IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2009.03.15

"Nagy öröm a Kossuth-díj, egyben nagy ellentmondás is: az író mindig kételyek között veszi át a kitüntetést, mert arra gondol, valamit nem jól csinált" - mondta Végel László vajdasági magyar író, újságíró, publicista az MTI-nek annak kapcsán, hogy vasárnap a Parlamentben átvehette az elismerést.
(MTI) - "Szükségszerűen magányérzetet is jelent számomra a kitüntetés, mert egy-egy elismerés kapcsán mindig úgy érzem, hogy még jobban el kell vonulnom, hogy valamit még nem írtam meg, nem fejeztem be" - fejtette ki Végel László.
    A 68 éves író irodalmi munkásságáért, ezen belül szépprózai műveiért, művészi esszéiért, esszéregényeiért és naplóiért vehette át az elismerést - azokért az írásaiért, amelyek a kisebbségi vajdasági lét megragadó, epikus felidézését egyesítik a politikai gondolkodó elmélyült és szenvedélyes érvelésével.
    Végel László úgy fogalmazott, hogy 2009-ben új kalandot jelent vajdasági magyar írónak lenni.
    "Nem azt jelenti, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, de azt sem, amit tíz-húsz éve. Egy másik világban élni és magyarnak maradni nagy kihívás és egy érdekes kaland is. A pályámat is érintő jelentős változás, hogy a határok ma már átjárhatóak, élhetek Szerbiában és Magyarországon is, hiszen amikor az 1960-as években írni kezdtem, ez nem így volt" - mondta.
    A vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője azt mondta: a korábbi elméleti állapot, hogy két országban élve kicsit kentaurnak érzi magát, gyakorlati állapottá vált azzal, hogy 2005-ben a szerb (akkor még szerbia-montenegrói) mellé magyar állampolgárságot is kapott.
     Abból soha nem volt kellemetlensége, hogy a Vajdaságban magyarul írt és ír, kisebbségben élőként viszont megesik, hogy rossz tapasztalatokat szerez - jegyezte meg.
    Végel László első regénye 1969-ben jelent meg; legutóbbi kötetét 2003-ban adták ki. Valamennyi könyvét lefordították szerbre.
    "Hogy melyik művemre vagyok a legbüszkébb? Talán négyet emelnék ki: az első regényemet, az Egy makró emlékiratait, az Áttüntetések című, 1984-ben napvilágot látott regényt, az Exterritórium című dokumentumregényemet 2000-ből és a legutóbbit, a Hontalan esszék című esszéregényt" - jelentette ki.
    Az író elmondta, hogy hamarosan kész lesz az Újvidékről szóló esszéregényével (2004-ben megkapta a város díját), és az idén befejezi Schlemihl fattyúja című regényét, amin már régóta dolgozik.
    Végel László műveiben gyakran foglalkozik a mellőzöttek sorsával, a kettős vagy többes identitás fontos szerepével. Talán legsikeresebb regénye, az Exterritórium Újvidéken, a NATO-bombázások alatt született 1999-ben. Írásai eddig nyolc nyelven (német, angol, szerb, horvát, szlovén, holland, bolgár és albán fordításban) jelentek meg.
    Végel László író, újságíró, szerkesztő 1941. február 1-jén született Szenttamáson, az akkori Jugoszláviában. Az Újvidéki, majd a Belgrádi Egyetem elvégzése után vajdasági lapoknál dolgozott, 1980-91-ben az Újvidéki Televízió dramaturgja, 1994-2002 irodavezetője, azóta szabadfoglalkozású író. Regényei mellett számos esszé- és elbeszéléskötetét adták ki, drámáit több színház bemutatta. 1995-ben Déry-díjat kapott, 2001-ben az Év könyve elismerést vehette át az Exterritóriumért, 2003-ban Füst Milán-díjjal, 2005-ben Pulitzer Emlékdíjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

lukoviczky

2012.08.31
Gál András Levente kormánybiztos az egyeztetés után újságíróknak azt mondta: "alapvetően egy kudarcos megbeszélésen vagyunk túl", Földes György, a PTI főigazgatója pedig arról szólt, hogy megfelelő államigazgatási rendelet hiányában az egyeztetés "érdemi irányt nem tudott venni".
2012.08.31
Makovecz Imre építész nevét vette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger általános iskolája; a tanévnyitóval egybekötött hivatalos névadó ünnepséget pénteken tartották a magyar–román határ mellett fekvő kisvárosban.
2012.08.31
Martonyi János külügyminiszter Sebestyén Márta népdalénekesnek, Oplatka András írónak és Kroó Norbert fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnökének adta át a Magyarország Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést, vagyis a Lánchíd-díjat 2012. augusztus 31-én a Külügyminisztériumban.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma