2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.13

„A cigányság a magyar és az európai kultúra részének tekintett kultúrával, értékekkel rendelkezik. Ha valaki értékek felmutatására képes, érdemes tenni azért, hogy fölzárkózzon” – mondja Balog Zoltán miniszterelnöki biztos. A MANK Galériában a roma festőnők június 13-án nyílt tárlatáról, a cigány kultúra helyzetéről és a Cziffra Művészeti Központról is beszélgettünk vele.

bz_slide_01
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos
Fotó forrása: balogzoltan.hu

Június 13-án a MANK Galériában az Emlék–Álom–Kutya–Világ című, roma festőművésznők munkáit bemutató kiállítást Ön nyitja meg. Miért tartotta fontosnak, hogy eleget tegyen a felkérésnek?

Mindig is fontos volt számomra a magyarországi cigányság integrációja, felemelkedése. Fontos felismerés – és úgy tűnik, ez nekünk, magyaroknak könnyebben megy Európában –, hogy kultúra nélkül nincs felzárkózás. Beszélhetünk szociális projektekről, munkahelyteremtésről, oktatásjavításról, de ugyanilyen fontos, hogy megmutassuk a cigányságnak azt, amire büszkék lehetnek, tehát a saját kultúrájukat. A cigányság, ha nem is egy széles kultúrával, de a magyar és az európai kultúra részének tekintett értékekkel rendelkezik. Ha valaki értékek felmutatására képes, érdemes tenni azért, hogy fölzárkózzon. Ez egyrészt a cigány közösségeknek is öntudatot ad, büszkén elmondhatják, hogy lám, nekünk ilyen komoly értékeink vannak, másrészt a többségi társadalom részéről is elismerésben részesül. Ezért is fontos mind számomra, mind pedig Magyarországnak, hogy szem előtt tartsuk a cigány kultúra érdemeit.


emlek-alom_1
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A kultúrán keresztül történő felzárkóztatás magyar sajátosság, máshol nem nagyon akad rá példa?

Többfelé vannak hasonló kezdeményezések, például Madridban is található a cigány kultúra ügyével foglalkozó központ, de ennyire átfogó munkát csak itthon végeznek. Amikor 2011-ben az Európai Roma Stratégiát Magyarország is elfogadta, akkor mi ragaszkodtunk hozzá, hogy külön szerepeljen benne a kultúra. Ha van kultúra, akkor nem csak problémát látunk a magyarországi cigányságban, hanem lehetőséget és gazdagságot is.


Emlek-alom-kutya-vilag_MTI_Monus_Marton_3
Balog Zoltán a kiállítás megnyitóján
Fotó: MTI/Mónus Márton


Hogy látja, a cigányság értékei hol helyezkednek el Európa kulturális térképén?

A cigányság kultúrája része az európai kultúrának, bár olyan, hogy európai kultúra, önmagában nem létezik, kultúrák egymás mellett éléséről beszélhetünk. Hihetetlenül izgalmas, ahogy egymásra hatnak a nemzeti, regionális gyökerű kultúrák. Ez például a legszebben a magyar cigányzenében köszön vissza. Az autentikus cigány zene esetében jól kimutatható, hogyan hatott Liszt Ferencre vagy Brahmsra. Annak idején Liszt Ferenc egészen odáig ment, hogy azt hangoztatta, a magyarországi cigányok zenéjéből nőtt ki a magyar klasszikus zene. A kultúrák találkozása, egymásra hatása teszi az európai kultúrát sajátossá és értékessé.


emlek-alom_3
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Megéreznénk, ha hirtelen eltűnne a cigány kultúra?

Aki nem ismeri átfogóan, annak sajnos nem tűnne fel. Személy szerint én és azok a roma fiatalok biztos észlelnék a hiányt, akik büszkék erre a kultúrára, és alig várják, hogy maguk is hozzátehessenek valamit.

 

A kiállítás címében megkülönböztető jelleggel szerepel, hogy roma. Ez az értelmezést mennyire segíti, nem viszi el más irányba a befogadást?

Természetesen nem csak azért szeretjük, mert roma. Ezek a festmények önmagukban, a származás feltüntetése nélkül is értékesek. Megütik a nem roma festők alkotásainak művészi értéket. Viszont azok számára többletet jelent, akik eddig azt gondolták, hogy a cigányság amolyan elmaradott népcsoport. Egyértelműsíteni kell, hogy nem problémák a romák, hanem értékekkel rendelkező, a közös kincseinkhez hozzátenni képes népcsoport.


emlek-alom_2
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Sok negatív álláspontot képviselő véleménnyel találkozik?

Sajnos igen, ámbár hozzátenném, azoknak a tábora, akik azt, hogy roma ügyben érdemes aktívnak és pozitívnak lenni, értékelni az erőfeszítéseket, a művészetet, ma jóval szélesebb, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

 

A nagyközönség a cigány kultúra hallatán főleg a zenére gondol, pedig ott van a többi művészeti ág is, az irodalomtól a képzőművészetig. Hogyan lehetne ezeket a területeket is jobban megismertetni a nyilvánossággal?

Épp ez a nagy vállalkozásunk, hogy legyen egy európai szintű, roma művészeti és oktatási központ, ahol mindez jól bemutatható. A felépülő Cziffra Művészeti Központban lesz színház, kiállítások, irodalmi események, és az, hogy a vezetője Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész, önmagában garantálja a minőséget.


Balog_Zoltan_alapkoletetel
Balog Zoltán és Balázs János 2018 márciusában tette le a Cziffra Központ alapkövét
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Attól nem tart, hogy Európában majd azt mondják, Önök ennyivel letudták a cigánykérdést?
Mostanáig egyik európai ország sem alapított rajtunk kívül hasonló intézményt. Ha valaki a miénknél jobbat csinál, majd akkor oktasson ki bennünket. Különben rég megszoktuk, hogy Európában kioktatnak, ellenben nekünk a saját utunkat kell járnunk. A legfontosabb az, hogy a romák érezzék, kaptak valamit a magyar államtól, és adhatnak is azzal, hogy bemutatják a művészetüket.

 

Ayhan Gökhan

42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Javor_Piroska_75_R
2019.07.18

A szentendrei ÚjMűhely Galériában Jávor Piroska: Hetvenöt címmel nyílt július 17-én kiállítás, mely a festőművésznő 2004 és 2019 között készült „születésnapi képei” mellett a tizenöt évet reprezentáló alkotásait mutatja be.

Fischl_Monika_R

2019.07.18

A Budapesti Operettszínházban az évad női főszereplőjévé Fischl Mónikát választották Fényes Szabolcs Maya című operettjében nyújtott alakításáért. A művésznő épp csak túlvan a Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott Csárdáskirálynőn, gőzerővel készül a Budavári Palotakoncertekre. Az ősszel a kőszínházban is debütáló örökzöld főszerepe, Vereczki Szilvia nem ismeretlen feladat a számára, hiszen 2009-es alakításáért Artisjus-díjat nyert.

Az önéletrajzi ihletésű Copperfield Dávid 1849-50-ben sorozat formájában jelent meg, és Dickens a kedvenc művének tartotta. A filmet, amelynek világpremierje a londoni fesztivál előtt, Torontóban lesz, Armando Iannucci rendezte, a főszerepet Dev Patel alakítja. A sztárszereposztásban helyet kapott Hugh Laurie, Peter Capaldi és Gwendoline Christie is. A skót rendező korábban a Sztálin halála című játékfilmmel és Az alelnök című sorozattal hívta fel magára a figyelmet. Jelenleg egy új sci-fi szatíra-sorozaton dolgozik. A Copperfield Dávidból korábban nyolc játékfilm született. Három televíziós feldolgozást is megért, legutóbb 1999-ben a BBC forgatta le Daniel Radcliffe főszereplésével, akiből később a Harry Potter-sztár lett. A 63. Londoni Filmfesztivált 2019. október 2. és 13. között rendezik meg.

Első alkalommal találtak kilencezer éves, újkőkori ekkora települést Izraelben, amely egyben az egész világon is ritkaságnak tekinthető. Az archeológusok többek között vadászathoz használt több ezer nyílhegyet találtak, favágáshoz használt fejszékre, késekre, ékszerekre, szobrocskákra, valamint elsősorban hüvelyeseket és lencsét tároló raktárakra bukkantak. Több helyiséges, élelmet tároló építményekre leltek, valamint jelentős közösségi épületekre, melyek rituális célokat szolgálhattak. A vakolt, többfelé szigetelt és padlóval ellátott kőépítmények között sikátorok vezettek, ami fejlett településtervezése utal. A megtalált tárgyak alapján már kilencezer évvel ezelőtt is kereskedelmi kapcsolatban állhattak az emberek távoli tájakkal. A fejlett raktározási technika pedig intenzív mezőgazdálkodásra is utal.

Rekordszámújelölést kapott a legrangosabb amerikai televíziós elismerésre, az Emmy-díjra a Trónok harca című sorozat nyolcadik évada. Az idén befejeződött drámasorozat ezzel megelőzte a korábbi csúcstartót, az ABC televízió New York rendőrei című sorozatát, amely 1994-ben az első évadával 27 jelölést zsebelt be. A fantasyszériának idén a Better Call Saul, a Bodyguard, a Megszállottak viadala, az Ozark, a Póz, a Succession és a Rólunk szól című drámasorozatokkal kell összemérnie erejét, míg a vígjátékszériák mezőnyében a Barry, a Fleabag, A jó hely, a The Marvelous Mrs. Maisel, a Russian Doll, a Schitt's Creek és Az alelnök csap össze. A korlátozott epizódszámú sorozatok közül a Csernobil, a Szökés Dannemorából, a Fosse/Verdon, az Éles tárgyak és a When They See Us esélyes a díjra. Az Emmy-díjakat szeptember 22-én adják át Los Angelesben.

Az önkéntes munka különböző területeken kínál tapasztalatszerzési lehetőségeket, legyen az a beengedés segítése, a programhelyszíneken folyó munka támogatása, a kempingek vendégeinek tájékoztatása vagy a fesztivál környezetvédelmi feladatainak ellátása. Az önkéntesek napi 6 óra munkáért Sziget bérletet, napi egy melegétkezést és önkéntes pólót kapnak, valamint egy remek közösség tagjaként vehetnek részt a fesztiválon. Idén közel 100 feladatkör betöltésére várják a jelentkezőket. Jelentkezés a fesztivalonkentes.hu oldalon.

A Budapest Design Map a fővárosi designélet legátfogóbb kalauza. A térkép segítségével a város 150 izgalmas designhelyszíne kereshető fel. A feltüntetett pontok között elsősorban magyar designerek üzletei, bemutatótermei, műhelyei, galériák kaptak helyet, de szerepelnek rajta nemzetközi designbútor-forgalmazók, vásárok, speciális tanműhelyek és egyéb helyszínek is.

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

Grecsokollar

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

Ausztrália és Madagaszkár élővilágát és kultúráját bemutató késő esti és éjszakai programokkal várják szombaton a látogatókat a Szegedi Vadasparkban. Az idén harmincéves Szegedi Vadaspark nyári rendezvényein egy-egy térség élővilágára hívják föl a látogatók figyelmét. Madagaszkár és Ausztrália abban közösek, hogy teljesen egyedülálló, endemikus élőlények fejlődtek és maradtak fenn elkülönült területükön. Az ismeretterjesztő rendezvényen ezekről a fajokról tudhatnak meg többet a vendégek.

Ismeretterjesztő előadással, középkori fegyver- és harci bemutatóval, apródiskolával, gyermekprogramokkal, táncházzal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences rendház szomszédságában a Mátyás téren július 19-20-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma