2018.06.22

Tizenkét év kultúrpolitikai programja volt a téma az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely-sorozatának idei első rendezvényén. A június 21-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a 2010 utáni Orbán-kormányok kultúráért felelős államtitkárai: Szőcs Géza, L. Simon László, dr. Hoppál Péter és Fekete Péter vettek részt.

_D0A8821_Copy
Szőcs Géza


Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, 2010 és 2012 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta: mikor 2010-ben elkezdte munkáját, a kulturális intézményrendszer helyzete tisztázatlan volt, hiszen 1990 előtt a kultúrát az állam finanszírozta – és mivel pártállami rendszer volt, így elvárta, hogy azt kapja, amit kapni akar: propagandát. A rendszerváltás után viszont – nyugati mintára – áruként kezelték a kultúrát, tehát ha mutatkozott rá kereslet, akkor eladható volt. Ez a két hozzáállás teljes zavart eredményezett a fejekben – emiatt van szükség hibrid megoldásra, olyanra, amely a kormánynak és a művészeknek is megfelel. Ezt az építkezést 2010-ben elkezdték, de hatalmas volt a nyomás: miközben az állam szerette volna finanszírozni a kultúrát, úgy nem volt rá képes, ahogy azt a kulturális szereplők elvárták volna. Emellett 2010-ben töltötte be Magyarország az Európai Unió (EU) soros elnökségi tisztjét, ezért az EU felől is komoly elvárások érkeztek.

 

_D0A8684_Copy
L. Simon László


L. Simon László országgyűlési képviselő, 2012 és 2013 közötti kultúráért felelős államtitkár problémaként emelte ki, hogy 1990 óta nem működik a magánmecenatúra, annak kultúrája nem épült ki, és ezen a TAO-rendszer bevezetése sem segített. Utóbbi – mint a volt államtitkár hangsúlyozta – komoly reformra szorulna. Hangsúlyozta, hogy támogatni kell az aktuális kulturális kormányzat ízlésétől eltérő esztétikai értékű alkotásokat is, ugyanakkor az is fontos, hogy nem szabad engedni szűk csoportérdekek nyomásának.

 

_D0A8647_Copy
dr. Hoppál Péter


Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, 2014 és 2018 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta, hogy 2014-ig az ország gazdasági háttere stabilizálódott, kitettsége javult, ám a kulturális területet érintő költségvetés tervezésekor még óvatosak voltak. Ugyanakkor 2014-től megerősödött a magyar kultúra pozíciója, ami az erőn felüli vállalásoknak köszönhető, melyek annak érdekében történtek, hogy a társadalmi immunrendszer megerősödjön és „a globális kultúrharc ne sodorjon el minket”. A volt államtitkár felidézte az ő idejében elindított kulturális alapellátás programját, mely 2018-ban is folytatódik. Emlékeztetett: a projekt lényege, hogy ne mondjanak le az alacsonyabb társadalmi rétegekről, a kisebb, szegényebb településekről, és az ott élők is hozzájussanak alapvető kulturális értékekhez. Emellett fontos a közönségnevelés is, hiszen évek múlva is lennie kell olyanoknak, akik Kányádi Sándort olvasnak és Bartók Bélát hallgatnak, ismerik és megértik műveiket. „Több kultúra mindenkinek = boldogabb társadalom” – tette hozzá Hoppál Péter. Ugyancsak államtitkársága alatt született meg a mindennapos éneklés kezdeményezése, amely kapcsán kiemelte: „Az összes színű kormány hibája, hogy az énekórák száma heti egyre csökkent, és hogy a Kodály-módszerrel pedig a rendszerváltás után nem törődtek. Holott a kutatók is bizonyítják: a művészeti nevelés stimulálja az agyat és segít, hogy más területen is jobban teljesítsünk” – mutatott rá Hoppál Péter.

 

_D0A8921_Copy
Fekete Péter


Fekete Péter jelenlegi kultúráért felelős államtitkár elmondta: a kerekasztal-beszélgetés legfontosabb értékének azt látja, hogy a „nagy öregek” mellett ülhet és tanulhat tőlük. Az államtitkár beszámolt angolszász és békéscsabai tapasztalatairól, majd hangsúlyozta: államtitkárként tovább kívánja vinni, amit elődei elkezdtek, többek között a kulturális alapellátás programját. Fekete Péter felelevenítette, hogy ő maga 18 évesen ment ki külföldre, de tudta, előbb-utóbb hazatér és a kint megszerzett tapasztalatait Magyarországon, hazája érdekében kamatoztatja majd. A TAO kapcsán megjegyezte: a rendszerben nagyon sok lehetőség rejlik, de mindenképpen szükségesek módosítások.

 

_D0A8889_Copy

A résztvevők egyetértettek abban: a legfontosabb identitásunk megőrzés, kultúránk ápolása, ezért fontos megértenünk a fiatalokat és megtalálnunk velük a közös nyelvet. L. Simon László kiemelte: az irodalom komoly presztízsveszteségen van túl, és ha kurzust akarunk építeni, akkor szembe kell néznünk a kulturális nyilvánosság változásával, meg kell látnunk az irodalmi életben végbement történéseket és reagálnunk kell azokra. Fekete Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte: új csatornákat kell találni a fiatalokhoz, a megoldás pedig a jó példa mutatása, nem pedig a tiltás. „Fontos, hogy ne hagyjuk magára a másikat” – tette hozzá.


Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

_D0A1251_Copy

2018.09.25

Csaknem négyszáz látogató volt kíváncsi az NKA Fesztiválhajóra, amelyet a MANK Nonprofit Kft. indított el a Dunán szeptember 24-én. A fedélzeten a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) létrehozásának 25. évfordulója alkalmából 25 éves képzőművészek műveiből nyílt kiállítás.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Az egész estés dokumentumfilm kategória győztese Domokos János A te neved című filmje lett, a rövid dokumentumfilm kategóriát Balla Dávid alkotása, a Ne bámuljanak már című film nyerte, míg a rövid, fikciós szekcióban Chilton Nóra Telefonok összetörve és célkeresztben című alkotása bizonyult a legjobbnak az Ars Sacra Filmfesztiválon.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma