NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.06.13

„A cigányság a magyar és az európai kultúra részének tekintett kultúrával, értékekkel rendelkezik. Ha valaki értékek felmutatására képes, érdemes tenni azért, hogy fölzárkózzon” – mondja Balog Zoltán miniszterelnöki biztos. A MANK Galériában a roma festőnők június 13-án nyílt tárlatáról, a cigány kultúra helyzetéről és a Cziffra Művészeti Központról is beszélgettünk vele.

bz_slide_01
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos
Fotó forrása: balogzoltan.hu

Június 13-án a MANK Galériában az Emlék–Álom–Kutya–Világ című, roma festőművésznők munkáit bemutató kiállítást Ön nyitja meg. Miért tartotta fontosnak, hogy eleget tegyen a felkérésnek?

Mindig is fontos volt számomra a magyarországi cigányság integrációja, felemelkedése. Fontos felismerés – és úgy tűnik, ez nekünk, magyaroknak könnyebben megy Európában –, hogy kultúra nélkül nincs felzárkózás. Beszélhetünk szociális projektekről, munkahelyteremtésről, oktatásjavításról, de ugyanilyen fontos, hogy megmutassuk a cigányságnak azt, amire büszkék lehetnek, tehát a saját kultúrájukat. A cigányság, ha nem is egy széles kultúrával, de a magyar és az európai kultúra részének tekintett értékekkel rendelkezik. Ha valaki értékek felmutatására képes, érdemes tenni azért, hogy fölzárkózzon. Ez egyrészt a cigány közösségeknek is öntudatot ad, büszkén elmondhatják, hogy lám, nekünk ilyen komoly értékeink vannak, másrészt a többségi társadalom részéről is elismerésben részesül. Ezért is fontos mind számomra, mind pedig Magyarországnak, hogy szem előtt tartsuk a cigány kultúra érdemeit.


emlek-alom_1
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A kultúrán keresztül történő felzárkóztatás magyar sajátosság, máshol nem nagyon akad rá példa?

Többfelé vannak hasonló kezdeményezések, például Madridban is található a cigány kultúra ügyével foglalkozó központ, de ennyire átfogó munkát csak itthon végeznek. Amikor 2011-ben az Európai Roma Stratégiát Magyarország is elfogadta, akkor mi ragaszkodtunk hozzá, hogy külön szerepeljen benne a kultúra. Ha van kultúra, akkor nem csak problémát látunk a magyarországi cigányságban, hanem lehetőséget és gazdagságot is.


Emlek-alom-kutya-vilag_MTI_Monus_Marton_3
Balog Zoltán a kiállítás megnyitóján
Fotó: MTI/Mónus Márton


Hogy látja, a cigányság értékei hol helyezkednek el Európa kulturális térképén?

A cigányság kultúrája része az európai kultúrának, bár olyan, hogy európai kultúra, önmagában nem létezik, kultúrák egymás mellett éléséről beszélhetünk. Hihetetlenül izgalmas, ahogy egymásra hatnak a nemzeti, regionális gyökerű kultúrák. Ez például a legszebben a magyar cigányzenében köszön vissza. Az autentikus cigány zene esetében jól kimutatható, hogyan hatott Liszt Ferencre vagy Brahmsra. Annak idején Liszt Ferenc egészen odáig ment, hogy azt hangoztatta, a magyarországi cigányok zenéjéből nőtt ki a magyar klasszikus zene. A kultúrák találkozása, egymásra hatása teszi az európai kultúrát sajátossá és értékessé.


emlek-alom_3
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Megéreznénk, ha hirtelen eltűnne a cigány kultúra?

Aki nem ismeri átfogóan, annak sajnos nem tűnne fel. Személy szerint én és azok a roma fiatalok biztos észlelnék a hiányt, akik büszkék erre a kultúrára, és alig várják, hogy maguk is hozzátehessenek valamit.

 

A kiállítás címében megkülönböztető jelleggel szerepel, hogy roma. Ez az értelmezést mennyire segíti, nem viszi el más irányba a befogadást?

Természetesen nem csak azért szeretjük, mert roma. Ezek a festmények önmagukban, a származás feltüntetése nélkül is értékesek. Megütik a nem roma festők alkotásainak művészi értéket. Viszont azok számára többletet jelent, akik eddig azt gondolták, hogy a cigányság amolyan elmaradott népcsoport. Egyértelműsíteni kell, hogy nem problémák a romák, hanem értékekkel rendelkező, a közös kincseinkhez hozzátenni képes népcsoport.


emlek-alom_2
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

 

Sok negatív álláspontot képviselő véleménnyel találkozik?

Sajnos igen, ámbár hozzátenném, azoknak a tábora, akik azt, hogy roma ügyben érdemes aktívnak és pozitívnak lenni, értékelni az erőfeszítéseket, a művészetet, ma jóval szélesebb, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

 

A nagyközönség a cigány kultúra hallatán főleg a zenére gondol, pedig ott van a többi művészeti ág is, az irodalomtól a képzőművészetig. Hogyan lehetne ezeket a területeket is jobban megismertetni a nyilvánossággal?

Épp ez a nagy vállalkozásunk, hogy legyen egy európai szintű, roma művészeti és oktatási központ, ahol mindez jól bemutatható. A felépülő Cziffra Művészeti Központban lesz színház, kiállítások, irodalmi események, és az, hogy a vezetője Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész, önmagában garantálja a minőséget.


Balog_Zoltan_alapkoletetel
Balog Zoltán és Balázs János 2018 márciusában tette le a Cziffra Központ alapkövét
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Attól nem tart, hogy Európában majd azt mondják, Önök ennyivel letudták a cigánykérdést?
Mostanáig egyik európai ország sem alapított rajtunk kívül hasonló intézményt. Ha valaki a miénknél jobbat csinál, majd akkor oktasson ki bennünket. Különben rég megszoktuk, hogy Európában kioktatnak, ellenben nekünk a saját utunkat kell járnunk. A legfontosabb az, hogy a romák érezzék, kaptak valamit a magyar államtól, és adhatnak is azzal, hogy bemutatják a művészetüket.

 

Ayhan Gökhan

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

A Párizs közelében fekvő Vaux-le-Vicomte-ba csütörtök éjjel álarcosok hatoltak be, megkötözték az idős tulajdonosokat, és 2 millió euró (666 millió forint) értékűre beecsült zsákmánnyal távoztak. A kastély a legnagyobb, még magántulajdonban lévő védett műemlék épület Franciaországban, évente negyedmillió látogató keresi fel. Az 1656 és 1661 között épült pompás kastélyt XIV. Lajos pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet emeltette, magára vonva a király irigységét. A hagyomány szerint Lajost éppen az udvar tiszteletére tartott tékozló ünnepség késztette arra 1661-ben, hogy hátralévő életére bebörtönözze pénzügyminiszterét, elkobozza a kastélyt, legbecsesebb műkincseit pedig a Louvre-ba és Versailles-ba szállíttassa.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma