IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.03.07

A magyar fővárosba látogató turisták felé kíván nyitni programjaival a Műcsarnok – mondta el Bán András, a múzeum vezető kurátora március 7-én az intézmény 2018-as kiállításait, rendezvényeit bemutató sajtótájékoztatón. Kiemelte: a Műcsarnok stabil költségvetésének és központi elhelyezkedésének köszönhetően a jövőben még a jelenleginél is több turistát meg tud majd szólítani.

A Műcsarnok tavalyi programjában nagy hangsúllyal jelentek meg határon túli művészeti szereplők – Jozef Suchoža, a besztercebányai és a kassai designképzés diákjai –, illetve olyan neves külföldi alkotók, mint Alex Webb, Olga Tublerutz, Sebastião Salgado és Andrej Tarkovszkij. A kiállításokhoz sokszínű kísérőprogram is kapcsolódott: összesen 186 alkalommal zenei, színházi, irodalmi, filmes programokat, konferenciákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat rendeztek közel 220 előadó közreműködésével. A Műcsarnok a 2018-as évben is szeretné megőrizni ezt a kavalkádot, így idén is számos izgalmas kiállítással és rendezvénnyel készülnek – derült ki a március 7-ei sajtótájékoztatón, amelynek fókusza a turizmus és a kultúra összekapcsolásának fontossága volt.


_D0A5683_Copy

 

Az eseményen Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) igazgatója elmondta: „a kultúra és a turizmus együttműködése elengedhetetlen annak érdekében, hogy Budapest és Magyarország jövőjét építhessük”. Az idegenforgalomból eredő bevétel napjainkban már nélkülözhetetlen forrásnak számít, ezért fontos, hogy minél több színes programmal várjuk a hazánkba érkező turistákat. „A 2017-es évben több 10 millió volt a regisztrált budapesti vendégéjszakák száma, ez pedig bravúros eredménynek számít”, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kultúra jelenti a turizmus alapját – emelte ki Bán Teodóra, hozzátéve: az élmény az, ami igazán vonzza az embereket egy másik országban. Épp ezért szem előtt kell tartanunk, milyen fontos, miként pozícionáljuk az egyes kulturális eseményeket, valamint arra is figyelnünk kell, hogy a hírük eljusson a hazánkba látogató turistákhoz.


_D0A5723_Copy

 

Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora bejelentette: „a Műcsarnok szeretne nagy lépést tenni előre, ennek a lépésnek pedig fontos része a turizmus”. Az előrelépéshez azonban arra is szükség van, hogy jobb együttműködés jöjjön létre a budapesti kiállítóhelyek között – állapította meg Bán András, majd hozzátette: létre kellene hozni egy olyan internetes oldalt is, mely az összes budapesti múzeumot és kiállítóhelyet, valamint azok programjait sorakoztatná fel. Sajnos a magyar múzeumok nem terveznek évekkel előre, pedig ahhoz, hogy a turistákat elérjék és hazánkba csábítsák, elengedhetetlen az előre tervezhetőség – mutatott rá a vezető kurátor, kiemelve: a Műcsarnok ezen szeretne túllépni és legalább két évre előre megtervezni kiállításait, programjait. Bán András arról is szólt: ahhoz, hogy egy intézmény felkerüljön a nemzetközi turisztikai térképre, jól meghatározható, egyedi arcélre van szüksége. „Hogy a Műcsarnoknak van-e ilyen? Kiállításaink jól mutatják, hogy minket az a kérdés foglalkoztat: merre haladunk, mit teszünk az emberiséggel és a Földdel?” – fogalmazta meg.

 

A sajtótájékoztatón ezt követően ismertették a 2018-as év programjait. A tavaszi szezonban a Kilenc műteremből című tárlat vonultat fel új műveket kilenc kortárs festőtől, installáció-alkotótól, keramikustól. Minden művész egy-egy termet kap és a Műcsarnok egy-egy kurátora gondozza anyagukat, értékeli friss műveiket a katalógusban. Ugyancsak tavasszal rendezik meg a Derkó 2018/Képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítását, amely a MANK Nonprofit Kft. együttműködésével valósul meg, és amely az idén ösztöndíjat elnyert művészek pályázati anyagát mutatja be a nagyközönség számára. A Budapesti FotóFesztivál a főváros kulturális kínálatának jeles programja, melynek nyitó kiállítása Sandro Miller Malkovich Malkovich Malkovich/Tisztelet a kamera mestereinek című tárlata.


_D0A5731_Copy

 

Bán András elmondta: a Műcsarnok őszi vezető kiállítása harmadik éve olyan témákkal foglalkozik, amelyek a Föld sorsát érintik. A Természetművészet és a Genesis című tárlatok után az idei nagyobb léptékű kiállítás címe Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, áthatások szövedékeként. A kiindulópontot a XIX. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak jelentik, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában megjelenő „életreform” volt – emelte ki Bán András, majd elmondta: ezt a gyűjtőfogalmat a nemzetközi szakirodalom az ebben az időszakban virágkorukat élő modernizáció-kritikai mozgalmak összefoglaló elnevezésére használja, amelyek közös jellemzője a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, az elveszett kozmikus teljesség és a spiritualitás keresése. Az életreform-mozgalom elsődlegesen az ember és természet, ember és munka, ember és Isten kapcsolatát a „menekülés a városból” civilizációkritikai jelszavával összekapcsoló reformtörekvések együttesét jelenti.

 

Ezeknek a XX. század elején virágkorukat élő, később több hullámban – például a ’68-as mozgalmak, majd bizonyos elemeiben a posztmodern, illetve a New Age mentén – újjáéledő, majd intézményesülő modernizáció-kritikai mozgalmaknak a társadalmi konvenciókat átformáló életforma-elemei, utópisztikus ideológiái visszatérnek napjainkban számos vallási, politikai, gazdasági és művészeti irányzatban – emlékeztetett a kurátor. Kiemelte: a kiállítás dokumentumokat mutat be a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének közép-európai, egymáshoz lazán kapcsolódó szellemi, pedagógiai és művészeti törekvéseiről. „Közvetlenül erre épülve Mednyánszkytól Gulácsyig azon alkotók műveiből mutatunk be szűk válogatást, akik számára az életreform-mozgalom inspirációt, hitvallást, spirituális elmélyülést adott.”


_D0A5786_Copy

 

A Műcsarnok nyári programjában foglal helyet a Kéz/Mű/Remek. Népművészet/Nemzeti Szalon 2018, amely a magyar népművészet bemutatását tűzte ki célul. Hagyományosan a Szalon nyitója a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik eseménye, amely idén a fesztiválprogramok között nagyobb hangsúlyt kap: a Budapesti Tavaszi Fesztivált záró köztéri esemény, a Promenád a Műcsarnokhoz érkezik és bevezeti az érdeklődőket a Szalonba. A tárlat kapcsán Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője, a 2018-as Nemzeti Szalon kurátora elmondta: a kortárs népművészet sokszínűségét igyekszik bemutatni a táncházmozgalom elindulásától egészen napjainkig, a XXI. századi ember számára is szerethető, viselhető, használható népművészeti alkotásokra helyezve a hangsúlyt. Ezzel egyrészt a hazánkba látogató turistáknak is izgalmas programmal szolgálnak, másrészt azonban felhívják a magyar emberek figyelmét arra: Magyarország népi kultúrája élő kincs.

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma