2013.03.26

Péter Mihály az ELTE szlavista nyelvészprofesszora könyvei a nyelvnek valamiféle eddig keveset vizsgált, de mindennapi feladatát írják le. Így van ez új kötetében, a TINTA Könyvkiadónál a közelmúltban megjelent A leplező nyelv – Álcázás és ámítás a nyelv használatában című kiadványban is.

Peter-Mihaly-portre
Péter Mihály
Cserháthalápy Ferenc: Miről szól ez a most bemutatott könyv?

Péter Mihály: Ma már egy iskolás gyermek is tudja, hogy a nyelv gondolataink, érzelmeink, a világhoz való viszonyunk kifejezésére és közlésére szolgál. Kevesebb figyelemben részesül az, hogy a nyelv egész életünket átható működésének van egy úgyszólván fonák oldala, egy sajátos funkciója, nevezetesen gondolataink, szándékaink stb. különböző okok folytán vagy célok érdekében történő leplezése, álcázása (velatív funkció). E leplezésnek különféle eszközeiről, illetve módjairól szól ez a könyv, természetesen a teljesség igénye nélkül.

 

Cs. F.: Mióta vizsgálják ezt?

P. M.: A téma nem új keletű. Már Ésaiás próféta hirdette: Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak… (5, 20). Egy régi latin mondás szerint A világ azt akarja, hogy becsapják, tehát csapjuk be (Mundus vult decipi, ergo decipiatur). Wittgenstein is tömören fogalmazott: A nyelv álruhába öltözteti a gondolatot.

 

Cs. F.: Mi teszi lehetővé a nyelv leplező működését?

P. M.: A könyv két részből áll. Az első rész olyan kérdéseket tárgyal, amelyek mintegy felvezetnek a leplező nyelvhasználathoz, annak működési feltételeiről szólnak. Ilyenek a modern nyelvészeti pragmatika egyes alapelvei: Egyrészről: A nyelv használata (a beszéd) -- cselekvés, amely a beszélő és a befogadó aktív együttműködésén (interakcióján) alapul. Másodjára: A nyelvi közlés megértése nem merül ki a nyelvi jelek dekódolásával, hanem a befogadó bizonyos következtetéseit is igényli (inferencia). Harmadsorban: Az eredményes közlés szükséges feltétele közvetlen és távolabbi szituációjának (mikro- és makrokontextusának) figyelembevétele. Egyébként ezeknek az elveknek fontos előzményeit fellelhetjük Humboldt, Potebnya, illetve Baudouin de Courtenay tanításaiban. A nyelv cselekvésként való felfogásával szorosan összefügg a nyelv hatalmának, fegyverként való használatának felismerése. Itt is hivatkozhatunk számos korábbi megállapításra: ótestamentumi szövegektől kezdve egészen Dwight Bolingerig, aki egyik könyvének ezt a címet adta: „Language – the loaded weapon”, azaz A nyelv töltött fegyver.

 

Cs. F.: Mit értünk a nyelv meghatározatlan tárgyiasságán?

P. M.: A leplező funkció működésének egyik fontos előfeltétele a nyelv meghatározatlan tárgyiassága; e fogalom Kanttól ered (unbestimte Gegenständlichkeit), én Lukács Györgytől kölcsönzöm. Az ókori görög filozófiában ez a gondolat a nyelv iránti bizalmatlanságként jelentkezik. Parmenidész szerint nincs egyetlen olyan szó sem, amelyet egy közösség tagjai azonos jelentésben használnának. A meghatározatlan tárgyiasság gondolata később nemcsak a filozófiában, hanem a nyelvtudományban is jelentkezik, Humboldtnál, sőt Saussure-nél is. Mathesius, a prágai iskola megalapítója 1912-ben külön tanulmányt szentelt „a nyelvi jelenségek potenciális voltának”, ami alatt a nyelvi egységeknek egy adott időszakra jellemző ingadozásait, labilitását értette egy adott közösség nyelvhasználatában. A meghatározatlan tárgyiasság egyaránt megnyilvánul a beszéd hangzó anyagában, a szójelentésben, a grammatika különféle kategorizációs bizonytalanságaiban (közbülső vagy átmeneti kategóriák létezésében), egyes szövegek értelmezésében; nem ritkán egyes nyelvjárások közötti határok is elmosódottak, sőt egyes nyelvek önálló volta is lehet bizonytalan.

 

Cs. F.: Van-e különbség leplezés és hazugság között?

P. M.: A könyv második része a nyelvi leplezés különböző módozataival foglalkozik. A leplezés bizonyos evolúciós előzményei fellelhetők az állatvilágban is (mimikri, színlelt agresszió, „harci játékok”). A leplezés és a hazugság közeli, de nem azonos jelenségek. A hazugság mindig tartalmaz leplező mozzanatot, de a leplezés nem szükségképpen hazug, minthogy nem tartalmazza szükségképpen a megtévesztés szándékát.

 

Cs. F.: Hogyan nyilvánul meg a leplezés a szavak szintjén?

P. M.: A nyelvi leplezés történetileg és lélektanilag is összefügg a mágikus gondolkodással, az abból eredő tabu- és eufemizmusjelenségekkel. Nálunk 1931-ben jelent meg Zlinszky Aladár átfogó monográfiája az eufemizmusokról, (azaz a szépítésről); újabban egy kiváló hazai germanista, Rada Roberta jelentetett meg egy alapos munkát a jelenségről főleg a mai német nyelv alapján. Az eufemizmusok hagyományos szemantikai, jelentéstani tartományai mellett a közéletben fontos szerephez jutnak az ún. „kendőző” eufemizmusok (pl. halmozottan hátrányos helyzet, esélyegyenlőtlenség, munkaerő-kínálat, karcsúsítás stb.).

 

Cs. F.: Mintha valami ilyenfélét tapasztalnánk a nagyzolós cégnevek setében is.

P. M.: Ezek az ún. presztízseufemizmusok (pl. műkörömstúdió, sörpatika, varrógépcentrum stb.). Az eufemizmusokhoz közeli kategória az ún. kronizmusoké, azaz intézmények, funkciók nevének megváltoztatása, miközben funkciójuk lényegében nem változik: pl. káderes > személyzetis > humánerőforrás-menedzser.

 

Cs. F.: Van-e leplezés a szónál terjedelmesebb nyelvi produktumok szintjén?

P. M.: A nyilatkozatok szintjén a leplezés az ún. közvetett beszédaktusokban nyilvánul meg, azonban ezek nem mindegyike egyben leplező jellegű (Pl. Megmondaná, hány óra van?). Tolsztoj „Anna Kareniná”-ja valóságos tárháza a leplező beszédaktusoknak.

 

Cs. F.: Van-e kapcsolat a verbális udvariasság és a leplezés között?

P. M.: A verbális udvariasságnak mint pragmatikai modalitásnak is lehet (bár nem szükségképpen) leplező funkciója.

 

Cs. F.: Hogyan nyilvánul meg a leplezés a propaganda nyelvezetében?

P. M.: A beszéd egyik elsődleges funkciója a másik ember meggyőzése, gondolatainak és viselkedésének befolyásolása. Különösen nagy a jelentősége azoknak a közlési módoknak, amelyeknek célja az emberek kisebb vagy nagyobb csoportjainak meggyőzése, cselekedeteik irányítása. E meggyőzési stratégiák szorosan összefüggenek a tömegek lélektani sajátosságaival, amelyeket a 20. század elején Le Bon, illetve Freud vizsgált. A politikai propaganda előszeretettel használ bonyolult, illetve többjelentésű szavakat, szimbólumokat, amelyeknek aktuális értelme csak egy adott kontextusban határozható meg. Fontos eszköze a politikai propagandának a dichotomizálás, a „mi” és „ők” éles szembeállítása. A nagyobb csoportok ideológiai befolyásolását célzó nyelvi stratégiák közül a 20. század két különösen hatásos és tragikus következményekkel járó propagandanyelvezetét jellemzem röviden könyvemben: a német nácizmusét és a sztálini önkényuralomét.

 

Cs. F.: A reklám nyelvezetéről mit tudunk?

P. M.: A propaganda nyelvi sajátosságaival több tekintetben rokon jegyeket mutat a korunkban egyre erősebben terjedő reklámtevékenység nyelve. Mindkettő erőteljesen célratörő, de az utóbbi hajlékonyabb és invenciózusabb a stiláris és retorikai eszközök használatában.

 

Cs. F.: Hogyan lepleznek a közhelyek és a viccek?

P. M.: Végül két rövid fejezetben foglalkozom a közhelyekkel és a viccekkel. A közhelyek olyan túláltalánosított vagy éppen szemantikailag kiürült nyelvi sablonok, amelyek az egyéni mondanivaló hiányát leplezik vagy a beszélgetésben beálló kínos hallgatás elkerülését szolgálják.

A vicc meglehetősen komplex jelenség, mintegy közbülső láncszem a nyelvi produktum és az irodalmi alkotás között. Leplező lényege kétrétegű voltában rejlik: egy manifeszt és egy látens kijelentésből áll, amelyek egymásra vonatkoztatva válnak értelmessé és hatásossá; a vicc „komoly” mondanivalóját a látens réteg alkotja.

 

Cs. F.: Kinek az érdeklődésére számíthat e könyvecske?

P. M.: E könyvecskét nemcsak nyelvészek és a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, újságírók, szerkesztők, fordítók figyelmébe ajánlom, hanem mindazokéba, akik bonyolult korunkban biztosabban kívánnak eligazodni a közélet és a magánélet nyelvhasználatának labirintusában. Hasznos mindazoknak, akik tudatosan el kívánják kerülni a nyelvi csapdákat.

Kulcsszavak:

credit_sinco

2018.05.16

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

Eliades_Ochoa

2018.04.25

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

18_04_10_Hobo

2018.04.06
Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az énekes cipőinek sarkába v-alakú éket vágtak, azok beleillettek egy sarokrögzítőbe vagy -pántba, amelyet a talajhoz rögzítettek és ez a cipőt megtartó trükk segített neki abban, hogy erősebben dőlhessen előre.

Budapest tizenegy helyszínén mintegy 600 szabadtéri minikoncerttel várja a közönséget május 25. és augusztus 12. között a Zenélő Budapest című koncertsorozat – mondta el a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője az M1 aktuális csatorna műsorában. Bán Teodóra hozzátette: a fesztivál két új helyszíne a Halászbástya és a Magyar Nemzeti Galéria előtere, emellett a szokásos előadótereken készülnek koncertekkel a következő hónapokban. A részletekről a zenelobudapest.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Először lép föl Magyarországon a Cappella Romana, amely június 2-én a Szent Efrém Férfikarral ad koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban Budapesten. Az Orientale lumen 2018 sorozat zárókoncertjén a Cappella Romana Árpád-kori bizánci zenéket, a Szent Efrém Férfikar a Kárpát-medence dallamait szólaltatja meg. Az egyedi műsor közös éneklésben csúcsosodik ki, felidézve Bizánc és a Magyar Királyság fénykorát, történetét, zenei kultúráját. A Capella Romana a budapesti közös koncertet követően a Hajdúdorogi Görögkatolikus Metropólia székhelyén és támogatásával, Debrecenben az Attila téri Metropóliai Székesegyházban önálló hangversenyt ad június 3-án a Grottaferrata-i Kódex című műsorából.

Eszéken, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban látható a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás a Mátyás-emlékév keretében. A tárlat, amely Mátyás király életének főbb eseményeit eleveníti fel, Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját, egyetlen Magyarországi helyszíne Székesfehérvár volt. A tárlaton Somodi András és Merényi Zoltán közös, rézből, acélból és textilből készült kompozíciói lesznek megtekinthetők. Az alkotás kivitelében modern, viszont a 20. század elején és közepén dolgozó történészek tollából olyan idézetekkel tarkított, amelyek Mátyás korából eddig nem ismert részleteket mutatnak meg. A tárlat, amely a vajdasági Zentáról érkezik az intézménybe, június 15-ig lesz megtekinthető. A tervek szerint Eszék után Szlovéniába és Erdélybe is elviszik a kiállítást.

A Kaposvári Egyetem (KE) Németh Antalról (1903-1968), a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról, egyetemi tanárról, színháztörténeti íróról nevezi el kulturális központját. A névadó ünnepséget május 23-án tartották a somogyi megyeszékhelyen a Latinka-házként is ismert épületben. Az egyetem a névadással Németh Antal munkásságára szeretné felhívni a figyelmet, hogy jelentőségéhez méltó módon, a kaposvári színészképzés részévé tegye az általa képviselt színházi eszmét és minőséget. A KE 2017 márciusban nyitotta meg újra kulturális központját, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson művészhallgatói számára és gazdagítsa Kaposvár kulturális életét.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma