IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2009.03.15

"A Széchenyi-díj elismerését jelenti sokéves munkánknak az egyetemen, ahol egy kutatócsoportot vezetek és ahol különleges anyagoknak az elektromos és mágneses tulajdonságaival foglalkozunk" - hangsúlyozta az elismeréssel kapcsolatban Jánossy András, az MTA rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára az MTI-nek.
(MTI) - Jánossy András a kondenzált anyagok fizikája számos területén végzett, határainkon túl is elismert kutatásaiért, valamint a nemzetközi szintű mérnökfizikus-képzés létrehozása érdekében végzett meghatározó tevékenységéért vehette át a legmagasabb tudományos elismerést vasárnap a Parlamentben.
    A tudós kutatásaival kapcsolatban kifejtette: a csoportja által vizsgált anyagok elektromos és mágneses tulajdonságai abban az értelemben különlegesek, hogy nem minden irányban vezetik egyformán az elektromosságot. Különleges a szerkezetük is, kétdimenziós síkokban van elrendezve. "Ez azt jelenti, hogy a molekulák különálló síkokban vannak elrendezve, s ezek a síkok viszonylag távol esnek egymástól" - magyarázta a fizikus.
    Hozzátette: érdekes módon ezek az anyagok nemcsak jobban vezetik az elektromosságot egyik irányban, mint a másikban, hanem alacsony hőmérsékleten szupravezetővé válnak, azaz ellenállás nélkül vezetik az áramot.
    Jánossy András kitért arra, hogy a szupravezetőkkel kapcsolatban a várakozások sokkal nagyobbak voltak az elmúlt két évtizedben, mint a tényleges gyakorlati hasznuk. "Valamennyire felhasználják őket, de azt gondolom, hogy amíg nem értjük meg pontosan miért is alakul ki a szupravezetés ezekben az anyagokban, addig a gyakorlati felhasználás is várat magára" - magyarázta a tudós.
    Ezeknek a különleges anyagoknak a megértését szolgálja az a nagy érzékenységű berendezés, amelyet Jánossy András kutatócsoportja épített az egyetemen.
    "Olyan anyagokat vizsgálunk, amelyek ellenállása a síkokban egymilliószor kisebb, mint a síkok között. Ezek a kristályok szerves anyagokból állnak, ennek ellenére alacsony hőmérsékleten szupravezetők, de a szobahőmérséklet körüli tulajdonságaik is nagyon érdekesek. A berendezés segítségével ezeknek az anyagoknak a mágneses tulajdonságaiból arra tudunk következtetni, hogy milyen gyorsan ugranak át az elektronok az egyik atomsíkból a másikba. Ezekről a kutatásokról az idén is komoly publikációnk jelenik meg. Azt gondolom, hogy a módszernek, amelyen dolgozunk, komoly jövője lesz" - emelte ki Jánossy András.
    Jánossy András 1944. március 4-én Manchesterben született. 1967-ben az ELTE-én fizikusi diplomát szerzett, majd a KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének munkatársa, tudományos tanácsadója, 1980-90-ben a szervesanyag és neutronspektroszkópiai osztály vezetője volt. 1994 óta a Műegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1998-2001-ban Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. Kezdetben nagy tisztaságú fémek vezetési elektronjainak mágnességével, majd nagy mértékben anizotróp, úgynevezett "alacsony dimenziós" elektromos tulajdonságú kristályok vizsgálatával foglalkozott. Számos külföldi egyetem vendégprofesszora volt. A fizikai tudomány doktora, 1993-tól az MTA levelező, 1998 óta rendes tagja.

lukoviczky

2012.08.31
Gál András Levente kormánybiztos az egyeztetés után újságíróknak azt mondta: "alapvetően egy kudarcos megbeszélésen vagyunk túl", Földes György, a PTI főigazgatója pedig arról szólt, hogy megfelelő államigazgatási rendelet hiányában az egyeztetés "érdemi irányt nem tudott venni".
2012.08.31
Makovecz Imre építész nevét vette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger általános iskolája; a tanévnyitóval egybekötött hivatalos névadó ünnepséget pénteken tartották a magyar–román határ mellett fekvő kisvárosban.
2012.08.31
Martonyi János külügyminiszter Sebestyén Márta népdalénekesnek, Oplatka András írónak és Kroó Norbert fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnökének adta át a Magyarország Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést, vagyis a Lánchíd-díjat 2012. augusztus 31-én a Külügyminisztériumban.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma