2009.03.15

Beke László a művészettörténetnek szóló legnagyobb elismerésnek tartja a Széchenyi-díjat, magára nézve pedig további kihívásnak. Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója mindezt abból az alkalomból mondta el az MTI-nek, hogy vasárnap a Parlamentben átvehette a kitüntetést.
(MTI) - Beke László több évtizedes tudományos és művészetszervezői munkásságáért, a magyar művészet nemzetközi megismertetése érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként kapta meg a Széchenyi-díjat.
    "Művészettörténész voltam, vagyok és az is leszek, olyan művészettörténész, aki túllát a szakmáján, vagyis másképpen látja a művészetet" - hangsúlyozta a tudós, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanáraként is dolgozik. Fontosnak tartja, hogy a művészek megbíznak benne, de az is igaz, hogy sok mindent tesz az érdekükben.
    A művészettörténet klasszikus tudomány, de ő úgy tartja, ma több kell, hogy legyen. Ezért figyel a kortárs művészetekre, múzeumokra, kiállítási termekre. Ez annál is inkább természetes számára, mert hét évig dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában, öt évig pedig a Műcsarnokban.
    Életének fontos része, hogy "kortárs művészettörténetet" tanít leendő művészeknek már 20-21 éve a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Büszke arra, hogy van egy olyan gimnáziumi tankönyve, amely műalkotásokat elemez és eddig húsz utánnyomása volt. "Ideje lenne már átdolgozni, mert kissé elavult" - mondta önkritikusan.
    Sokat dolgozott és dolgozik azért, hogy külföldi kapcsolatokat alakítson ki a magyar művészeknek, elsősorban a környező országokban. Szlovákiával például nagyon jó művészeti viszonyt épített ki és látja, hogy a Szlovák Nemzeti Galéria már húsz éve milyen komoly munkát végez.
    A szlovákok kritikus, őszinte módon szembenéztek tévedéseikkel, föltárták avantgárd művészetük értékeit és retrospektív kiállítások egész sorozatát állították össze. Most a szlovák kollégákkal azon vannak, hogy az 1920-as, 1930-as éveket bemutató tárlatot készítsenek, bevonva a lengyel, a román és a délszláv államok progresszív művészetét - hangsúlyozta Beke László.
    Az a terve, hogy megírja a legújabb kori magyar művészet történetét, munkájához a hátteret a Magyar Tudományos Akadémia adja.
    Beke László 1944. május 23-án született Szombathelyen. Az ELTE művészettörténet-magyar szakán diplomázott, majd az MTA művészettörténeti kutatócsoport tudományos munkatársa, a lyoni Lumiere Egyetem vendégprofesszora, 1988-95-ben a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, 1995-2000-ben a Műcsarnok főigazgatója volt. 2000 óta az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, 1990-94-ben tanszékvezetője is. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Beke László kitüntetései közül - a Széchenyi-díjon kívül - nagyon büszke a francia irodalom és művészet lovagja nevű francia állami kitüntetésre és az annak idején itthon illegálisnak tartott párizsi Magyar Műhely Kassák-díjára 1977-ből.
2012.08.31
Gál András Levente kormánybiztos az egyeztetés után újságíróknak azt mondta: "alapvetően egy kudarcos megbeszélésen vagyunk túl", Földes György, a PTI főigazgatója pedig arról szólt, hogy megfelelő államigazgatási rendelet hiányában az egyeztetés "érdemi irányt nem tudott venni".
2012.08.31
Makovecz Imre építész nevét vette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger általános iskolája; a tanévnyitóval egybekötött hivatalos névadó ünnepséget pénteken tartották a magyar–román határ mellett fekvő kisvárosban.
2012.08.31
Martonyi János külügyminiszter Sebestyén Márta népdalénekesnek, Oplatka András írónak és Kroó Norbert fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnökének adta át a Magyarország Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést, vagyis a Lánchíd-díjat 2012. augusztus 31-én a Külügyminisztériumban.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma