NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.06.22

Tizenkét év kultúrpolitikai programja volt a téma az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely-sorozatának idei első rendezvényén. A június 21-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a 2010 utáni Orbán-kormányok kultúráért felelős államtitkárai: Szőcs Géza, L. Simon László, dr. Hoppál Péter és Fekete Péter vettek részt.

_D0A8821_Copy
Szőcs Géza


Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, 2010 és 2012 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta: mikor 2010-ben elkezdte munkáját, a kulturális intézményrendszer helyzete tisztázatlan volt, hiszen 1990 előtt a kultúrát az állam finanszírozta – és mivel pártállami rendszer volt, így elvárta, hogy azt kapja, amit kapni akar: propagandát. A rendszerváltás után viszont – nyugati mintára – áruként kezelték a kultúrát, tehát ha mutatkozott rá kereslet, akkor eladható volt. Ez a két hozzáállás teljes zavart eredményezett a fejekben – emiatt van szükség hibrid megoldásra, olyanra, amely a kormánynak és a művészeknek is megfelel. Ezt az építkezést 2010-ben elkezdték, de hatalmas volt a nyomás: miközben az állam szerette volna finanszírozni a kultúrát, úgy nem volt rá képes, ahogy azt a kulturális szereplők elvárták volna. Emellett 2010-ben töltötte be Magyarország az Európai Unió (EU) soros elnökségi tisztjét, ezért az EU felől is komoly elvárások érkeztek.

 

_D0A8684_Copy
L. Simon László


L. Simon László országgyűlési képviselő, 2012 és 2013 közötti kultúráért felelős államtitkár problémaként emelte ki, hogy 1990 óta nem működik a magánmecenatúra, annak kultúrája nem épült ki, és ezen a TAO-rendszer bevezetése sem segített. Utóbbi – mint a volt államtitkár hangsúlyozta – komoly reformra szorulna. Hangsúlyozta, hogy támogatni kell az aktuális kulturális kormányzat ízlésétől eltérő esztétikai értékű alkotásokat is, ugyanakkor az is fontos, hogy nem szabad engedni szűk csoportérdekek nyomásának.

 

_D0A8647_Copy
dr. Hoppál Péter


Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, 2014 és 2018 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta, hogy 2014-ig az ország gazdasági háttere stabilizálódott, kitettsége javult, ám a kulturális területet érintő költségvetés tervezésekor még óvatosak voltak. Ugyanakkor 2014-től megerősödött a magyar kultúra pozíciója, ami az erőn felüli vállalásoknak köszönhető, melyek annak érdekében történtek, hogy a társadalmi immunrendszer megerősödjön és „a globális kultúrharc ne sodorjon el minket”. A volt államtitkár felidézte az ő idejében elindított kulturális alapellátás programját, mely 2018-ban is folytatódik. Emlékeztetett: a projekt lényege, hogy ne mondjanak le az alacsonyabb társadalmi rétegekről, a kisebb, szegényebb településekről, és az ott élők is hozzájussanak alapvető kulturális értékekhez. Emellett fontos a közönségnevelés is, hiszen évek múlva is lennie kell olyanoknak, akik Kányádi Sándort olvasnak és Bartók Bélát hallgatnak, ismerik és megértik műveiket. „Több kultúra mindenkinek = boldogabb társadalom” – tette hozzá Hoppál Péter. Ugyancsak államtitkársága alatt született meg a mindennapos éneklés kezdeményezése, amely kapcsán kiemelte: „Az összes színű kormány hibája, hogy az énekórák száma heti egyre csökkent, és hogy a Kodály-módszerrel pedig a rendszerváltás után nem törődtek. Holott a kutatók is bizonyítják: a művészeti nevelés stimulálja az agyat és segít, hogy más területen is jobban teljesítsünk” – mutatott rá Hoppál Péter.

 

_D0A8921_Copy
Fekete Péter


Fekete Péter jelenlegi kultúráért felelős államtitkár elmondta: a kerekasztal-beszélgetés legfontosabb értékének azt látja, hogy a „nagy öregek” mellett ülhet és tanulhat tőlük. Az államtitkár beszámolt angolszász és békéscsabai tapasztalatairól, majd hangsúlyozta: államtitkárként tovább kívánja vinni, amit elődei elkezdtek, többek között a kulturális alapellátás programját. Fekete Péter felelevenítette, hogy ő maga 18 évesen ment ki külföldre, de tudta, előbb-utóbb hazatér és a kint megszerzett tapasztalatait Magyarországon, hazája érdekében kamatoztatja majd. A TAO kapcsán megjegyezte: a rendszerben nagyon sok lehetőség rejlik, de mindenképpen szükségesek módosítások.

 

_D0A8889_Copy

A résztvevők egyetértettek abban: a legfontosabb identitásunk megőrzés, kultúránk ápolása, ezért fontos megértenünk a fiatalokat és megtalálnunk velük a közös nyelvet. L. Simon László kiemelte: az irodalom komoly presztízsveszteségen van túl, és ha kurzust akarunk építeni, akkor szembe kell néznünk a kulturális nyilvánosság változásával, meg kell látnunk az irodalmi életben végbement történéseket és reagálnunk kell azokra. Fekete Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte: új csatornákat kell találni a fiatalokhoz, a megoldás pedig a jó példa mutatása, nem pedig a tiltás. „Fontos, hogy ne hagyjuk magára a másikat” – tette hozzá.


Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma