2013.03.26

Péter Mihály az ELTE szlavista nyelvészprofesszora könyvei a nyelvnek valamiféle eddig keveset vizsgált, de mindennapi feladatát írják le. Így van ez új kötetében, a TINTA Könyvkiadónál a közelmúltban megjelent A leplező nyelv – Álcázás és ámítás a nyelv használatában című kiadványban is.

Peter-Mihaly-portre
Péter Mihály
Cserháthalápy Ferenc: Miről szól ez a most bemutatott könyv?

Péter Mihály: Ma már egy iskolás gyermek is tudja, hogy a nyelv gondolataink, érzelmeink, a világhoz való viszonyunk kifejezésére és közlésére szolgál. Kevesebb figyelemben részesül az, hogy a nyelv egész életünket átható működésének van egy úgyszólván fonák oldala, egy sajátos funkciója, nevezetesen gondolataink, szándékaink stb. különböző okok folytán vagy célok érdekében történő leplezése, álcázása (velatív funkció). E leplezésnek különféle eszközeiről, illetve módjairól szól ez a könyv, természetesen a teljesség igénye nélkül.

 

Cs. F.: Mióta vizsgálják ezt?

P. M.: A téma nem új keletű. Már Ésaiás próféta hirdette: Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak… (5, 20). Egy régi latin mondás szerint A világ azt akarja, hogy becsapják, tehát csapjuk be (Mundus vult decipi, ergo decipiatur). Wittgenstein is tömören fogalmazott: A nyelv álruhába öltözteti a gondolatot.

 

Cs. F.: Mi teszi lehetővé a nyelv leplező működését?

P. M.: A könyv két részből áll. Az első rész olyan kérdéseket tárgyal, amelyek mintegy felvezetnek a leplező nyelvhasználathoz, annak működési feltételeiről szólnak. Ilyenek a modern nyelvészeti pragmatika egyes alapelvei: Egyrészről: A nyelv használata (a beszéd) -- cselekvés, amely a beszélő és a befogadó aktív együttműködésén (interakcióján) alapul. Másodjára: A nyelvi közlés megértése nem merül ki a nyelvi jelek dekódolásával, hanem a befogadó bizonyos következtetéseit is igényli (inferencia). Harmadsorban: Az eredményes közlés szükséges feltétele közvetlen és távolabbi szituációjának (mikro- és makrokontextusának) figyelembevétele. Egyébként ezeknek az elveknek fontos előzményeit fellelhetjük Humboldt, Potebnya, illetve Baudouin de Courtenay tanításaiban. A nyelv cselekvésként való felfogásával szorosan összefügg a nyelv hatalmának, fegyverként való használatának felismerése. Itt is hivatkozhatunk számos korábbi megállapításra: ótestamentumi szövegektől kezdve egészen Dwight Bolingerig, aki egyik könyvének ezt a címet adta: „Language – the loaded weapon”, azaz A nyelv töltött fegyver.

 

Cs. F.: Mit értünk a nyelv meghatározatlan tárgyiasságán?

P. M.: A leplező funkció működésének egyik fontos előfeltétele a nyelv meghatározatlan tárgyiassága; e fogalom Kanttól ered (unbestimte Gegenständlichkeit), én Lukács Györgytől kölcsönzöm. Az ókori görög filozófiában ez a gondolat a nyelv iránti bizalmatlanságként jelentkezik. Parmenidész szerint nincs egyetlen olyan szó sem, amelyet egy közösség tagjai azonos jelentésben használnának. A meghatározatlan tárgyiasság gondolata később nemcsak a filozófiában, hanem a nyelvtudományban is jelentkezik, Humboldtnál, sőt Saussure-nél is. Mathesius, a prágai iskola megalapítója 1912-ben külön tanulmányt szentelt „a nyelvi jelenségek potenciális voltának”, ami alatt a nyelvi egységeknek egy adott időszakra jellemző ingadozásait, labilitását értette egy adott közösség nyelvhasználatában. A meghatározatlan tárgyiasság egyaránt megnyilvánul a beszéd hangzó anyagában, a szójelentésben, a grammatika különféle kategorizációs bizonytalanságaiban (közbülső vagy átmeneti kategóriák létezésében), egyes szövegek értelmezésében; nem ritkán egyes nyelvjárások közötti határok is elmosódottak, sőt egyes nyelvek önálló volta is lehet bizonytalan.

 

Cs. F.: Van-e különbség leplezés és hazugság között?

P. M.: A könyv második része a nyelvi leplezés különböző módozataival foglalkozik. A leplezés bizonyos evolúciós előzményei fellelhetők az állatvilágban is (mimikri, színlelt agresszió, „harci játékok”). A leplezés és a hazugság közeli, de nem azonos jelenségek. A hazugság mindig tartalmaz leplező mozzanatot, de a leplezés nem szükségképpen hazug, minthogy nem tartalmazza szükségképpen a megtévesztés szándékát.

 

Cs. F.: Hogyan nyilvánul meg a leplezés a szavak szintjén?

P. M.: A nyelvi leplezés történetileg és lélektanilag is összefügg a mágikus gondolkodással, az abból eredő tabu- és eufemizmusjelenségekkel. Nálunk 1931-ben jelent meg Zlinszky Aladár átfogó monográfiája az eufemizmusokról, (azaz a szépítésről); újabban egy kiváló hazai germanista, Rada Roberta jelentetett meg egy alapos munkát a jelenségről főleg a mai német nyelv alapján. Az eufemizmusok hagyományos szemantikai, jelentéstani tartományai mellett a közéletben fontos szerephez jutnak az ún. „kendőző” eufemizmusok (pl. halmozottan hátrányos helyzet, esélyegyenlőtlenség, munkaerő-kínálat, karcsúsítás stb.).

 

Cs. F.: Mintha valami ilyenfélét tapasztalnánk a nagyzolós cégnevek setében is.

P. M.: Ezek az ún. presztízseufemizmusok (pl. műkörömstúdió, sörpatika, varrógépcentrum stb.). Az eufemizmusokhoz közeli kategória az ún. kronizmusoké, azaz intézmények, funkciók nevének megváltoztatása, miközben funkciójuk lényegében nem változik: pl. káderes > személyzetis > humánerőforrás-menedzser.

 

Cs. F.: Van-e leplezés a szónál terjedelmesebb nyelvi produktumok szintjén?

P. M.: A nyilatkozatok szintjén a leplezés az ún. közvetett beszédaktusokban nyilvánul meg, azonban ezek nem mindegyike egyben leplező jellegű (Pl. Megmondaná, hány óra van?). Tolsztoj „Anna Kareniná”-ja valóságos tárháza a leplező beszédaktusoknak.

 

Cs. F.: Van-e kapcsolat a verbális udvariasság és a leplezés között?

P. M.: A verbális udvariasságnak mint pragmatikai modalitásnak is lehet (bár nem szükségképpen) leplező funkciója.

 

Cs. F.: Hogyan nyilvánul meg a leplezés a propaganda nyelvezetében?

P. M.: A beszéd egyik elsődleges funkciója a másik ember meggyőzése, gondolatainak és viselkedésének befolyásolása. Különösen nagy a jelentősége azoknak a közlési módoknak, amelyeknek célja az emberek kisebb vagy nagyobb csoportjainak meggyőzése, cselekedeteik irányítása. E meggyőzési stratégiák szorosan összefüggenek a tömegek lélektani sajátosságaival, amelyeket a 20. század elején Le Bon, illetve Freud vizsgált. A politikai propaganda előszeretettel használ bonyolult, illetve többjelentésű szavakat, szimbólumokat, amelyeknek aktuális értelme csak egy adott kontextusban határozható meg. Fontos eszköze a politikai propagandának a dichotomizálás, a „mi” és „ők” éles szembeállítása. A nagyobb csoportok ideológiai befolyásolását célzó nyelvi stratégiák közül a 20. század két különösen hatásos és tragikus következményekkel járó propagandanyelvezetét jellemzem röviden könyvemben: a német nácizmusét és a sztálini önkényuralomét.

 

Cs. F.: A reklám nyelvezetéről mit tudunk?

P. M.: A propaganda nyelvi sajátosságaival több tekintetben rokon jegyeket mutat a korunkban egyre erősebben terjedő reklámtevékenység nyelve. Mindkettő erőteljesen célratörő, de az utóbbi hajlékonyabb és invenciózusabb a stiláris és retorikai eszközök használatában.

 

Cs. F.: Hogyan lepleznek a közhelyek és a viccek?

P. M.: Végül két rövid fejezetben foglalkozom a közhelyekkel és a viccekkel. A közhelyek olyan túláltalánosított vagy éppen szemantikailag kiürült nyelvi sablonok, amelyek az egyéni mondanivaló hiányát leplezik vagy a beszélgetésben beálló kínos hallgatás elkerülését szolgálják.

A vicc meglehetősen komplex jelenség, mintegy közbülső láncszem a nyelvi produktum és az irodalmi alkotás között. Leplező lényege kétrétegű voltában rejlik: egy manifeszt és egy látens kijelentésből áll, amelyek egymásra vonatkoztatva válnak értelmessé és hatásossá; a vicc „komoly” mondanivalóját a látens réteg alkotja.

 

Cs. F.: Kinek az érdeklődésére számíthat e könyvecske?

P. M.: E könyvecskét nemcsak nyelvészek és a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, újságírók, szerkesztők, fordítók figyelmébe ajánlom, hanem mindazokéba, akik bonyolult korunkban biztosabban kívánnak eligazodni a közélet és a magánélet nyelvhasználatának labirintusában. Hasznos mindazoknak, akik tudatosan el kívánják kerülni a nyelvi csapdákat.

Kulcsszavak:

belamuhely

2017.11.13

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

boganyi_gergely

2017.11.09

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

ProtonTheatre_Disgrace2

2017.10.30

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma