Banner_kultura.hu
2017. július 27.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2013.03.26

Péter Mihály az ELTE szlavista nyelvészprofesszora könyvei a nyelvnek valamiféle eddig keveset vizsgált, de mindennapi feladatát írják le. Így van ez új kötetében, a TINTA Könyvkiadónál a közelmúltban megjelent A leplező nyelv – Álcázás és ámítás a nyelv használatában című kiadványban is.

Peter-Mihaly-portre
Péter Mihály
Cserháthalápy Ferenc: Miről szól ez a most bemutatott könyv?

Péter Mihály: Ma már egy iskolás gyermek is tudja, hogy a nyelv gondolataink, érzelmeink, a világhoz való viszonyunk kifejezésére és közlésére szolgál. Kevesebb figyelemben részesül az, hogy a nyelv egész életünket átható működésének van egy úgyszólván fonák oldala, egy sajátos funkciója, nevezetesen gondolataink, szándékaink stb. különböző okok folytán vagy célok érdekében történő leplezése, álcázása (velatív funkció). E leplezésnek különféle eszközeiről, illetve módjairól szól ez a könyv, természetesen a teljesség igénye nélkül.

 

Cs. F.: Mióta vizsgálják ezt?

P. M.: A téma nem új keletű. Már Ésaiás próféta hirdette: Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak… (5, 20). Egy régi latin mondás szerint A világ azt akarja, hogy becsapják, tehát csapjuk be (Mundus vult decipi, ergo decipiatur). Wittgenstein is tömören fogalmazott: A nyelv álruhába öltözteti a gondolatot.

 

Cs. F.: Mi teszi lehetővé a nyelv leplező működését?

P. M.: A könyv két részből áll. Az első rész olyan kérdéseket tárgyal, amelyek mintegy felvezetnek a leplező nyelvhasználathoz, annak működési feltételeiről szólnak. Ilyenek a modern nyelvészeti pragmatika egyes alapelvei: Egyrészről: A nyelv használata (a beszéd) -- cselekvés, amely a beszélő és a befogadó aktív együttműködésén (interakcióján) alapul. Másodjára: A nyelvi közlés megértése nem merül ki a nyelvi jelek dekódolásával, hanem a befogadó bizonyos következtetéseit is igényli (inferencia). Harmadsorban: Az eredményes közlés szükséges feltétele közvetlen és távolabbi szituációjának (mikro- és makrokontextusának) figyelembevétele. Egyébként ezeknek az elveknek fontos előzményeit fellelhetjük Humboldt, Potebnya, illetve Baudouin de Courtenay tanításaiban. A nyelv cselekvésként való felfogásával szorosan összefügg a nyelv hatalmának, fegyverként való használatának felismerése. Itt is hivatkozhatunk számos korábbi megállapításra: ótestamentumi szövegektől kezdve egészen Dwight Bolingerig, aki egyik könyvének ezt a címet adta: „Language – the loaded weapon”, azaz A nyelv töltött fegyver.

 

Cs. F.: Mit értünk a nyelv meghatározatlan tárgyiasságán?

P. M.: A leplező funkció működésének egyik fontos előfeltétele a nyelv meghatározatlan tárgyiassága; e fogalom Kanttól ered (unbestimte Gegenständlichkeit), én Lukács Györgytől kölcsönzöm. Az ókori görög filozófiában ez a gondolat a nyelv iránti bizalmatlanságként jelentkezik. Parmenidész szerint nincs egyetlen olyan szó sem, amelyet egy közösség tagjai azonos jelentésben használnának. A meghatározatlan tárgyiasság gondolata később nemcsak a filozófiában, hanem a nyelvtudományban is jelentkezik, Humboldtnál, sőt Saussure-nél is. Mathesius, a prágai iskola megalapítója 1912-ben külön tanulmányt szentelt „a nyelvi jelenségek potenciális voltának”, ami alatt a nyelvi egységeknek egy adott időszakra jellemző ingadozásait, labilitását értette egy adott közösség nyelvhasználatában. A meghatározatlan tárgyiasság egyaránt megnyilvánul a beszéd hangzó anyagában, a szójelentésben, a grammatika különféle kategorizációs bizonytalanságaiban (közbülső vagy átmeneti kategóriák létezésében), egyes szövegek értelmezésében; nem ritkán egyes nyelvjárások közötti határok is elmosódottak, sőt egyes nyelvek önálló volta is lehet bizonytalan.

 

Cs. F.: Van-e különbség leplezés és hazugság között?

P. M.: A könyv második része a nyelvi leplezés különböző módozataival foglalkozik. A leplezés bizonyos evolúciós előzményei fellelhetők az állatvilágban is (mimikri, színlelt agresszió, „harci játékok”). A leplezés és a hazugság közeli, de nem azonos jelenségek. A hazugság mindig tartalmaz leplező mozzanatot, de a leplezés nem szükségképpen hazug, minthogy nem tartalmazza szükségképpen a megtévesztés szándékát.

 

Cs. F.: Hogyan nyilvánul meg a leplezés a szavak szintjén?

P. M.: A nyelvi leplezés történetileg és lélektanilag is összefügg a mágikus gondolkodással, az abból eredő tabu- és eufemizmusjelenségekkel. Nálunk 1931-ben jelent meg Zlinszky Aladár átfogó monográfiája az eufemizmusokról, (azaz a szépítésről); újabban egy kiváló hazai germanista, Rada Roberta jelentetett meg egy alapos munkát a jelenségről főleg a mai német nyelv alapján. Az eufemizmusok hagyományos szemantikai, jelentéstani tartományai mellett a közéletben fontos szerephez jutnak az ún. „kendőző” eufemizmusok (pl. halmozottan hátrányos helyzet, esélyegyenlőtlenség, munkaerő-kínálat, karcsúsítás stb.).

 

Cs. F.: Mintha valami ilyenfélét tapasztalnánk a nagyzolós cégnevek setében is.

P. M.: Ezek az ún. presztízseufemizmusok (pl. műkörömstúdió, sörpatika, varrógépcentrum stb.). Az eufemizmusokhoz közeli kategória az ún. kronizmusoké, azaz intézmények, funkciók nevének megváltoztatása, miközben funkciójuk lényegében nem változik: pl. káderes > személyzetis > humánerőforrás-menedzser.

 

Cs. F.: Van-e leplezés a szónál terjedelmesebb nyelvi produktumok szintjén?

P. M.: A nyilatkozatok szintjén a leplezés az ún. közvetett beszédaktusokban nyilvánul meg, azonban ezek nem mindegyike egyben leplező jellegű (Pl. Megmondaná, hány óra van?). Tolsztoj „Anna Kareniná”-ja valóságos tárháza a leplező beszédaktusoknak.

 

Cs. F.: Van-e kapcsolat a verbális udvariasság és a leplezés között?

P. M.: A verbális udvariasságnak mint pragmatikai modalitásnak is lehet (bár nem szükségképpen) leplező funkciója.

 

Cs. F.: Hogyan nyilvánul meg a leplezés a propaganda nyelvezetében?

P. M.: A beszéd egyik elsődleges funkciója a másik ember meggyőzése, gondolatainak és viselkedésének befolyásolása. Különösen nagy a jelentősége azoknak a közlési módoknak, amelyeknek célja az emberek kisebb vagy nagyobb csoportjainak meggyőzése, cselekedeteik irányítása. E meggyőzési stratégiák szorosan összefüggenek a tömegek lélektani sajátosságaival, amelyeket a 20. század elején Le Bon, illetve Freud vizsgált. A politikai propaganda előszeretettel használ bonyolult, illetve többjelentésű szavakat, szimbólumokat, amelyeknek aktuális értelme csak egy adott kontextusban határozható meg. Fontos eszköze a politikai propagandának a dichotomizálás, a „mi” és „ők” éles szembeállítása. A nagyobb csoportok ideológiai befolyásolását célzó nyelvi stratégiák közül a 20. század két különösen hatásos és tragikus következményekkel járó propagandanyelvezetét jellemzem röviden könyvemben: a német nácizmusét és a sztálini önkényuralomét.

 

Cs. F.: A reklám nyelvezetéről mit tudunk?

P. M.: A propaganda nyelvi sajátosságaival több tekintetben rokon jegyeket mutat a korunkban egyre erősebben terjedő reklámtevékenység nyelve. Mindkettő erőteljesen célratörő, de az utóbbi hajlékonyabb és invenciózusabb a stiláris és retorikai eszközök használatában.

 

Cs. F.: Hogyan lepleznek a közhelyek és a viccek?

P. M.: Végül két rövid fejezetben foglalkozom a közhelyekkel és a viccekkel. A közhelyek olyan túláltalánosított vagy éppen szemantikailag kiürült nyelvi sablonok, amelyek az egyéni mondanivaló hiányát leplezik vagy a beszélgetésben beálló kínos hallgatás elkerülését szolgálják.

A vicc meglehetősen komplex jelenség, mintegy közbülső láncszem a nyelvi produktum és az irodalmi alkotás között. Leplező lényege kétrétegű voltában rejlik: egy manifeszt és egy látens kijelentésből áll, amelyek egymásra vonatkoztatva válnak értelmessé és hatásossá; a vicc „komoly” mondanivalóját a látens réteg alkotja.

 

Cs. F.: Kinek az érdeklődésére számíthat e könyvecske?

P. M.: E könyvecskét nemcsak nyelvészek és a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, újságírók, szerkesztők, fordítók figyelmébe ajánlom, hanem mindazokéba, akik bonyolult korunkban biztosabban kívánnak eligazodni a közélet és a magánélet nyelvhasználatának labirintusában. Hasznos mindazoknak, akik tudatosan el kívánják kerülni a nyelvi csapdákat.

Kulcsszavak:

kad2017

somlocirqsz

2017.07.18
Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

vazul_vere

2017.07.14

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Sziget_utcaszinhaz

2017.07.13

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

Lisszabonban rendezik a 2018-as Eurovíziós Dalfesztivált – jelentették be július 25-én, kedden a portugál fővárosban a szervezők, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) és a portugál köztelevízió (RTP). Portugália azért lehet a 63. dalfesztivál házigazdája, mert Salvador Sobral májusban megnyerte a kijevi eseményt. A 2018-as rendezésre Lisszabon mellett Braga, Gondomar, Guimaraes és Santa Maria de Feira is pályázott, de végül a 2,7 milliós főváros lett a befutó.

Hetedik stúdiólemezét stílszerűen 7 címmel készítette el Molnár Ferenc Caramel. A népszerű énekes, dalszerző július 28-án, pénteken a Budapest Parkban mutatja be friss anyagát a közönségnek. Az előadó az MTI-nek adott interjújában elmondta: azért is 7 lett a lemez címe, mert a szerencseszámáról van szó, ráadásul a hetesnek van egyfajta misztikus tartalma a kultúrában.

Egy Aberdeen és London között közlekedő éjszakai, hálókocsis vonaton tartották meg egy opera ősbemutatóját július 24-én – számolt be róla a BBC News. A Belongings című zeneművet a vonaton utazók csomagjai ihlették. Ez volt az első alkalom, hogy egy opera premierjét egy Skócia és London között közlekedő szerelvényen, a Caledonian Sleeper elnevezésű hálókocsis járaton tartották meg. Az operát Samual Bordoli szerezte, a librettót Bill Bankes-Jones írta. A darabot a vonat társalgójában adta elő a Zosia Jagodzinska csellista és a Robert Lewis tenor.

A Virtuózok felfedezettje, Boros Misi Bösendorfer zongorát kapott. A páratlanul gazdag hangzásvilágú hangszert a néhai dr. Vadász Krisztián hagyatékából örököse, Rochlitz Andrea bocsátotta Boros Misi Junior Prima-díjas zongoraművész rendelkezésére. A zongora Bogányi Gergely világhírű zongoraművész ajánlására került a fiatal tehetséghez. A két zongoraművész, Gergely és Misi Mester és tanítványa címmel 2017. december 6-án közös koncertet ad a Müpában.

Közös koncertet ad Szörényi Levente és a délszláv népzenét játszó Vujicsics Együttes augusztus 20-án Balatonfüreden. A Balaton közelében első alkalommal láthatja majd egy színpadon a közönség a délszláv zenei hagyományokat ápoló zenekart és Szörényi Leventét a nemzeti ünnepen. A 2014 óta játszott, Hej barátom. című produkciót először Budapesten mutatták be, azóta évente néhány alkalommal adják elő, legutóbb Egerben a Kaláka fesztiválon hallhatták az érdeklődők.

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

somlocirqsz

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

A francia-amerikai énekes, Madeleine Peyroux világi himnuszokkal, új lemezének anyagával mutatkozik be végre a magyar közönség előtt is. A MoMKult színpadán lép fel július 4-én a Secular Hymns című albumával, amely egészen különleges keverékét nyújtja a megszentelt és a profán daloknak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma