15_eves

2018.02.23

A Liget Budapest Projekt munkálatairól, többek között a Magyar Zene Háza építéséről, a Román Csarnok újbóli megnyitásáról, az Új Nemzeti Galéria létrehozásáról, a Ludwig Múzeum nemzetközi kapcsolatairól, a cirkuszművészet helyzetéről, a megújuló Operaházról, a hazai kulturális turizmusról és a népművészet szerepéről is szó esett a február 22-ei A kultúra gyarapít! című konferencia második részében.

Budapesten száz éve nem látott léptékű kulturális fejlesztési hullám zajlik, amelyhez hasonló ma nincs Európában – mondta a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Dr. Baán László emlékeztetett arra, hogy a 2011 elején indult Liget-projekt tizenkét nagyobb alprogramból áll. Az első magának a parknak a megújítása, amelynek során nőni fog a zöldfelület, de többek között megépül Magyarország legizgalmasabb játszótere és két kilométeres, kivilágított futókör is létesül. Teljesen rekonstruálták a Szépművészeti Múzeum 75 évig elzárt Román Csarnokát és a múzeumépület több mint felét, így rövidesen ismét újranyílhat a megújult Szépművészeti. Először kap saját célra épült otthont a Néprajzi Múzeum, amely Budapest talán legizgalmasabb kortárs épületébe költözhet: az építkezés már megkezdődött, így 2020-ban megnyílhat az intézmény.


_D0A2014_Copy
Baán László


A Magyar Zene Házának építése Fudzsimoto Szú tervei alapján indul még idén, hogy az innovatív épület a zeneértő közönség kinevelését szolgálhassa 2020-tól. A világhírű SANAA által megálmodott Új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria 1900 utáni gyűjteményét fogadja be. A kivitelezés idén kezdődik, akárcsak a Magyar Innováció Háza esetében: a Közlekedési Múzeum torzójának helyén létrejövő intézmény interaktív tudományos központként működik majd. Már épül a Pannon Park és benne a Biodóm, Európa legnagyobb alapterületű trópusi csarnoka, miként zajlik az Olof Palme Ház rekonstrukciója is, hogy az épület 2018 végére a Magyar Millennium Házaként fogadhassa a látogatókat, előtte egy új rózsakerttel.


Elkészültek a gyermek- és ifjúsági teátrumként elképzelt Fővárosi Városligeti Színház tervei, míg a Nemzetközi Cirkuszművészeti Központról még nem tudható, hogy a Liget Budapest projekt részeként valósul-e meg. Az Országos Múzeumi Restaurációs és Raktározási Központ Európa legkorszerűbb múzeumi intézményeként épül a Szabolcs utcában, a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteménye pedig 2019-től a megújuló komáromi Csillagerődben lesz látható – közölte dr. Baán László.


_D0A2093_Copy
Fabényi Julia


Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény egy 17 tagú nemzetközi hálózat részeként jött létre Budapesten, és ma is szoros kapcsolatokat ápol a bécsi, kölni, koblenzi és oberhauseni Ludwig filiálékkal. A budapesti Ludwig Múzeum kigondolt, konzekvensen épített kollekcióval indult, így erre tudja alapítani saját gyűjteményezését is, közép-európai fókusszal – emlékeztetett. Beszámolója szerint a régió kortárs művészete a kiállítási programban is kiemelt figyelmet élvez, így az elmúlt években tárlata lehetett többek között Ciprian Mureşannak, a szentpétervári újakademizmusnak, Albánia és Koszovó kortárs szcénájának, a wrocławi avantgárdnak, és rövidesen a kortárs ukrán képzőművészetet tekinti át kiállítás. A Ludwig Múzeum szervezi a Velencei Biennále magyar pavilonjának kiállítását is; idén a Szabadság híd – Új horizontok a városban című projekt lesz látható az olaszországi mustrán – mondta dr. Fabényi Julia.


Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója hangsúlyozta, hogy a cirkuszművészet terén a magyarok megkérdőjelezhetetlenül a világ élmezőnyében vannak. A közép-európai régióban egyedül Budapesten működik állandó cirkuszépület, de ennél is fontosabb, hogy a magyar cirkuszművészet 135 éves tradícióval büszkélkedhet – emlékeztetett. A magyar cirkuszművészek az elmúlt időszakban számos nemzetközi díjat nyertek el, de a klasszikus cirkuszon túlmenően a magyar újcirkusz is sikeres. A cirkuszt eddig világszerte csak szórakoztatásra használták, Magyarországon azonban társadalmi üzeneteket is képes közvetíteni, oktatási feladatokat is el tud látni a műfaj – mondta Fekete Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy rövidesen megkezdődik az új cirkuszművészeti központ építése.

 

_D0A1963_Copy
Fekete Péter


A megújuló Operaház, az Eiffel Műhelyház olyan alapvető funkciókat teremt meg, amelyek évtizedek óta, sőt még régebben hiányoztak az intézmény számára. Erről Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója beszélt. „Nincs próbaterem, zenekari öltöző, valamennyi raktárat bérelnünk kell, az operaházi színpadtechnika 34 éves NDK-beli rendszer” – sorolta. Majd hozzátette: mindenkiben tudatosítani kell, hogy az ország egyedüli operaháza van Budapesten, csak itt van klasszikus balett-társulat és az Operaház a művészeti felsőoktatás felvevőpiaca. A főigazgató beszámolt arról, hogy újabb képzőhelyeket is indítaniuk kell saját szakképzett műszaki gárdájuk állandó biztosításához. Hozzátette: megnagyobbítják az Operaház zenekari árkát, és így már el fognak férni a muzsikusok.


Mint elhangzott: az Operaház hatalmas, 250 milliárd forint értékű ingatlanportfolióval rendelkezik, de nem volt forrás az éves felújításra. Az Eiffel Műhelyház önmagában 32 ezer négyzetméteren fog működni tíz funkcióval, 380 fős kamarajátszóhellyel, három próbateremmel, nagy gyártóüzemmel, raktárbázis, képzőközpont, látogatóközpont, jelmezkölcsönző és rekreációs központ is lesz egyben. Ókovács Szilveszter reményét fejezte ki, hogy az új logisztikai központot a MÁV egykori Északi Járműjavítójának épületeiben 2019 során fel lehet avatni.


_D0A1891_Copy
Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója


Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója a 36 évvel ezelőtt alakult, ötezer főt tömörítő, a hagyományos népi kézműves értékeket bemutató szervezet tevékenységét ismertette. Mint elhangzott: az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával programot indítottak 35 év alatti fiatalok számára, workshopokat, előadásokat, a népművészek innovatív együttműködését segítő programokat szerveztek. „A NESZ szakmai kontrollt is jelent, megújult például a minőségi kézműves termékek pávavédjegye és zsűrizése is” – tette hozzá. Igyártó Gabriella bővebben szólt a Mesterségek Ünnepe rendezvényről, amelyen évente nyolcszáz Kárpát-medencei hagyományőrző kézműves mester vesz részt, továbbá száz-százötven külföldi mester.


Ugron Zsolna, a Magyar Turisztikai Ügynökség kulturális stratégiáért felelős igazgatója kiemelte: céljuk az, hogy Budapest ne csak ismert, hanem a kultúrája, értékei és egyedisége által szerethető legyen. „Azt szeretnénk, hogy a hazánkat láttató perspektíva a következő tíz évben kitáguljon és a magyar kultúra kiemelkedő minőséget jelző hívószóvá váljon. Ezért dolgozunk most egy olyan átfogó kulturális stratégián, amely kijelöli a főbb irányokat, amelyeket szem előtt tartva a következő években a kulturális turizmus fejlesztése megvalósul” – fejtette ki Ugron Zsolna.

Az igazgató szerint a kultúra tesz felismerhetővé és összetartozóvá minket. „Törekednünk kell arra, hogy a kultúránkat történetekké formáljuk, amelyekkel érthetően megfogalmazzuk, kik vagyunk és miként váltunk azzá, akik vagyunk” – tette hozzá. Elmondta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség új szemléletének egyik sarokpontja Visegrád és Esztergom, de kiemelt figyelmet érdemel a Balaton-felvidék és Balatonfüred is, a Gödöllői Királyi Kastély beemelése a nemzetközi Sisi-útba, illetve Pannonhalma komplex értékeinek bemutatása.


_D0A2026_Copy
Kelemen László és Krucsainé Herter Anikó


A konferencia végén Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy A kultúra gyarapít! című rendezvény előadásainak anyaga – a korábbi két hasonló szakmai konferenciához hasonlóan – kötetbe gyűjtve fog megjelenni.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma