GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.06.22

Tizenkét év kultúrpolitikai programja volt a téma az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely-sorozatának idei első rendezvényén. A június 21-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a 2010 utáni Orbán-kormányok kultúráért felelős államtitkárai: Szőcs Géza, L. Simon László, dr. Hoppál Péter és Fekete Péter vettek részt.

_D0A8821_Copy
Szőcs Géza


Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, 2010 és 2012 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta: mikor 2010-ben elkezdte munkáját, a kulturális intézményrendszer helyzete tisztázatlan volt, hiszen 1990 előtt a kultúrát az állam finanszírozta – és mivel pártállami rendszer volt, így elvárta, hogy azt kapja, amit kapni akar: propagandát. A rendszerváltás után viszont – nyugati mintára – áruként kezelték a kultúrát, tehát ha mutatkozott rá kereslet, akkor eladható volt. Ez a két hozzáállás teljes zavart eredményezett a fejekben – emiatt van szükség hibrid megoldásra, olyanra, amely a kormánynak és a művészeknek is megfelel. Ezt az építkezést 2010-ben elkezdték, de hatalmas volt a nyomás: miközben az állam szerette volna finanszírozni a kultúrát, úgy nem volt rá képes, ahogy azt a kulturális szereplők elvárták volna. Emellett 2010-ben töltötte be Magyarország az Európai Unió (EU) soros elnökségi tisztjét, ezért az EU felől is komoly elvárások érkeztek.

 

_D0A8684_Copy
L. Simon László


L. Simon László országgyűlési képviselő, 2012 és 2013 közötti kultúráért felelős államtitkár problémaként emelte ki, hogy 1990 óta nem működik a magánmecenatúra, annak kultúrája nem épült ki, és ezen a TAO-rendszer bevezetése sem segített. Utóbbi – mint a volt államtitkár hangsúlyozta – komoly reformra szorulna. Hangsúlyozta, hogy támogatni kell az aktuális kulturális kormányzat ízlésétől eltérő esztétikai értékű alkotásokat is, ugyanakkor az is fontos, hogy nem szabad engedni szűk csoportérdekek nyomásának.

 

_D0A8647_Copy
dr. Hoppál Péter


Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, 2014 és 2018 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta, hogy 2014-ig az ország gazdasági háttere stabilizálódott, kitettsége javult, ám a kulturális területet érintő költségvetés tervezésekor még óvatosak voltak. Ugyanakkor 2014-től megerősödött a magyar kultúra pozíciója, ami az erőn felüli vállalásoknak köszönhető, melyek annak érdekében történtek, hogy a társadalmi immunrendszer megerősödjön és „a globális kultúrharc ne sodorjon el minket”. A volt államtitkár felidézte az ő idejében elindított kulturális alapellátás programját, mely 2018-ban is folytatódik. Emlékeztetett: a projekt lényege, hogy ne mondjanak le az alacsonyabb társadalmi rétegekről, a kisebb, szegényebb településekről, és az ott élők is hozzájussanak alapvető kulturális értékekhez. Emellett fontos a közönségnevelés is, hiszen évek múlva is lennie kell olyanoknak, akik Kányádi Sándort olvasnak és Bartók Bélát hallgatnak, ismerik és megértik műveiket. „Több kultúra mindenkinek = boldogabb társadalom” – tette hozzá Hoppál Péter. Ugyancsak államtitkársága alatt született meg a mindennapos éneklés kezdeményezése, amely kapcsán kiemelte: „Az összes színű kormány hibája, hogy az énekórák száma heti egyre csökkent, és hogy a Kodály-módszerrel pedig a rendszerváltás után nem törődtek. Holott a kutatók is bizonyítják: a művészeti nevelés stimulálja az agyat és segít, hogy más területen is jobban teljesítsünk” – mutatott rá Hoppál Péter.

 

_D0A8921_Copy
Fekete Péter


Fekete Péter jelenlegi kultúráért felelős államtitkár elmondta: a kerekasztal-beszélgetés legfontosabb értékének azt látja, hogy a „nagy öregek” mellett ülhet és tanulhat tőlük. Az államtitkár beszámolt angolszász és békéscsabai tapasztalatairól, majd hangsúlyozta: államtitkárként tovább kívánja vinni, amit elődei elkezdtek, többek között a kulturális alapellátás programját. Fekete Péter felelevenítette, hogy ő maga 18 évesen ment ki külföldre, de tudta, előbb-utóbb hazatér és a kint megszerzett tapasztalatait Magyarországon, hazája érdekében kamatoztatja majd. A TAO kapcsán megjegyezte: a rendszerben nagyon sok lehetőség rejlik, de mindenképpen szükségesek módosítások.

 

_D0A8889_Copy

A résztvevők egyetértettek abban: a legfontosabb identitásunk megőrzés, kultúránk ápolása, ezért fontos megértenünk a fiatalokat és megtalálnunk velük a közös nyelvet. L. Simon László kiemelte: az irodalom komoly presztízsveszteségen van túl, és ha kurzust akarunk építeni, akkor szembe kell néznünk a kulturális nyilvánosság változásával, meg kell látnunk az irodalmi életben végbement történéseket és reagálnunk kell azokra. Fekete Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte: új csatornákat kell találni a fiatalokhoz, a megoldás pedig a jó példa mutatása, nem pedig a tiltás. „Fontos, hogy ne hagyjuk magára a másikat” – tette hozzá.


Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

Svejk_R
2019.03.22

Tart az ötödik MOnodráma és STúdiószínházi FESZT a tatabányai Jászai Mari Színházban. Crespo Rodrigo igazgató szerint a közönségük egyre nyitottabb a bátor, kísérletező előadásokra. A következő évad programja kortárs darabokból áll össze, ami még egy fővárosi színháztól is merész vállalás lenne. Interjú.

UjMuhely_kiallitas-megnyito_R

2019.03.22

A Szentendrei Régi és Új Művésztelep alkotóinak munkáiból válogatott, MűHelyek című kiállítással megnyílt csütörtökön a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) új kiállítóhelye Szentendrén.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Április 26-án Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, majd másnap a Péterfy Bori & Love Band koncertjével nyitja meg kapuit a Zichy-kastély udvara. A Kobuciban idén is a különböző műfajok legrangosabb hazai és olykor nemzetközi művészei váltják majd egymást, emellett kevésbé ismert formációk is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Az első hetek különlegessége a Bohemian Betyars és a Parno Graszt május 11-i közös estje, a későbbiekben pedig fellép a Hiperkarma, a Tribali, a Pannonia All Stars Ska Orchestra, Ripoff Rasklonikov, a Kiscsillag, de lesz Blues Fesztivál és Világzenei Hét is, ahol a Kobuci 10. születésnapját is megünnepelhetjük majd.

Egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig kedden a világhírű moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, egy pillanatra megállva a leghíresebb festmények előtt. Miközben magára vonta a látogatók figyelmét, egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A képtár szerint művészek engedély nélküli performanszáról volt szó. Egy éven belül ez volt a harmadik, látogatók által okozott incidens a világhírű állami képtárban. Tavaly májusban egy fanatikus ultranacionalista összevagdosta a leghíresebb orosz festő, Ilja Repin Rettegett Iván cárt ábrázoló festményét, ez év januárjában pedig egy büntetett előéletű férfi a látogatók és a biztonsági őrök szeme láttára sétált ki a múzeumból Arhip Kuindzsi 19. századi jeles orosz tájképfestő Ai-Petri Krím című festményével.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Beres_1

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

Izgalmas krimiket, érdekes drámákat és pódiumbeszélgetéseket is kínál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus Filmfesztiválja, amelyet hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendeznek meg március 25. és 28. között Budapesten, a Ludovika Vívóteremben.

A New York-ban élő Jan Vogler napjaink egyik legjelentősebb gordonkaművésze. A német muzsikus húszévesen lett a Drezdai Staatskapelle szólamvezetője, több mint húsz éve pedig szólistaként járja a világot. Mesés hangú Stradivari hangszerén a zeneirodalom valamennyi nagy művét eljátszotta már. Március 22-én a Nemzeti Filharmonikusok vendégművészeként Saint-Saëns I. csellóversenyét adja elő a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma