IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2009.03.15

Beke László a művészettörténetnek szóló legnagyobb elismerésnek tartja a Széchenyi-díjat, magára nézve pedig további kihívásnak. Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója mindezt abból az alkalomból mondta el az MTI-nek, hogy vasárnap a Parlamentben átvehette a kitüntetést.
(MTI) - Beke László több évtizedes tudományos és művészetszervezői munkásságáért, a magyar művészet nemzetközi megismertetése érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként kapta meg a Széchenyi-díjat.
    "Művészettörténész voltam, vagyok és az is leszek, olyan művészettörténész, aki túllát a szakmáján, vagyis másképpen látja a művészetet" - hangsúlyozta a tudós, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanáraként is dolgozik. Fontosnak tartja, hogy a művészek megbíznak benne, de az is igaz, hogy sok mindent tesz az érdekükben.
    A művészettörténet klasszikus tudomány, de ő úgy tartja, ma több kell, hogy legyen. Ezért figyel a kortárs művészetekre, múzeumokra, kiállítási termekre. Ez annál is inkább természetes számára, mert hét évig dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában, öt évig pedig a Műcsarnokban.
    Életének fontos része, hogy "kortárs művészettörténetet" tanít leendő művészeknek már 20-21 éve a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Büszke arra, hogy van egy olyan gimnáziumi tankönyve, amely műalkotásokat elemez és eddig húsz utánnyomása volt. "Ideje lenne már átdolgozni, mert kissé elavult" - mondta önkritikusan.
    Sokat dolgozott és dolgozik azért, hogy külföldi kapcsolatokat alakítson ki a magyar művészeknek, elsősorban a környező országokban. Szlovákiával például nagyon jó művészeti viszonyt épített ki és látja, hogy a Szlovák Nemzeti Galéria már húsz éve milyen komoly munkát végez.
    A szlovákok kritikus, őszinte módon szembenéztek tévedéseikkel, föltárták avantgárd művészetük értékeit és retrospektív kiállítások egész sorozatát állították össze. Most a szlovák kollégákkal azon vannak, hogy az 1920-as, 1930-as éveket bemutató tárlatot készítsenek, bevonva a lengyel, a román és a délszláv államok progresszív művészetét - hangsúlyozta Beke László.
    Az a terve, hogy megírja a legújabb kori magyar művészet történetét, munkájához a hátteret a Magyar Tudományos Akadémia adja.
    Beke László 1944. május 23-án született Szombathelyen. Az ELTE művészettörténet-magyar szakán diplomázott, majd az MTA művészettörténeti kutatócsoport tudományos munkatársa, a lyoni Lumiere Egyetem vendégprofesszora, 1988-95-ben a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, 1995-2000-ben a Műcsarnok főigazgatója volt. 2000 óta az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, 1990-94-ben tanszékvezetője is. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Beke László kitüntetései közül - a Széchenyi-díjon kívül - nagyon büszke a francia irodalom és művészet lovagja nevű francia állami kitüntetésre és az annak idején itthon illegálisnak tartott párizsi Magyar Műhely Kassák-díjára 1977-ből.

lukoviczky

2012.08.31
Gál András Levente kormánybiztos az egyeztetés után újságíróknak azt mondta: "alapvetően egy kudarcos megbeszélésen vagyunk túl", Földes György, a PTI főigazgatója pedig arról szólt, hogy megfelelő államigazgatási rendelet hiányában az egyeztetés "érdemi irányt nem tudott venni".
2012.08.31
Makovecz Imre építész nevét vette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger általános iskolája; a tanévnyitóval egybekötött hivatalos névadó ünnepséget pénteken tartották a magyar–román határ mellett fekvő kisvárosban.
2012.08.31
Martonyi János külügyminiszter Sebestyén Márta népdalénekesnek, Oplatka András írónak és Kroó Norbert fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnökének adta át a Magyarország Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést, vagyis a Lánchíd-díjat 2012. augusztus 31-én a Külügyminisztériumban.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma