2018.07.28

A 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) első és második napján kerekasztal-beszélgetéseken vett részt Fekete Péter. A kultúráért felelős államtitkár a kulturális színterek megtartó és visszahívó erejéről beszélt, illetve felhívta a figyelmet arra: már a kulturális produktumok létrehozásakor tudni kell, azok hogyan jutnak majd el a közönséghez.

Az erdélyi Tusnádfürdőn rendezett bálványosi szabadegyetem első napján, július 25-én a Nemzetstratégiai Kutatóintézet meghívására Kulturális alapú gazdaságfejlesztés, középpontban a turizmussal című kerekasztal-beszélgetésen vett részt Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.


Tusvanyos_2018_1
Fekete Péter balról a második
Fotó: Kiss Gábor


„Azért szeretek Tusványosra járni, mert annyira sokszínű és sokrétű a meghívott vendégek összetétele” – mondta az államtitkár a beszélgetésen. Mint hozzátette: „színházból jött emberként színházi példát hozok most önöknek. Szarvas, egy 17 ezres kisváros évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy létrehoz egy színházat. Természetesen ezernyi ellenvélemény merült fel, többek között az: miért pont a víz közepén, cölöpökre építve hozzunk létre színpadot? Elhívták a szomszéd városból az akkor még csak színházigazgatóként regnáló kultúraszervezőt, hogy üljön le a város népével és beszéljen velük arról, miért van szükség erre a vízi színházra. A színházigazgató akkor azt mondta, hogy olyan színteret kell kialakítanunk, amely a településen tartja az embereket, tehát szükséges megtartó erőket létrehoznunk. Nyilván a gazdaság az elsőszámú megtartó erő, mert ha nincs fizetés, akkor az emberek elmennek máshova munkát keresni. Ám ha van fizetés, viszont nem jó abban a városban élni, akkor szintén el fognak menni, tehát a kultúrának, a kulturális színtereknek nagyon erős megtartó erejük van. Emellé én még hozzáteszem a visszahívó erőt is, mert természetes, hogy a fiatalok elmennek a nagyvilágba, de ha jó volt az adott városban, településen élni, ahonnan elmentek, akkor esetleg később visszatérnek oda, akár családostul.”


Tusvanyos_2018_2
Fotó: Kiss Gábor


Fekete Péter külön interjúban elmondta: „amikor kultúráról beszélünk, összmagyarságról beszélünk. És amikor a kultúrának a gazdasági életre gyakorolt hatásáról, annak felhajtó erejéről, a turizmus profitot termelő lehetőségeiről beszélünk, akkor sem csak a határon belüli területekre gondolunk. Nem rossz befektetés a kultúrára, a kulturális színterekre áldozni, főleg ha megvan hozzá a szellemi tőke annak érdekében, hogy tartalommal töltsük meg. Mert a harmadik legfontosabb pont, hogy az épített kulturális színtereinket megfelelő, minőségi tartalommal tudjuk megtölteni.”

 

Tusvanyos_2018_3
Fekete Péter balról a negyedik
Fotó: Kiss Gábor


A Magyar Teátrumi Társaság Kultúra és nyilvánosság című kerekasztal-beszélgetésén, melyet július 26-án tartottak, szintén részt vett Fekete Péter; a kultúráért felelős államtitkár külön interjúban kiemelte: „az intézményvezetők felelősségét vetettem fel, és arra kértem őket: amikor – főleg közpénztámogatásból – létrehoznak egy új produktumot, legyen az színházi előadás, kiállítás, táncesemény vagy bármilyen program, akkor jól gondolják végig, hogy az a produkció kinek és milyen célból készül, mi az üzenete, és hogyan juttatják el ahhoz a közönséghez, amelynek szánták. Gyakran előfordul, hogy a fióknak gyártunk produktumokat, és rácsodálkozunk, miért nézték meg kevesen. Szerintem itt van tartalékunk, ne várjunk a televízióra vagy a közművelődési szakemberekre, hogy majd ők megoldják ezt.”


Tusvanyos_2018_4
Fotó: Kiss Gábor

Szóba került a maradandóság kérdése is. Ahogy Fekete Péter fogalmazott: „a színház a pillanat művészete, de sokszor felmerül, hogy vajon kell-e rögzíteni. Érdekes volt az a gondolatsor, hogy a cellulózszalagok eléghetnek, a papírok tönkremehetnek, a szerverek pedig, ahova felrakjuk a felvételeket, bármikor megsemmisülhetnek. Ám az alkotási folyamat során átadott tudás soha nem vész el, ezért kell nagyon vigyáznunk az alkotóműhelyeinkre, mert ezek tudják megőrizni az örökkévalóságnak a gyökereinket.”


Kultúra.hu
Fotó: Kiss Gábor/Tusványos Facebook-oldala

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma