Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.02.23

A Liget Budapest Projekt munkálatairól, többek között a Magyar Zene Háza építéséről, a Román Csarnok újbóli megnyitásáról, az Új Nemzeti Galéria létrehozásáról, a Ludwig Múzeum nemzetközi kapcsolatairól, a cirkuszművészet helyzetéről, a megújuló Operaházról, a hazai kulturális turizmusról és a népművészet szerepéről is szó esett a február 22-ei A kultúra gyarapít! című konferencia második részében.

Budapesten száz éve nem látott léptékű kulturális fejlesztési hullám zajlik, amelyhez hasonló ma nincs Európában – mondta a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Dr. Baán László emlékeztetett arra, hogy a 2011 elején indult Liget-projekt tizenkét nagyobb alprogramból áll. Az első magának a parknak a megújítása, amelynek során nőni fog a zöldfelület, de többek között megépül Magyarország legizgalmasabb játszótere és két kilométeres, kivilágított futókör is létesül. Teljesen rekonstruálták a Szépművészeti Múzeum 75 évig elzárt Román Csarnokát és a múzeumépület több mint felét, így rövidesen ismét újranyílhat a megújult Szépművészeti. Először kap saját célra épült otthont a Néprajzi Múzeum, amely Budapest talán legizgalmasabb kortárs épületébe költözhet: az építkezés már megkezdődött, így 2020-ban megnyílhat az intézmény.


_D0A2014_Copy
Baán László


A Magyar Zene Házának építése Fudzsimoto Szú tervei alapján indul még idén, hogy az innovatív épület a zeneértő közönség kinevelését szolgálhassa 2020-tól. A világhírű SANAA által megálmodott Új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria 1900 utáni gyűjteményét fogadja be. A kivitelezés idén kezdődik, akárcsak a Magyar Innováció Háza esetében: a Közlekedési Múzeum torzójának helyén létrejövő intézmény interaktív tudományos központként működik majd. Már épül a Pannon Park és benne a Biodóm, Európa legnagyobb alapterületű trópusi csarnoka, miként zajlik az Olof Palme Ház rekonstrukciója is, hogy az épület 2018 végére a Magyar Millennium Házaként fogadhassa a látogatókat, előtte egy új rózsakerttel.


Elkészültek a gyermek- és ifjúsági teátrumként elképzelt Fővárosi Városligeti Színház tervei, míg a Nemzetközi Cirkuszművészeti Központról még nem tudható, hogy a Liget Budapest projekt részeként valósul-e meg. Az Országos Múzeumi Restaurációs és Raktározási Központ Európa legkorszerűbb múzeumi intézményeként épül a Szabolcs utcában, a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteménye pedig 2019-től a megújuló komáromi Csillagerődben lesz látható – közölte dr. Baán László.


_D0A2093_Copy
Fabényi Julia


Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény egy 17 tagú nemzetközi hálózat részeként jött létre Budapesten, és ma is szoros kapcsolatokat ápol a bécsi, kölni, koblenzi és oberhauseni Ludwig filiálékkal. A budapesti Ludwig Múzeum kigondolt, konzekvensen épített kollekcióval indult, így erre tudja alapítani saját gyűjteményezését is, közép-európai fókusszal – emlékeztetett. Beszámolója szerint a régió kortárs művészete a kiállítási programban is kiemelt figyelmet élvez, így az elmúlt években tárlata lehetett többek között Ciprian Mureşannak, a szentpétervári újakademizmusnak, Albánia és Koszovó kortárs szcénájának, a wrocławi avantgárdnak, és rövidesen a kortárs ukrán képzőművészetet tekinti át kiállítás. A Ludwig Múzeum szervezi a Velencei Biennále magyar pavilonjának kiállítását is; idén a Szabadság híd – Új horizontok a városban című projekt lesz látható az olaszországi mustrán – mondta dr. Fabényi Julia.


Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója hangsúlyozta, hogy a cirkuszművészet terén a magyarok megkérdőjelezhetetlenül a világ élmezőnyében vannak. A közép-európai régióban egyedül Budapesten működik állandó cirkuszépület, de ennél is fontosabb, hogy a magyar cirkuszművészet 135 éves tradícióval büszkélkedhet – emlékeztetett. A magyar cirkuszművészek az elmúlt időszakban számos nemzetközi díjat nyertek el, de a klasszikus cirkuszon túlmenően a magyar újcirkusz is sikeres. A cirkuszt eddig világszerte csak szórakoztatásra használták, Magyarországon azonban társadalmi üzeneteket is képes közvetíteni, oktatási feladatokat is el tud látni a műfaj – mondta Fekete Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy rövidesen megkezdődik az új cirkuszművészeti központ építése.

 

_D0A1963_Copy
Fekete Péter


A megújuló Operaház, az Eiffel Műhelyház olyan alapvető funkciókat teremt meg, amelyek évtizedek óta, sőt még régebben hiányoztak az intézmény számára. Erről Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója beszélt. „Nincs próbaterem, zenekari öltöző, valamennyi raktárat bérelnünk kell, az operaházi színpadtechnika 34 éves NDK-beli rendszer” – sorolta. Majd hozzátette: mindenkiben tudatosítani kell, hogy az ország egyedüli operaháza van Budapesten, csak itt van klasszikus balett-társulat és az Operaház a művészeti felsőoktatás felvevőpiaca. A főigazgató beszámolt arról, hogy újabb képzőhelyeket is indítaniuk kell saját szakképzett műszaki gárdájuk állandó biztosításához. Hozzátette: megnagyobbítják az Operaház zenekari árkát, és így már el fognak férni a muzsikusok.


Mint elhangzott: az Operaház hatalmas, 250 milliárd forint értékű ingatlanportfolióval rendelkezik, de nem volt forrás az éves felújításra. Az Eiffel Műhelyház önmagában 32 ezer négyzetméteren fog működni tíz funkcióval, 380 fős kamarajátszóhellyel, három próbateremmel, nagy gyártóüzemmel, raktárbázis, képzőközpont, látogatóközpont, jelmezkölcsönző és rekreációs központ is lesz egyben. Ókovács Szilveszter reményét fejezte ki, hogy az új logisztikai központot a MÁV egykori Északi Járműjavítójának épületeiben 2019 során fel lehet avatni.


_D0A1891_Copy
Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója


Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója a 36 évvel ezelőtt alakult, ötezer főt tömörítő, a hagyományos népi kézműves értékeket bemutató szervezet tevékenységét ismertette. Mint elhangzott: az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával programot indítottak 35 év alatti fiatalok számára, workshopokat, előadásokat, a népművészek innovatív együttműködését segítő programokat szerveztek. „A NESZ szakmai kontrollt is jelent, megújult például a minőségi kézműves termékek pávavédjegye és zsűrizése is” – tette hozzá. Igyártó Gabriella bővebben szólt a Mesterségek Ünnepe rendezvényről, amelyen évente nyolcszáz Kárpát-medencei hagyományőrző kézműves mester vesz részt, továbbá száz-százötven külföldi mester.


Ugron Zsolna, a Magyar Turisztikai Ügynökség kulturális stratégiáért felelős igazgatója kiemelte: céljuk az, hogy Budapest ne csak ismert, hanem a kultúrája, értékei és egyedisége által szerethető legyen. „Azt szeretnénk, hogy a hazánkat láttató perspektíva a következő tíz évben kitáguljon és a magyar kultúra kiemelkedő minőséget jelző hívószóvá váljon. Ezért dolgozunk most egy olyan átfogó kulturális stratégián, amely kijelöli a főbb irányokat, amelyeket szem előtt tartva a következő években a kulturális turizmus fejlesztése megvalósul” – fejtette ki Ugron Zsolna.

Az igazgató szerint a kultúra tesz felismerhetővé és összetartozóvá minket. „Törekednünk kell arra, hogy a kultúránkat történetekké formáljuk, amelyekkel érthetően megfogalmazzuk, kik vagyunk és miként váltunk azzá, akik vagyunk” – tette hozzá. Elmondta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség új szemléletének egyik sarokpontja Visegrád és Esztergom, de kiemelt figyelmet érdemel a Balaton-felvidék és Balatonfüred is, a Gödöllői Királyi Kastély beemelése a nemzetközi Sisi-útba, illetve Pannonhalma komplex értékeinek bemutatása.


_D0A2026_Copy
Kelemen László és Krucsainé Herter Anikó


A konferencia végén Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy A kultúra gyarapít! című rendezvény előadásainak anyaga – a korábbi két hasonló szakmai konferenciához hasonlóan – kötetbe gyűjtve fog megjelenni.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma