Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.03.07

A magyar fővárosba látogató turisták felé kíván nyitni programjaival a Műcsarnok – mondta el Bán András, a múzeum vezető kurátora március 7-én az intézmény 2018-as kiállításait, rendezvényeit bemutató sajtótájékoztatón. Kiemelte: a Műcsarnok stabil költségvetésének és központi elhelyezkedésének köszönhetően a jövőben még a jelenleginél is több turistát meg tud majd szólítani.

A Műcsarnok tavalyi programjában nagy hangsúllyal jelentek meg határon túli művészeti szereplők – Jozef Suchoža, a besztercebányai és a kassai designképzés diákjai –, illetve olyan neves külföldi alkotók, mint Alex Webb, Olga Tublerutz, Sebastião Salgado és Andrej Tarkovszkij. A kiállításokhoz sokszínű kísérőprogram is kapcsolódott: összesen 186 alkalommal zenei, színházi, irodalmi, filmes programokat, konferenciákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat rendeztek közel 220 előadó közreműködésével. A Műcsarnok a 2018-as évben is szeretné megőrizni ezt a kavalkádot, így idén is számos izgalmas kiállítással és rendezvénnyel készülnek – derült ki a március 7-ei sajtótájékoztatón, amelynek fókusza a turizmus és a kultúra összekapcsolásának fontossága volt.


_D0A5683_Copy

 

Az eseményen Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) igazgatója elmondta: „a kultúra és a turizmus együttműködése elengedhetetlen annak érdekében, hogy Budapest és Magyarország jövőjét építhessük”. Az idegenforgalomból eredő bevétel napjainkban már nélkülözhetetlen forrásnak számít, ezért fontos, hogy minél több színes programmal várjuk a hazánkba érkező turistákat. „A 2017-es évben több 10 millió volt a regisztrált budapesti vendégéjszakák száma, ez pedig bravúros eredménynek számít”, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kultúra jelenti a turizmus alapját – emelte ki Bán Teodóra, hozzátéve: az élmény az, ami igazán vonzza az embereket egy másik országban. Épp ezért szem előtt kell tartanunk, milyen fontos, miként pozícionáljuk az egyes kulturális eseményeket, valamint arra is figyelnünk kell, hogy a hírük eljusson a hazánkba látogató turistákhoz.


_D0A5723_Copy

 

Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora bejelentette: „a Műcsarnok szeretne nagy lépést tenni előre, ennek a lépésnek pedig fontos része a turizmus”. Az előrelépéshez azonban arra is szükség van, hogy jobb együttműködés jöjjön létre a budapesti kiállítóhelyek között – állapította meg Bán András, majd hozzátette: létre kellene hozni egy olyan internetes oldalt is, mely az összes budapesti múzeumot és kiállítóhelyet, valamint azok programjait sorakoztatná fel. Sajnos a magyar múzeumok nem terveznek évekkel előre, pedig ahhoz, hogy a turistákat elérjék és hazánkba csábítsák, elengedhetetlen az előre tervezhetőség – mutatott rá a vezető kurátor, kiemelve: a Műcsarnok ezen szeretne túllépni és legalább két évre előre megtervezni kiállításait, programjait. Bán András arról is szólt: ahhoz, hogy egy intézmény felkerüljön a nemzetközi turisztikai térképre, jól meghatározható, egyedi arcélre van szüksége. „Hogy a Műcsarnoknak van-e ilyen? Kiállításaink jól mutatják, hogy minket az a kérdés foglalkoztat: merre haladunk, mit teszünk az emberiséggel és a Földdel?” – fogalmazta meg.

 

A sajtótájékoztatón ezt követően ismertették a 2018-as év programjait. A tavaszi szezonban a Kilenc műteremből című tárlat vonultat fel új műveket kilenc kortárs festőtől, installáció-alkotótól, keramikustól. Minden művész egy-egy termet kap és a Műcsarnok egy-egy kurátora gondozza anyagukat, értékeli friss műveiket a katalógusban. Ugyancsak tavasszal rendezik meg a Derkó 2018/Képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítását, amely a MANK Nonprofit Kft. együttműködésével valósul meg, és amely az idén ösztöndíjat elnyert művészek pályázati anyagát mutatja be a nagyközönség számára. A Budapesti FotóFesztivál a főváros kulturális kínálatának jeles programja, melynek nyitó kiállítása Sandro Miller Malkovich Malkovich Malkovich/Tisztelet a kamera mestereinek című tárlata.


_D0A5731_Copy

 

Bán András elmondta: a Műcsarnok őszi vezető kiállítása harmadik éve olyan témákkal foglalkozik, amelyek a Föld sorsát érintik. A Természetművészet és a Genesis című tárlatok után az idei nagyobb léptékű kiállítás címe Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, áthatások szövedékeként. A kiindulópontot a XIX. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak jelentik, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában megjelenő „életreform” volt – emelte ki Bán András, majd elmondta: ezt a gyűjtőfogalmat a nemzetközi szakirodalom az ebben az időszakban virágkorukat élő modernizáció-kritikai mozgalmak összefoglaló elnevezésére használja, amelyek közös jellemzője a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, az elveszett kozmikus teljesség és a spiritualitás keresése. Az életreform-mozgalom elsődlegesen az ember és természet, ember és munka, ember és Isten kapcsolatát a „menekülés a városból” civilizációkritikai jelszavával összekapcsoló reformtörekvések együttesét jelenti.

 

Ezeknek a XX. század elején virágkorukat élő, később több hullámban – például a ’68-as mozgalmak, majd bizonyos elemeiben a posztmodern, illetve a New Age mentén – újjáéledő, majd intézményesülő modernizáció-kritikai mozgalmaknak a társadalmi konvenciókat átformáló életforma-elemei, utópisztikus ideológiái visszatérnek napjainkban számos vallási, politikai, gazdasági és művészeti irányzatban – emlékeztetett a kurátor. Kiemelte: a kiállítás dokumentumokat mutat be a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének közép-európai, egymáshoz lazán kapcsolódó szellemi, pedagógiai és művészeti törekvéseiről. „Közvetlenül erre épülve Mednyánszkytól Gulácsyig azon alkotók műveiből mutatunk be szűk válogatást, akik számára az életreform-mozgalom inspirációt, hitvallást, spirituális elmélyülést adott.”


_D0A5786_Copy

 

A Műcsarnok nyári programjában foglal helyet a Kéz/Mű/Remek. Népművészet/Nemzeti Szalon 2018, amely a magyar népművészet bemutatását tűzte ki célul. Hagyományosan a Szalon nyitója a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik eseménye, amely idén a fesztiválprogramok között nagyobb hangsúlyt kap: a Budapesti Tavaszi Fesztivált záró köztéri esemény, a Promenád a Műcsarnokhoz érkezik és bevezeti az érdeklődőket a Szalonba. A tárlat kapcsán Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője, a 2018-as Nemzeti Szalon kurátora elmondta: a kortárs népművészet sokszínűségét igyekszik bemutatni a táncházmozgalom elindulásától egészen napjainkig, a XXI. századi ember számára is szerethető, viselhető, használható népművészeti alkotásokra helyezve a hangsúlyt. Ezzel egyrészt a hazánkba látogató turistáknak is izgalmas programmal szolgálnak, másrészt azonban felhívják a magyar emberek figyelmét arra: Magyarország népi kultúrája élő kincs.

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma