2015.01.20

Befejeződött a közösségi művelődés megerősítését célzó, „Mi-Magunkért” elnevezésű kétéves közösségfejlesztési program Debrecen külső településrészein. Az országosan is egyedülálló mintaprojektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkársága 2013-ban és 2014-ben is 9-9 millió forinttal támogatta.

A fejlesztés a cívisváros hat településrészét, Kismacs, Nagymacs, Ondód, Tégláskert, Nagysándortelep, illetve Pac helyi közösségeit érintette. A közösségfejlesztés célja a helyi polgárok aktivizálásával és bevonásával a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása, fejlesztése, életminőségük javítása, a településrészek értékeinek feltárása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás érzésének erősítése volt. A programot a Debreceni Művelődési Központ a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve valósította meg.


debrecenmuv2


Országos példa lehet a debreceni mintaprogram – hangsúlyozta dr. Hoppál Péter a projektet lezáró sajtótájékoztatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára örömét fejezte ki, hogy vannak olyan nagyvárosok, amelyek képesek összekovácsolni erőiket a helyi közösségek érdekében. Hozzátette, a program ahhoz a kormányzati szociális célkitűzéshez kapcsolódik, amelynek lényege, hogy egyre szélesebb körben lehessen elérhetővé tenni a kulturális javakat. A hozzáférés kiépítése mellett fontos, hogy új lehetőség nyíljon az értékteremtésre a globalizált világban, hangsúlyozta az államtitkár. Szerinte a kulturális értékteremtés eszközét vissza kell adni az embereknek, ebben nyújtott a minisztérium a Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül szakmai-módszertani segítséget. Hoppál Péter kiemelte azt is, nem az egyén ideológiája, hanem a közösség szövete az a kohéziós erő, ami esélyt ad a közösségek újraépítésére. „A közösségfejlesztés célja a peremkerületi lakosok aktivizálásával a helyi ügyek, cselekvési szándék és értékek együttműködésen alapuló feltárása.” – mondta az államtitkár, aki hozzáfűzte azt is, a továbbiakban lesz még pluszforrás, és nemcsak a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő kistelepülésekre is, mivel a kulturális normatívát 2015-től „drasztikusan” megemelték, így havi 100 ezer forint jut arra, hogy ezeket a helyi értékeket felkarolják.


A városi életminőség nem függhet a centrumtól való távolságtól – ezt emelte ki dr. Papp László a projektzáró rendezvényen. Debrecen polgármestere szerint éppen azért tekinthető ez különleges eseménynek, mert nem nagy pénzt igénylő beruházásról van szó, mégis nagy jelentőségű a helyi identitás építése szempontjából. A debreceni városvezetés elkötelezett abban, hogy a közösségihez infrastrukturális fejlesztés is társuljon, amire alapot adhat az a több mint 43 milliárd forint, amit a kormány döntésének köszönhetően Debrecen településfejlesztésre költhet a következő években. Ebből az összegből jut majd szociális város-rehabilitációra, illetve településrész-fejlesztésre is. A programzárónak helyet adó ondódi közösségi házat is felújítják majd – tette hozzá a polgármester.


debrecenmuv1


A rendezvényen a Debreceni Művelődési Központ munkatársai ismertették a kétéves projekt feladatait és eredményeit. A 2013-ban indult folyamat első lépéseként képzést és fejlesztői műhely szerveztek. A második fázisban a városrészi diagnózisok, a „látlelet” elkészítése volt a legfőbb törekvés, igyekeztek megismerni a városrészekkel kapcsolatos információkat, és feltérképezni, milyen meghatározó közösségek, civil szervezetek, intézmények vannak jelen a városrészekben. A harmadik fázisban a helyi fejlesztő köré egy aktív magot szerveztek, hogy a már meglévő helyi segítőket tudatosabban bevonják a munkába. A negyedik fázisban pedig városrészi cselekvési terveket készítettek, közösségi programokat valósítottak meg. A hat városrészben egyedi, sajátos arculattal, a helyi igényeknek megfelelően zajlott le a program, amelynek ideje alatt összesen 31 közösségi nagyrendezvényt, 2 kiállítást, 60 egyéb közösségi alkalmat (beszélgetés, ruhaosztás, vásár, jótékonysági események, tereprendezési akciók) és 3 tábort szerveztek. A művelődési központ szakemberei közösségfejlesztő alapképzésen és tapasztalatgyűjtő szakmai úton is részt vettek, illetve 11 alkalommal szerveztek közösségfejlesztő műhelyt.

 

A most lezárult projekttel ez a munka nem fejeződött be, hangsúlyozta Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a városrészekben később is folytatni fogják a közösségépítést. A kulturális közösségek nagyon fontosak, különösen a mai, atomizálódott társadalmunkban. Ezeket kell megerősíteni, hogy az emberek megismerjék az értékeiket, és megtanuljanak büszkének lenni azokra, tette hozzá az igazgató.


Fotó: Debreceni Művelődési Központ


Ungvári Judit

 

Kulcsszavak: Hoppál PéterDebrecenEMMI

dilili

2018.11.20

Michel Ocelot Dilili Párizsban című bűnügyi kalandfilmjével kezdődik az Urániában az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, amelyet november 28. és december 2. között rendeznek Budapesten. A fesztivál során 14, egész estés animációt, és több mint 200 rövidfilmet vetítenek.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

2018.11.20

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

img_1510_ok2

2018.11.20

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Lars Mikkelsen kapta a legjobb színész, a német Anna Schudt pedig a legjobb színésznő díját a 46. Nemzetközi Emmy-díjátadó ceremónián hétfőn New Yorkban. Lars Mikkelsen dán színésznek (Kártyavár, Sherlock) a Herrens veje című tévésorozatban nyújtott alakításáért, Anna Schudt német színésznőnek pedig az Ein Schnupfen hätte auch gereicht című életrajzi tévédrámában nyújtott játékáért ítélték oda az elismerést.

Az egy éven át tartó bicentenáriumi rendezvénysorozatot hétfőn nyitotta meg a spanyol királyi pár a spanyol fővárosban. Az ünnepségsorozat a Prado történetét kronológiai sorrendben bemutató tárlattal vette kezdetét. A kiállított mintegy 200 alkotás között a legnevesebb spanyol művészek, Velázquez, Goya, El Greco, Picasso alkotásai mellett Renoir, Manet és Jackson Pollock művei is helyet kaptak.

A VII. Ferdinánd által alapított intézmény mindössze 311 festménnyel kezdte meg működését. Mára gyűjteménye meghaladja a 35 ezer darabot. A világ egyik legnagyobb és legfontosabb múzeuma tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott.

A nyíregyházi művész Panoráma című kiállítása november 23-án nyílik a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen. A Nyitott Műtermi Sorozat részeként megrendezett tárlatot Boros Miklós János szobrászművész nyitja meg 17:00 órakor.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben. A műalkotás feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszítette a pompeji városközpont közelében. A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét, aki még aznap éjjel férjével is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki. A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, kevésbé jó állapotban. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

Omega együttes 56 éves történetét képek és relikviák segítségével bemutató látványos kiállítás nyílik november végén a szentesi Koszta József Múzeumban. A Gyöngyhajú lány címet viselő művelődés- és rocktörténeti tárlat felidézi az együttes fontos pillanatait az 1962-es alakulástól egészen napjainkig, ugyanakkor képet nyújt a 20. század második felének Magyarországáról is. A májusig látható tárlaton képeket, posztereket, az együttes tagjainak személyes tárgyait, ruháit, hangszereit állítják ki. Az anyag a tervek szerint az országban több helyen is látható lesz majd.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

2018_11_17_weegee2

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma