz.

A kifizetett összeg, a mintegy 8,6 milliárd forint 13,2 százalékkal nagyobb, mint 2017-ben volt. Ennek egyik oka, hogy nőtt a rádiós és televíziós piac, valamint a gépzene elterjedtsége, a felhasználók több jogdíjat fizettek be a nagyobb reklámbevételükkel arányban, és az online bevételek is lassú növekedésbe kezdtek – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen.

Toth_Peter_Benjamin
Tóth Péter Benjamin
Fotó forrása: BME GK


Mint elhangzott, a közös jogkezelő 13 ezer 580 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2018-ban, miközben 1357 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál. Az elmúlt három évben összesen csaknem négyezer új alkotó jelentkezett az egyesületnél. A kifizetések 18 százaléka élőzenés adatokra épül.


„Tavaly hivatalosan 17 ezer 413 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka öt évnél nem régebbi szerzeményből, azaz a friss slágerekből származik" – hangsúlyozta a szakértő. A regisztrált új dalok közül a legtöbb (18 százalék) rock-metál stílusú, de meglepően magas (15 százalék) a klasszikus instrumentális dalok aránya (utóbbiak közé tartoznak a rádióknak-tévéknek írt arculati zenék).


2018-ban 2852 szerző kapott havi ötezer és ötvenezer forint közötti jogdíjat – ez 21 százalékos emelkedés 2017-hez képest. Havi 1 millió feletti összeget negyvenen, 500 ezer és 1 millió közöttit ötvenen kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjban 623-an, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 555 szerző és jogutód kapott havonta. Tóth Péter Benjamin az úgynevezett jogdíjpiramis kapcsán azt mondta, aki zenéből él és hozzávetőleg havi 50 ezer forintos jogdíjbevétellel kalkulálhat, már részben képes lehet finanszírozni a zenélést, a hangszer- vagy hangtechnika vásárlást.


„Többféle sikeres dalszerzői modell van. Van, aki sok slágert ír, mások rendszeresen komponálnak arculati, háttér-, szignálzenéket. Szintén jól fizet, ha valaki nemzetközileg jegyzett komolyzeneszerző vagy annak jogutódja, de van, aki hangfelvétel-kiadásban erős" – mondta Tóth Péter Benjamin.


Egyre több szerzője van az új daloknak – az Egyesült Államokban átlagosan már kilencen vannak feltüntetve, Magyarországon 3,5 szerző az átlag. „Nő a hangmintázás jelenléte, sokszor dolgozzák át a régi dalokat újakká, és nő a dalszerzők közötti együttműködési hajlandóság is". A dalszerzőknek idén is megrendezik (február 18-19-én) a Dalszerző Expót (DEX) - a rendezvényen, amelyen workshopok, szakmai előadások lesznek, idén a kelet-közép-európai régió áll a középpontban, előad cseh, osztrák és horvát dalszerző is.


Az igazgató előzetesen ismertetett néhány adatot, amely a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület hamarosan nyilvánosságra kerülő Zeneipari Jelentésében szerepel. Ezek közé tartozik, hogy a 18 és 60 év közötti internetező korosztály 18 százaléka zenél, de a profi, jövedelemmel rendelkező muzsikusok aránya mindössze 0,001 százalék. A zenei jövedelmek mintegy fele (49 százaléka) származik élőzenéből, 20 százaléka szerzői jogdíjbevételből. Tanításból általában nagyobb a zenészek bevétele, mint hangfelvétel-eladásból.

2017-ben 8,4 millió volt a magyarországi koncertek nézőszáma. A legtöbben természetesen a nyári hónapokban mennek koncertre (ekkor több mint kétszáz fesztivált rendeznek), az ezer lakosra jutó élőzenés fellépések száma nemcsak Budapesten, hanem a nyugati országrészben is sokkal több, mint Kelet-Magyarországon.


A Zeneipari Jelentés megállapításai között szerepel, hogy sikeres zenei pályához ma már elsősorban YouTube-jelenlét kell, ezt követi a fellépés fesztiválokon, a Facebook-kommunikáció, a médiaszereplés, és csak ötödik helyen áll, hogy a rádióban játsszák a dalokat. A YouTube a felmérés szerint ma már a leggyakoribb zenehallgatási csatorna Magyarországon, megelőzte a rádiót.


Tóth Péter Benjamin beszámolt arról, hogy az EU-ban – az Európai Parlament tavalyi döntése nyomán – hamarosan elfogadhatják azt az irányelvet, amely az online felhasználói csatorna piaci egyenlőségét célozza. A 13. cikkely alapján a YouTube-on való felhasználás után a jövőben ugyanolyan jogdíjfizetési kötelezettség keletkezik, mint a Spotify esetében.

Kulcsszavak:

teremor_2

2019.02.19

Az Európai Unióban mintegy 8,7 millió ember, a munkavállalók 3,8 százaléka dolgozik kulturális területen, vagy foglalkozik a szektorral kapcsolatos tevékenységgel. Magyarországon mintegy 147 ezer ember dolgozik a kultúrát érintő területek egyikén – derült ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.

vitez-lelek_964o

2019.02.19

Belépődíj nélküli előadásokat hirdetett a Nemzeti Színház olyan felnőttek számára, akiket élethelyzetük megakadályoz abban, hogy színházlátogatók legyenek. Az ingyenes előadásokat az idén indult új program, #anemzetimindenkie keretében hirdetik meg. A sorozat első előadása hétfőn a Vitéz lélek volt.

lazar_ervin

2019.02.19

Lázár Ervin program néven az általános iskolások kulturális eseményeken való részvételét, Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában címmel pedig nagyprodukciók létrehozását támogatja a kormány, amely a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működését segítő források biztosításáról is határozatot hozott.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma