NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.28

A 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) első és második napján kerekasztal-beszélgetéseken vett részt Fekete Péter. A kultúráért felelős államtitkár a kulturális színterek megtartó és visszahívó erejéről beszélt, illetve felhívta a figyelmet arra: már a kulturális produktumok létrehozásakor tudni kell, azok hogyan jutnak majd el a közönséghez.

Az erdélyi Tusnádfürdőn rendezett bálványosi szabadegyetem első napján, július 25-én a Nemzetstratégiai Kutatóintézet meghívására Kulturális alapú gazdaságfejlesztés, középpontban a turizmussal című kerekasztal-beszélgetésen vett részt Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.


Tusvanyos_2018_1
Fekete Péter balról a második
Fotó: Kiss Gábor


„Azért szeretek Tusványosra járni, mert annyira sokszínű és sokrétű a meghívott vendégek összetétele” – mondta az államtitkár a beszélgetésen. Mint hozzátette: „színházból jött emberként színházi példát hozok most önöknek. Szarvas, egy 17 ezres kisváros évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy létrehoz egy színházat. Természetesen ezernyi ellenvélemény merült fel, többek között az: miért pont a víz közepén, cölöpökre építve hozzunk létre színpadot? Elhívták a szomszéd városból az akkor még csak színházigazgatóként regnáló kultúraszervezőt, hogy üljön le a város népével és beszéljen velük arról, miért van szükség erre a vízi színházra. A színházigazgató akkor azt mondta, hogy olyan színteret kell kialakítanunk, amely a településen tartja az embereket, tehát szükséges megtartó erőket létrehoznunk. Nyilván a gazdaság az elsőszámú megtartó erő, mert ha nincs fizetés, akkor az emberek elmennek máshova munkát keresni. Ám ha van fizetés, viszont nem jó abban a városban élni, akkor szintén el fognak menni, tehát a kultúrának, a kulturális színtereknek nagyon erős megtartó erejük van. Emellé én még hozzáteszem a visszahívó erőt is, mert természetes, hogy a fiatalok elmennek a nagyvilágba, de ha jó volt az adott városban, településen élni, ahonnan elmentek, akkor esetleg később visszatérnek oda, akár családostul.”


Tusvanyos_2018_2
Fotó: Kiss Gábor


Fekete Péter külön interjúban elmondta: „amikor kultúráról beszélünk, összmagyarságról beszélünk. És amikor a kultúrának a gazdasági életre gyakorolt hatásáról, annak felhajtó erejéről, a turizmus profitot termelő lehetőségeiről beszélünk, akkor sem csak a határon belüli területekre gondolunk. Nem rossz befektetés a kultúrára, a kulturális színterekre áldozni, főleg ha megvan hozzá a szellemi tőke annak érdekében, hogy tartalommal töltsük meg. Mert a harmadik legfontosabb pont, hogy az épített kulturális színtereinket megfelelő, minőségi tartalommal tudjuk megtölteni.”

 

Tusvanyos_2018_3
Fekete Péter balról a negyedik
Fotó: Kiss Gábor


A Magyar Teátrumi Társaság Kultúra és nyilvánosság című kerekasztal-beszélgetésén, melyet július 26-án tartottak, szintén részt vett Fekete Péter; a kultúráért felelős államtitkár külön interjúban kiemelte: „az intézményvezetők felelősségét vetettem fel, és arra kértem őket: amikor – főleg közpénztámogatásból – létrehoznak egy új produktumot, legyen az színházi előadás, kiállítás, táncesemény vagy bármilyen program, akkor jól gondolják végig, hogy az a produkció kinek és milyen célból készül, mi az üzenete, és hogyan juttatják el ahhoz a közönséghez, amelynek szánták. Gyakran előfordul, hogy a fióknak gyártunk produktumokat, és rácsodálkozunk, miért nézték meg kevesen. Szerintem itt van tartalékunk, ne várjunk a televízióra vagy a közművelődési szakemberekre, hogy majd ők megoldják ezt.”


Tusvanyos_2018_4
Fotó: Kiss Gábor

Szóba került a maradandóság kérdése is. Ahogy Fekete Péter fogalmazott: „a színház a pillanat művészete, de sokszor felmerül, hogy vajon kell-e rögzíteni. Érdekes volt az a gondolatsor, hogy a cellulózszalagok eléghetnek, a papírok tönkremehetnek, a szerverek pedig, ahova felrakjuk a felvételeket, bármikor megsemmisülhetnek. Ám az alkotási folyamat során átadott tudás soha nem vész el, ezért kell nagyon vigyáznunk az alkotóműhelyeinkre, mert ezek tudják megőrizni az örökkévalóságnak a gyökereinket.”


Kultúra.hu
Fotó: Kiss Gábor/Tusványos Facebook-oldala

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma