hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.04

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei meghívottjai közt nem egy hazai és külföldi világsztár, fiatal tehetség és különleges előadással készülő társulat szerepel. A szervezés részleteiről Káel Csabát, a Müpa vezérigazgatóját, Bán Teodórát, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetőjét és Dobozy Borbála csembalóművészt kérdeztük.

Kael_Cs_BTF
Káel Csaba


Káel Csaba a Kultúra.hu kérdésére, hogyan is érvényesülnek a magyar jegyek a nemzetközi produkciókban jeleskedő Tavaszi Fesztivál programsorozatában, Liszt Ferencet hozza fel példaként, aki nagy hatást tett Európa zenei kultúrájára. A fesztiválon szerepet kap a Bauhaus is, nem véletlenül, elég csak a stílus megszületésében közvetve bábáskodó Moholy-Nagy László nevét említenünk. Sok helyen felfedezhetjük Budapesten a Bauhaus jegyeit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyes termináljától néhány budai házon keresztül egészen a rózsadombi villákig.


„Kiemelt cél, hogy a színvonalas programokon túl az eseményeknek otthont adó, fantasztikus intézményeket is megismertessük a közönséggel. És nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a minőségi kultúrával minőségi turisták is érkezzenek Magyarországra” – hangsúlyozta Káel Csaba.


BTF_staj_2


Szerinte a kultúra nem luxuscikk, hanem mindennapi szükséglet, a hagyomány lenyomata, az őseinktől örökölt DNS. Kultúra mindaz, ahogyan feldolgozzuk és továbbadjuk értékeinket.

 

Ahhoz, hogy megértsük, honnan hova jutott el a rangos esemény, érdemes visszatekintenünk a kezdetekre. „Pár évvel a rendszerváltás előtt indult a fesztivál Kiss Imre, a Müpa alapító-vezérigazgatója ötlete alapján. Akkoriban pangtak a budapesti szállodák, és a megtöltésük érdekében jó ötletnek tűnt egy kulturális fesztivál létrehozása. Olyan, külföldön élő magyar sztárokat hívtak haza, mint például Cziffra György zongoraművész” – idézte fel. „Egy ilyen volumenű fesztivál nehezen működhetne stabil pénzügyi bázis nélkül, ezért is üdvös a kormányzat hat éve meghozott döntése, amely jelentős anyagi forráshoz juttatta a rendezvényt, ennek köszönhetően két-három évre előre tudunk tervezni” – tette hozzá.

 

Ban_T_
Bán Teodóra


Bán Teodóra ügyvezető a fesztivál céljai közt említette, hogy feladata az adott korszak kulturális életének hiteles bemutatása. Véleménye szerint Budapest jóval gazdagabb kulturális kínálat terén, mint Prága vagy Bécs. Arra a kérdésre, hogy melyik produkciót volt a legnehezebb tető alá hozni, elárulta, hogy az egész fesztivál megszervezése precíz munkával és előkészülettel járó, összetett feladat volt.


„A turizmus fogalma az utóbbi időben változáson ment át, manapság egyet jelent a kultúrával, a város történetének és széleskörű értékeinek megismerésével” – emelte ki. Úgy látja, az ide érkező külföldiek a produkciókon keresztül betekintést nyerhetnek a magyar kultúra sokszínűségébe, képet kaphatnak arról, hogyan látják és gondolják újra a magyar előadók a művészetet.

 

Dobozy_B
Doobozy Borbála


Dobozy Borbála csembalóművész elárulta: koncertjét a jelentős, noha kevéssé ismert cseh mesterek, Georg Anton Benda, Josef Antonín Štěpán és Jan Dismas Zelenka műveiből állítja össze. A cseh zenetörténettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 17-18. századi, főként emigrációban élő cseh zeneszerzők és hangszeres virtuózok a zenei fejlődésben nagy szerepet játszottak, életművük az európai zenei örökség értékes részét képezi.


BTF_staj_4
A Budapesti Tavaszi Fesztivál beharangozó sajtótájékoztatója


„A cseh zenére különleges dallamvilág jellemző, amely egy hosszú évszázadok alatt kialakult tradícióra vezethető vissza” – mondta. „Josef Antonín Štěpánt Magyarországon egyáltalán nem ismerik. Bécsi udvari zeneszerzőként tevékenykedett, Mária Terézia családjának zenemestere volt, virtuóz billentyűs játékos, aki egyebek mellett három kötet dalt is komponált. Ebből válogattam ki négyet, amelyeket Kertesi Ingrid tolmácsol majd. Štěpán a zenetudósok egybehangzó véleménye szerint Schubert dalművészetére is nagy hatást gyakorolt. Georg Benda pedig Mozart kedvenc zeneszerzője volt, ami szintén önmagáért beszél.


A különleges harmóniavilágú, J. S. Bach által is nagyra tartott Jan Dismas Zelenka kiemelkedő munkássága iránt szintén csak az utóbbi évtizedekben nőtt meg az érdeklődés Csehországban” – mesélte. „A műsorra tűzött darabok között lesznek olyanok, amelyek még nem hangzottak el a hazai közönség előtt. Mindig ügyeltem arra, hogy olyan zeneszerzőket népszerűsítsek, akik – bár nem tartoznak a zeneirodalom legnagyobbjai közé – de jelentős életművet alkottak. A zenetörténet egészében mindegyik fontos láncszem, és hiszem, hogy nélkülük a nagy mesterek életművei sem születhettek volna meg” – hangsúlyozta.

 

A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 5-től április 22-ig tart.

 

Ayhan Gökhan


Fotók: Csákvári Zsigmond, Kultúra.hu

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Rodolfo-felesegevel-1940

2019.05.27

Rodolfo nagy történelmi változások idején élt, de minden helyzetben megtalálta a módját, hogyan szórakoztassa a közönségét: a háború előtti pesti revüben, a munkaszolgálatosok között vagy a lebombázott fővárosban. Hitt abban, amit csinált, és szenvedélyesen szerette a bűvészetet. Az ő életművét dolgozza fel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vigyázat, csalok! című vándorkiállítása, amelyen egy 1941-ben róla forgatott, csak nemrég előkerült film is látható.

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma