728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2009.03.15

"Nagy öröm a Kossuth-díj, egyben nagy ellentmondás is: az író mindig kételyek között veszi át a kitüntetést, mert arra gondol, valamit nem jól csinált" - mondta Végel László vajdasági magyar író, újságíró, publicista az MTI-nek annak kapcsán, hogy vasárnap a Parlamentben átvehette az elismerést.
(MTI) - "Szükségszerűen magányérzetet is jelent számomra a kitüntetés, mert egy-egy elismerés kapcsán mindig úgy érzem, hogy még jobban el kell vonulnom, hogy valamit még nem írtam meg, nem fejeztem be" - fejtette ki Végel László.
    A 68 éves író irodalmi munkásságáért, ezen belül szépprózai műveiért, művészi esszéiért, esszéregényeiért és naplóiért vehette át az elismerést - azokért az írásaiért, amelyek a kisebbségi vajdasági lét megragadó, epikus felidézését egyesítik a politikai gondolkodó elmélyült és szenvedélyes érvelésével.
    Végel László úgy fogalmazott, hogy 2009-ben új kalandot jelent vajdasági magyar írónak lenni.
    "Nem azt jelenti, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, de azt sem, amit tíz-húsz éve. Egy másik világban élni és magyarnak maradni nagy kihívás és egy érdekes kaland is. A pályámat is érintő jelentős változás, hogy a határok ma már átjárhatóak, élhetek Szerbiában és Magyarországon is, hiszen amikor az 1960-as években írni kezdtem, ez nem így volt" - mondta.
    A vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője azt mondta: a korábbi elméleti állapot, hogy két országban élve kicsit kentaurnak érzi magát, gyakorlati állapottá vált azzal, hogy 2005-ben a szerb (akkor még szerbia-montenegrói) mellé magyar állampolgárságot is kapott.
     Abból soha nem volt kellemetlensége, hogy a Vajdaságban magyarul írt és ír, kisebbségben élőként viszont megesik, hogy rossz tapasztalatokat szerez - jegyezte meg.
    Végel László első regénye 1969-ben jelent meg; legutóbbi kötetét 2003-ban adták ki. Valamennyi könyvét lefordították szerbre.
    "Hogy melyik művemre vagyok a legbüszkébb? Talán négyet emelnék ki: az első regényemet, az Egy makró emlékiratait, az Áttüntetések című, 1984-ben napvilágot látott regényt, az Exterritórium című dokumentumregényemet 2000-ből és a legutóbbit, a Hontalan esszék című esszéregényt" - jelentette ki.
    Az író elmondta, hogy hamarosan kész lesz az Újvidékről szóló esszéregényével (2004-ben megkapta a város díját), és az idén befejezi Schlemihl fattyúja című regényét, amin már régóta dolgozik.
    Végel László műveiben gyakran foglalkozik a mellőzöttek sorsával, a kettős vagy többes identitás fontos szerepével. Talán legsikeresebb regénye, az Exterritórium Újvidéken, a NATO-bombázások alatt született 1999-ben. Írásai eddig nyolc nyelven (német, angol, szerb, horvát, szlovén, holland, bolgár és albán fordításban) jelentek meg.
    Végel László író, újságíró, szerkesztő 1941. február 1-jén született Szenttamáson, az akkori Jugoszláviában. Az Újvidéki, majd a Belgrádi Egyetem elvégzése után vajdasági lapoknál dolgozott, 1980-91-ben az Újvidéki Televízió dramaturgja, 1994-2002 irodavezetője, azóta szabadfoglalkozású író. Regényei mellett számos esszé- és elbeszéléskötetét adták ki, drámáit több színház bemutatta. 1995-ben Déry-díjat kapott, 2001-ben az Év könyve elismerést vehette át az Exterritóriumért, 2003-ban Füst Milán-díjjal, 2005-ben Pulitzer Emlékdíjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

bodrogi-gyula-mti

2019.05.29

Átadták a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületi állandó díjait szerdán a Pesti Vigadóban. A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjat Bodrogi Gyula színművész, a Nagydíjat Matl Péter szobrászművész, az Aranyérmet Winkler Barnabás építész, a Művészeti Írói Díjat Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, publicista; a Kováts Flórián Emlékérmet Udvaros Béla rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója érdemelte ki.

2012.08.31
Gál András Levente kormánybiztos az egyeztetés után újságíróknak azt mondta: "alapvetően egy kudarcos megbeszélésen vagyunk túl", Földes György, a PTI főigazgatója pedig arról szólt, hogy megfelelő államigazgatási rendelet hiányában az egyeztetés "érdemi irányt nem tudott venni".
2012.08.31
Makovecz Imre építész nevét vette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger általános iskolája; a tanévnyitóval egybekötött hivatalos névadó ünnepséget pénteken tartották a magyar–román határ mellett fekvő kisvárosban.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Ostrea_peregrina

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma