GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2016.06.07

Konzorciumi szerződést írt alá az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum június 6-án Budapesten. A három intézmény együttműködésének célja olyan közösségfejlesztő program megvalósítása, amelynek része a kulturális intézményi hozzáférés elősegítése a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetben élők számára is.

A kezdeményezés példa nélküli a kulturális területen, hiszen ez az első alkalom, hogy a könyvtári, múzeumi és közművelődési ágazat közösen vesz részt egy olyan programban, amely a kulturális intézmények társadalmi szerepvállalásának erősítéséről szól – fogalmazott Cseri Miklós, a Szentendrei Skanzen főigazgatója.


OSZK_homlokzat01


Hozzáfűzte: a három intézmény alkotta konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében nyújtott be támogatási kérelmet a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című európai uniós forrásból megvalósuló pályázatra. Kedvező elbírálás esetén három milliárd forintból valósíthatnák meg a kulturális alapellátás keretébe illeszkedő programjukat, amellyel az ország 300 településének lakóit, közösségeit szeretnék elérni.


A Nemzeti Művelődési Intézet országos hálózatával segít közvetlenül elérni a településeket – hangsúlyozta Polyák Albert, a szervezet megbízott főigazgatója. Mint fogalmazott, a három évre tervezett projekt célja példát mutatni és teret engedni az aktív közösségi cselekvésnek.

Tüske László, az OSZK főigazgatója az aláírás előtt arról beszélt: a legkisebb településeken is megtalálható, országszerte mintegy négyezer könyvtárnak válaszokat kell keresnie, hogy miként tud hozzájárulni a társadalom és a gazdaság fenntartható fejlődéséhez.

„A könyvtár a helyi identitástudat erősítésével és az információs vagyon rendelkezésre bocsátásával támogatja az állampolgárok egyéni fejlődését” – fogalmazott Tüske László, aki szerint a várhatóan ősszel induló projekt tudományosan megalapozott sikeres gyakorlat felmutatásával hatékonyan segítheti elő a könyvtárak közösségépítő tevékenységét.

 

A program egyik legfontosabb eleme, hogy egy olyan 72 mentorból álló, 18 megyére kiterjedő országos hálózatot hoznának létre, amely módszertani segítséget nyújthatna a települések, kulturális intézmények és civil szervezetek számára a közösségfejlesztés terén. A kezdeményezés része a mentorok képzése, valamint szakmai anyagok online közreadása is – ismertette az MTI kérdésére Arapovics Mária, a projekt egyik szakmai vezetője, aki szerint a program végső soron a vidék népességmegtartó képességét is erősítheti.


Hozzátette: a kezdeményezés szintén hangsúlyt fektet a különböző kulturális intézmények, könyvtárak és múzeumok nyitottabbá tételére a mindezekhez társadalmi vagy más okokból nehezen hozzáférő csoportok – például fogyatékkal vagy hátrányos helyzetben, kistelepüléseken, valamint városok szegénységgel sújtott részein élők – számára is.


Forrás: MTI

Fotó: oszk.hu

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma