2009.03.15

"Nagy öröm a Kossuth-díj, egyben nagy ellentmondás is: az író mindig kételyek között veszi át a kitüntetést, mert arra gondol, valamit nem jól csinált" - mondta Végel László vajdasági magyar író, újságíró, publicista az MTI-nek annak kapcsán, hogy vasárnap a Parlamentben átvehette az elismerést.
(MTI) - "Szükségszerűen magányérzetet is jelent számomra a kitüntetés, mert egy-egy elismerés kapcsán mindig úgy érzem, hogy még jobban el kell vonulnom, hogy valamit még nem írtam meg, nem fejeztem be" - fejtette ki Végel László.
    A 68 éves író irodalmi munkásságáért, ezen belül szépprózai műveiért, művészi esszéiért, esszéregényeiért és naplóiért vehette át az elismerést - azokért az írásaiért, amelyek a kisebbségi vajdasági lét megragadó, epikus felidézését egyesítik a politikai gondolkodó elmélyült és szenvedélyes érvelésével.
    Végel László úgy fogalmazott, hogy 2009-ben új kalandot jelent vajdasági magyar írónak lenni.
    "Nem azt jelenti, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, de azt sem, amit tíz-húsz éve. Egy másik világban élni és magyarnak maradni nagy kihívás és egy érdekes kaland is. A pályámat is érintő jelentős változás, hogy a határok ma már átjárhatóak, élhetek Szerbiában és Magyarországon is, hiszen amikor az 1960-as években írni kezdtem, ez nem így volt" - mondta.
    A vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője azt mondta: a korábbi elméleti állapot, hogy két országban élve kicsit kentaurnak érzi magát, gyakorlati állapottá vált azzal, hogy 2005-ben a szerb (akkor még szerbia-montenegrói) mellé magyar állampolgárságot is kapott.
     Abból soha nem volt kellemetlensége, hogy a Vajdaságban magyarul írt és ír, kisebbségben élőként viszont megesik, hogy rossz tapasztalatokat szerez - jegyezte meg.
    Végel László első regénye 1969-ben jelent meg; legutóbbi kötetét 2003-ban adták ki. Valamennyi könyvét lefordították szerbre.
    "Hogy melyik művemre vagyok a legbüszkébb? Talán négyet emelnék ki: az első regényemet, az Egy makró emlékiratait, az Áttüntetések című, 1984-ben napvilágot látott regényt, az Exterritórium című dokumentumregényemet 2000-ből és a legutóbbit, a Hontalan esszék című esszéregényt" - jelentette ki.
    Az író elmondta, hogy hamarosan kész lesz az Újvidékről szóló esszéregényével (2004-ben megkapta a város díját), és az idén befejezi Schlemihl fattyúja című regényét, amin már régóta dolgozik.
    Végel László műveiben gyakran foglalkozik a mellőzöttek sorsával, a kettős vagy többes identitás fontos szerepével. Talán legsikeresebb regénye, az Exterritórium Újvidéken, a NATO-bombázások alatt született 1999-ben. Írásai eddig nyolc nyelven (német, angol, szerb, horvát, szlovén, holland, bolgár és albán fordításban) jelentek meg.
    Végel László író, újságíró, szerkesztő 1941. február 1-jén született Szenttamáson, az akkori Jugoszláviában. Az Újvidéki, majd a Belgrádi Egyetem elvégzése után vajdasági lapoknál dolgozott, 1980-91-ben az Újvidéki Televízió dramaturgja, 1994-2002 irodavezetője, azóta szabadfoglalkozású író. Regényei mellett számos esszé- és elbeszéléskötetét adták ki, drámáit több színház bemutatta. 1995-ben Déry-díjat kapott, 2001-ben az Év könyve elismerést vehette át az Exterritóriumért, 2003-ban Füst Milán-díjjal, 2005-ben Pulitzer Emlékdíjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.
2012.08.31
Gál András Levente kormánybiztos az egyeztetés után újságíróknak azt mondta: "alapvetően egy kudarcos megbeszélésen vagyunk túl", Földes György, a PTI főigazgatója pedig arról szólt, hogy megfelelő államigazgatási rendelet hiányában az egyeztetés "érdemi irányt nem tudott venni".
2012.08.31
Makovecz Imre építész nevét vette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger általános iskolája; a tanévnyitóval egybekötött hivatalos névadó ünnepséget pénteken tartották a magyar–román határ mellett fekvő kisvárosban.
2012.08.31
Martonyi János külügyminiszter Sebestyén Márta népdalénekesnek, Oplatka András írónak és Kroó Norbert fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnökének adta át a Magyarország Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést, vagyis a Lánchíd-díjat 2012. augusztus 31-én a Külügyminisztériumban.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma