GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.03.07

Kőbánya arculata jelentősen megújul azoknak a beruházásoknak köszönhetően, amelyek során ipari műemlékből kulturális városközpontot alakítanak ki, olyan intézményeknek adva otthont, mint a Magyar Állami Operaház új műhelyháza és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – hangzott el a kerület kulturális nagyberuházásairól tartott március 6-ai sajtótájékoztatón.

Kőbányát ipari területek szegélyezik, ezek azonban megújulóban vannak, így van ez az Északi járműjavítóval is, amely egykor a kőbányai ipar zászlóshajója volt, most pedig kulturális komplexum épül ott – közölte Kovács Róbert polgármester. György István, Budapest kormánymegbízottja hozzátette, 2012 óta több mint 110 kiemelt kormányzati beruházás indult a főváros 200 helyszínén, ebből kilenc projekt Kőbányán. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója felidézte, hogy az Operháztól öt kilométeres sugarú körön belül kerestek helyszínt a műhelyháznak, így találtak rá 2013 januárjában az Eiffel-csarnokra, amelyet az a Feketeházy János tervezett, akinek a nevéhez a szinte egyidős Operaház tetőszerkezete is kötődik. A rövidesen megújuló Andrássy úti zenepalotában nincs próbaterem, sem zenekari öltöző, valamennyi raktárat bérelni kell, az operaházi színpadtechnika pedig 34 éves NDK-beli rendszer – sorolta az Operaház hiányosságait a főigazgató.


Diszlet_01

 

Mint hozzáfűzte, az Eiffel-műhelyház legalább tíz funkciót tud majd betölteni: lesz benne egy 400 fős kamarajátszóhely és próbacentrum, valamint korszerű gyártóüzemet és raktárbázist alakítanak ki, így nyolc, különböző helyszíneken bérelt raktárat vált majd ki a 20 milliárd forint értékű díszletet őrző, új létesítmény. A Kőbányai úti műhelyházban képzési központ és látogatóközpont létesül, és számos szolgáltatást – rendezvényhelyszín, jelmezkölcsönző, megbízásra díszlet- és jelmezgyártás – is nyújtanak majd itt. Fontos a műhelyház rekreációs központ funkciója, ennek érdekében családi sétatér készül parkkal és játszótérrel, esténként pedig kulturális élmények várják majd a látogatókat a 20 milliárd forintból 2019-re megvalósuló Eiffel-bázison – tette hozzá Ókovács Szilveszter.

 

29_latvanyterv
Az Eiffel-bázis látványterve


Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója az intézmény új otthonául szolgáló, 30 ezer négyzetméteres Diesel-csarnok történetét bemutatva elmondta, hogy ott a MÁV dízelmozdonyainak karbantartását végezték. Régi székhelyük, a városligeti múzeumépület a világháborúban súlyos bombatalálatot kapott, majd sosem állították teljesen helyre, a mérete pedig már évtizedek óta elégtelen volt – emlékeztetett, hozzátéve: emiatt például az Ikarus teljes gyártási történetéből egyetlen járművet sem sikerült megmenteni az utóbbi időkig. A történelmi rekonstrukción áteső épület végül más funkciót kap, a Magyar Innováció Házaként újul meg, míg a Közlekedési Múzeum új helyszínt keresett, és ennek kiválasztása során Kőbánya rendkívül támogató volt – hangsúlyozta a főigazgató.

 

Vitézy Dávid elmondása szerint az intézmény egy 2017 decemberében született kormánydöntésnek köszönhetően a belvárosból is könnyen megközelíthető, negyedóra alatt elérhető helyszínre költözhet, a Józsefváros és Kőbánya határán megújuló, barnamezős zónába. Mint hangsúlyozta, a Közlekedési Múzeum nem „régi vasak gyűjteménye” lesz, hanem a magyar közlekedés történetét a jelenből kiindulva, élményszerűen mesélik el. Az Északi járműjavító területére költözik a múzeum raktárbázisa, de restauráló műhely és új könyvtár, illetve dokumentációs központ is létesül, miközben megindulhatott a gyűjtemény bővítése is – jegyezte meg. Vitézy Dávid hozzátette: jelenleg a beruházás mesterterve készül, majd ezt követően írják ki az építészeti tervpályázatot. A tervezési munkának 2019 végéig kell lezárulnia, a projekt időtartama így várhatóan négy-öt év lesz.


33_latvanyterv

 

Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Kőbánya csak a fővárosiak mentális térképén külváros, valójában Budapest mértani középpontjában helyezkedik el. A kerület megítélése azonban változik, és ezzel párhuzamosan Kőbánya arculata is megújul: teljesen újjászületik például a Népliget, de új egészségház és a Hungexpo területén is új kongresszusi központ létesül – mondta el Révész Máriusz.

 

Forrás: MTI

Fotó: opera.hu

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma