2015.01.20

Befejeződött a közösségi művelődés megerősítését célzó, „Mi-Magunkért” elnevezésű kétéves közösségfejlesztési program Debrecen külső településrészein. Az országosan is egyedülálló mintaprojektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkársága 2013-ban és 2014-ben is 9-9 millió forinttal támogatta.

A fejlesztés a cívisváros hat településrészét, Kismacs, Nagymacs, Ondód, Tégláskert, Nagysándortelep, illetve Pac helyi közösségeit érintette. A közösségfejlesztés célja a helyi polgárok aktivizálásával és bevonásával a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása, fejlesztése, életminőségük javítása, a településrészek értékeinek feltárása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás érzésének erősítése volt. A programot a Debreceni Művelődési Központ a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve valósította meg.


debrecenmuv2


Országos példa lehet a debreceni mintaprogram – hangsúlyozta dr. Hoppál Péter a projektet lezáró sajtótájékoztatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára örömét fejezte ki, hogy vannak olyan nagyvárosok, amelyek képesek összekovácsolni erőiket a helyi közösségek érdekében. Hozzátette, a program ahhoz a kormányzati szociális célkitűzéshez kapcsolódik, amelynek lényege, hogy egyre szélesebb körben lehessen elérhetővé tenni a kulturális javakat. A hozzáférés kiépítése mellett fontos, hogy új lehetőség nyíljon az értékteremtésre a globalizált világban, hangsúlyozta az államtitkár. Szerinte a kulturális értékteremtés eszközét vissza kell adni az embereknek, ebben nyújtott a minisztérium a Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül szakmai-módszertani segítséget. Hoppál Péter kiemelte azt is, nem az egyén ideológiája, hanem a közösség szövete az a kohéziós erő, ami esélyt ad a közösségek újraépítésére. „A közösségfejlesztés célja a peremkerületi lakosok aktivizálásával a helyi ügyek, cselekvési szándék és értékek együttműködésen alapuló feltárása.” – mondta az államtitkár, aki hozzáfűzte azt is, a továbbiakban lesz még pluszforrás, és nemcsak a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő kistelepülésekre is, mivel a kulturális normatívát 2015-től „drasztikusan” megemelték, így havi 100 ezer forint jut arra, hogy ezeket a helyi értékeket felkarolják.


A városi életminőség nem függhet a centrumtól való távolságtól – ezt emelte ki dr. Papp László a projektzáró rendezvényen. Debrecen polgármestere szerint éppen azért tekinthető ez különleges eseménynek, mert nem nagy pénzt igénylő beruházásról van szó, mégis nagy jelentőségű a helyi identitás építése szempontjából. A debreceni városvezetés elkötelezett abban, hogy a közösségihez infrastrukturális fejlesztés is társuljon, amire alapot adhat az a több mint 43 milliárd forint, amit a kormány döntésének köszönhetően Debrecen településfejlesztésre költhet a következő években. Ebből az összegből jut majd szociális város-rehabilitációra, illetve településrész-fejlesztésre is. A programzárónak helyet adó ondódi közösségi házat is felújítják majd – tette hozzá a polgármester.


debrecenmuv1


A rendezvényen a Debreceni Művelődési Központ munkatársai ismertették a kétéves projekt feladatait és eredményeit. A 2013-ban indult folyamat első lépéseként képzést és fejlesztői műhely szerveztek. A második fázisban a városrészi diagnózisok, a „látlelet” elkészítése volt a legfőbb törekvés, igyekeztek megismerni a városrészekkel kapcsolatos információkat, és feltérképezni, milyen meghatározó közösségek, civil szervezetek, intézmények vannak jelen a városrészekben. A harmadik fázisban a helyi fejlesztő köré egy aktív magot szerveztek, hogy a már meglévő helyi segítőket tudatosabban bevonják a munkába. A negyedik fázisban pedig városrészi cselekvési terveket készítettek, közösségi programokat valósítottak meg. A hat városrészben egyedi, sajátos arculattal, a helyi igényeknek megfelelően zajlott le a program, amelynek ideje alatt összesen 31 közösségi nagyrendezvényt, 2 kiállítást, 60 egyéb közösségi alkalmat (beszélgetés, ruhaosztás, vásár, jótékonysági események, tereprendezési akciók) és 3 tábort szerveztek. A művelődési központ szakemberei közösségfejlesztő alapképzésen és tapasztalatgyűjtő szakmai úton is részt vettek, illetve 11 alkalommal szerveztek közösségfejlesztő műhelyt.

 

A most lezárult projekttel ez a munka nem fejeződött be, hangsúlyozta Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a városrészekben később is folytatni fogják a közösségépítést. A kulturális közösségek nagyon fontosak, különösen a mai, atomizálódott társadalmunkban. Ezeket kell megerősíteni, hogy az emberek megismerjék az értékeiket, és megtanuljanak büszkének lenni azokra, tette hozzá az igazgató.


Fotó: Debreceni Művelődési Központ


Ungvári Judit

 

Kulcsszavak: Hoppál PéterDebrecenEMMI

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma