2015.01.20

Befejeződött a közösségi művelődés megerősítését célzó, „Mi-Magunkért” elnevezésű kétéves közösségfejlesztési program Debrecen külső településrészein. Az országosan is egyedülálló mintaprojektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkársága 2013-ban és 2014-ben is 9-9 millió forinttal támogatta.

A fejlesztés a cívisváros hat településrészét, Kismacs, Nagymacs, Ondód, Tégláskert, Nagysándortelep, illetve Pac helyi közösségeit érintette. A közösségfejlesztés célja a helyi polgárok aktivizálásával és bevonásával a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása, fejlesztése, életminőségük javítása, a településrészek értékeinek feltárása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás érzésének erősítése volt. A programot a Debreceni Művelődési Központ a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve valósította meg.


debrecenmuv2


Országos példa lehet a debreceni mintaprogram – hangsúlyozta dr. Hoppál Péter a projektet lezáró sajtótájékoztatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára örömét fejezte ki, hogy vannak olyan nagyvárosok, amelyek képesek összekovácsolni erőiket a helyi közösségek érdekében. Hozzátette, a program ahhoz a kormányzati szociális célkitűzéshez kapcsolódik, amelynek lényege, hogy egyre szélesebb körben lehessen elérhetővé tenni a kulturális javakat. A hozzáférés kiépítése mellett fontos, hogy új lehetőség nyíljon az értékteremtésre a globalizált világban, hangsúlyozta az államtitkár. Szerinte a kulturális értékteremtés eszközét vissza kell adni az embereknek, ebben nyújtott a minisztérium a Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül szakmai-módszertani segítséget. Hoppál Péter kiemelte azt is, nem az egyén ideológiája, hanem a közösség szövete az a kohéziós erő, ami esélyt ad a közösségek újraépítésére. „A közösségfejlesztés célja a peremkerületi lakosok aktivizálásával a helyi ügyek, cselekvési szándék és értékek együttműködésen alapuló feltárása.” – mondta az államtitkár, aki hozzáfűzte azt is, a továbbiakban lesz még pluszforrás, és nemcsak a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő kistelepülésekre is, mivel a kulturális normatívát 2015-től „drasztikusan” megemelték, így havi 100 ezer forint jut arra, hogy ezeket a helyi értékeket felkarolják.


A városi életminőség nem függhet a centrumtól való távolságtól – ezt emelte ki dr. Papp László a projektzáró rendezvényen. Debrecen polgármestere szerint éppen azért tekinthető ez különleges eseménynek, mert nem nagy pénzt igénylő beruházásról van szó, mégis nagy jelentőségű a helyi identitás építése szempontjából. A debreceni városvezetés elkötelezett abban, hogy a közösségihez infrastrukturális fejlesztés is társuljon, amire alapot adhat az a több mint 43 milliárd forint, amit a kormány döntésének köszönhetően Debrecen településfejlesztésre költhet a következő években. Ebből az összegből jut majd szociális város-rehabilitációra, illetve településrész-fejlesztésre is. A programzárónak helyet adó ondódi közösségi házat is felújítják majd – tette hozzá a polgármester.


debrecenmuv1


A rendezvényen a Debreceni Művelődési Központ munkatársai ismertették a kétéves projekt feladatait és eredményeit. A 2013-ban indult folyamat első lépéseként képzést és fejlesztői műhely szerveztek. A második fázisban a városrészi diagnózisok, a „látlelet” elkészítése volt a legfőbb törekvés, igyekeztek megismerni a városrészekkel kapcsolatos információkat, és feltérképezni, milyen meghatározó közösségek, civil szervezetek, intézmények vannak jelen a városrészekben. A harmadik fázisban a helyi fejlesztő köré egy aktív magot szerveztek, hogy a már meglévő helyi segítőket tudatosabban bevonják a munkába. A negyedik fázisban pedig városrészi cselekvési terveket készítettek, közösségi programokat valósítottak meg. A hat városrészben egyedi, sajátos arculattal, a helyi igényeknek megfelelően zajlott le a program, amelynek ideje alatt összesen 31 közösségi nagyrendezvényt, 2 kiállítást, 60 egyéb közösségi alkalmat (beszélgetés, ruhaosztás, vásár, jótékonysági események, tereprendezési akciók) és 3 tábort szerveztek. A művelődési központ szakemberei közösségfejlesztő alapképzésen és tapasztalatgyűjtő szakmai úton is részt vettek, illetve 11 alkalommal szerveztek közösségfejlesztő műhelyt.

 

A most lezárult projekttel ez a munka nem fejeződött be, hangsúlyozta Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a városrészekben később is folytatni fogják a közösségépítést. A kulturális közösségek nagyon fontosak, különösen a mai, atomizálódott társadalmunkban. Ezeket kell megerősíteni, hogy az emberek megismerjék az értékeiket, és megtanuljanak büszkének lenni azokra, tette hozzá az igazgató.


Fotó: Debreceni Művelődési Központ


Ungvári Judit

 

Kulcsszavak: Hoppál PéterDebrecenEMMI

J09232467

2018.09.25

Gálaesttel vette kezdetét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megalakulásának 25. évfordulója alkalmából elindított ünnepi rendezvénysorozat szeptember 23-án a Müpában. A 25 év, 25 nap, 25 esemény című fesztiválon az NKA tevékenységével ismerkedhetnek meg az ország számos pontján szeptember 23. és október 17. között.

154698_1485452756.0799

2018.09.25

A restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléjén, a lyoni Lumière Fesztiválon levetítik Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című, teljes körűen felújított klasszikus filmjét október 16-án és 17-én az archívumok kincseit és ritkaságait bemutató szekcióban. Ezáltal a nemzetközi közönség nagyvásznon is megtekintheti minden idők egyik legjobb magyar filmjét.

saxophone-918904_960_720

2018.09.25

A skandináv jazz iskolateremtő alakja, Arild Andersen és Nagy-Britannia egyik legmegbecsültebb jazz formációja, a Get the Blessing lesznek a Szegedi Jazz Napok sztárvendégei. A fesztivált november 9-én és 10-én rendezik a Tisza-parti városban – közölte Drienyovszky András, a rendezvényt tizenöt éve szervező Private Music vezetője.

Az egész estés dokumentumfilm kategória győztese Domokos János A te neved című filmje lett, a rövid dokumentumfilm kategóriát Balla Dávid alkotása, a Ne bámuljanak már című film nyerte, míg a rövid, fikciós szekcióban Chilton Nóra Telefonok összetörve és célkeresztben című alkotása bizonyult a legjobbnak az Ars Sacra Filmfesztiválon.

Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében címmel nyílt kiállítás szeptember 23-án a tihanyi Kogart Galériában. A tárlat egyszerre tárja fel az elszakadás és összetartozás állapotát, valamint a két motívum művészi körüljárásának útját grafikákban és plasztikai művekben. A kiállítás november 18-áig tekinthető meg.

Átadták az Európai Polgár-díjakat szeptember 21-én Budapesten a magyar kitüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésznek és Varga Erika divattervezőnek, a Romani Design alapítójának. Az Európai Parlament (EP) által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó embereknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán Jack Black, akinek A végzet órája című kalandfilmjét szeptember 21-étől játsszák az észak-amerikai mozik. A sztár az avatási ceremónián elmondta, hogy a csillagra egész életében vágyott, és átérzi a jelentőségét, mivel ilyen egyszer történik egy ember életében.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma