IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.11

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségét 1989. május 21-én hozta létre 16 tagszervezet azzal a céllal, hogy segítse a népcsoport kultúrájának megőrzését. Jelenleg 45 szervezet tartozik hozzájuk, közöttük 11 határon túli, bukovinai székely közösség. Tagjai Erdélyben a madéfalvi, csernakeresztúri, dévai, marosludasi, valamint a szerbiai Pancsován, Hertelendyfalván, Sándoregyházán, Székelykevén élő székelyek.

Bukovinai_szekelyek
Jegyespárok 1910-ben Radautzon


A jubileum alkalmából május 18-án a szövetség székhelyén, Bonyhádon konferenciát rendeznek, amelyen értékelik az eltelt három évtized munkáját és a szövetség további működéséről, valamint a bukovinai székelyek és más, Magyarországon működő székely civil szervezetek közötti kapcsolatról is szó lesz. A bonyhádi székely házban kutatóhelyet alakítanak ki, ahol tanulmányozni lehet majd a szövetségnél összegyűlt történeti, néprajzi dokumentumokat.


Augusztusban harmincadik alkalommal bonyolítják le a Bukovinai Találkozások nemzetközi folklórfesztivált Bonyhádon; márciusban Nagymányok ad otthont a Sebestyén Ádám nevét viselő székely mesemondó versenynek, áprilisban pedig Bátaszéken rendezik meg a 11, székely borversenyt. Ez utóbbi idén gasztronómiai programmal is kiegészül, a tervek szerint régi receptek alapján, növényekből készült bukovinai ételeket mutatnak be


Somberek_betlehem
Betlehemi játék, Somberek, 1945

 

Augusztusban és októberben Máriagyűdön és Kismányokon tartank székely búcsút.

November 23-ára első alkalommal országos szóló népdaléneklési versenyt hirdet a szövetség, amely Nyisztor Bertalanné népdalénekes nevét viseli. A névadó 1897-ben Székelykevén született, s 1978-ban a Röpülj, páva című vetélkedőben szerepelt sikerrel székely népdalokkal, 1983-ban kapta meg a népművészet mestere címet. A versenyt a tervek szerint kétévente rendezik meg felváltva a Bada Ferenc-szólótáncversennyel, amelyet 2018 őszén bonyolítottak le először.


Forrás: MTI

Fotók forrása: bukovina.hu/fototar

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma