GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.08.06

„A jövőben mindenki híres lesz egy negyedórára” – hangzik az idézet, amelyet a pop-art egyik legnépszerűbb képzőművészének, Andy Warholnak tulajdonítanak. A 90 évvel ezelőtt, a mai napon, augusztus 6-án született Warhol nyíltan felvállalta homoszexualitását, alkotásaiban a jelenből merített, mindennapi tárgyakat, bevett szimbólumokat, politikusokat és hírességeket jelenített meg. De ki is volt ő?

11360265786_e531c46494_b
Fotó: flickr.com


Leonardo da Vinci, Rembrandt, Claude Monet, Pablo Picasso, Andy Warhol… Az elmúlt fél évezred során számtalan zseni született a művészvilágban, akik tudásukkal, alkotásaikkal és ambícióikkal nem csupán példaképek lehetnek, de bebizonyították, hogy a művészetnek milyen elementáris hatásai lehetnek az emberekre, a tömegekre. Ma már e művészekre a legkülönfélébb módokon emlékezünk: portréikat és alkotásaikat hordjuk pólókon, táskákon, ékszereken, és utazásaink során ellátogatunk a múzeumokba is, ahol az eredeti műveiket őrzik.

 

Andy Warhol a 20. század egyik ikonikus alakja volt és egyben a popkultúrából – vagyis a fogyasztói társadalom mindennapi tárgyaiból, látványaiból, a kor hírességeiből – merítő pop-art vezéregyénisége. De ki is volt ő? Honnan származik? Honnan ered külsejének különös fehérsége? És a legfontosabb: hogy vált Andy Warhol a múlt század egyik legnevesebb képzőművészévé?


Andy_Warhol_by_Jack_Mitchell
Fotó: wikipedia.org

 

Andy Warhol kerek kilencven évvel ezelőtt, 1928. augusztus 6-án látta meg a napvilágot Andrew Warhola néven az amerikai Pittsburgh-ben, Pennsylvaniában. Szülei, Ondrej (Andrew) Warhola és Julia Zavacky még az Osztrák–Magyar Monarchiában születtek és a mai Kelet-Szlovákia területéről vándoroltak ki az USA-ba az 1920-as évek elején. Gyerekkora nem volt felhőtlen, hatéves korában megbetegedett, és az orvos ágyban maradásra ítélte. Azonban korán megmutatkozott tehetsége a rajzolás iránt, és betegségének idején anyja és két bátyja órákon át azzal szórakoztatta, hogy megmutatták, hogyan kell rajzolni, másolni, nyomtatni képeket. Warholt viszont később sem kerülték el a betegségek: nyolcéves korában bőre veszíteni kezdett a pigmentekből, ami végül külsejének különös fehérségét okozta.

 

Néha az emberek éveken keresztül ugyanattól a problémától nyomorultak, holott azt is mondhatnák: „Na és?” Ez az egyik kedvenc mondásom: „Na és?” Nem tudom, hogy éltem túl az éveket, mielőtt megtanultam, hogy használjam ezt a trükköt. Sokáig tartott, míg megtanultam, de ha egyszer sikerül, sosem felejted el.


Édesapja, Ondrej Wahola 1942-ben hunyt el. Halálakor az volt a kívánsága, hogy Andy főiskolán is folytassa a tanulmányait, és ezzel ő lett az első a családban, aki középiskola után továbbtanult. A Carnegie Institute Of Technology hallgatója lett, a nyári szünetben segített Paul bátyjának gyümölcsökkel és zöldségekkel házalni. Amikor csak lehetősége volt rá, Andy gyors, helyszíni vázlatokat készített a vásárlókról. Mint kiderült: ez nem csak gyakorlás volt a számára, hiszen később ösztöndíjat hozott neki. Egy másik nyári szünet alatt kirakatrendezőként dolgozott, amely közelebb hozta hozzá a divat világát, és amely később elindította benne a vágyat, hogy illusztrátor legyen. A főiskola fokozta az érdeklődését a design iránt és fejlesztette képességét a vizuális alkotásra is. A főiskolán egyedi megoldásai miatt rögvest az egyik legnépszerűbb diákká vált. Miután végzett, 1949-ben néhány társával vonatra szálltak New York felé, ahol illusztrátorként kezdett el dolgozni.

 

Azt mondják, az idő megváltoztatja a dolgokat. De az igazság az, hogy magadnak kell megváltoztatnod őket.

 

Már a főiskola alatt elhagyta vezetéknevéről az „a” betűt, és első munkáit már Andy Warholként szignózta. A vázlatokat tartalmazó portfóliójának köszönhetően nemsokára olyan nevesebb divatmagazinoktól kapott megbízást, mint a Glamour, a Vogue és a Harpers Bazaar. A pontozott vonalakból felépülő stílusa és műszaki rajzolóként szerzett gyakorlata számos művészeti igazgató figyelmét felkeltette: az 1950-es években számos divatreklámot, könyvet, lemezalbumot, és promóciós tárgyat illusztrált, valamint innovatív reklámok elkészítésén dolgozott egy neves cipőmárkánál, az I. Millernél. Így történt, hogy Andy Warhol az 1960-as évek elejére roppant sikeres illusztrátori pályát futott be és elkezdett nagyobb kihívásokat keresni a képzőművészetben…


Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amelyben sok művészi alkotás van.

 

Az 1960-as években Andy Warhol a képzőművészet felé fordult és elkezdett kísérletezni alkotásain a művészet, valamint a reklám- és képregénygrafika ötvözésével. Az első pop-art művei még laza, befejezetlen hatásúak, ám a hónapok során alkotásai síkabbá, grafikusabbá váltak. A cél azonban állandó volt, nevezetesen az, hogy munkái mindenki számára érthetőek legyenek. Először 1961-ben nyílt alkalma megmutatni képeit: a Bonwit Teller áruház kirakatát rendezte, amely alkotásaiból öt-hat képet felhasznált a háttérhez. Az év során számos technikát kipróbált, a The Campbell-leves pedig kiemelt elemévé vált és hírnevet hozott neki. A következő évben, 1962-ben a Los Angeles-i Ferus Galéria állította ki a képeit, a tárlatról olyan magazinok is hírt adtak, mint a Time, Life és a Newsweek. Jelenleg a 32 képből álló leves-sorozat a New York-i Museum of Modern Artban található. Warhol felfedezte azt is, hogy a selyemszitanyomás a leghatékonyabb módszer képeinek sokszorosítására: még nagyobb ütemben kezdett el alkotni. Az 1960-as évek eleje volt a legintenzívebb alkotói időszaka, 1963-tól már a filmek és a zene felé is elsodródott...

 

Én szeretem az unalmas dolgokat. Az is szórakoztat, ha csak ülök, és kifelé bámulok az ablakon. Csak idő kérdése. Mindig lehet látni embereket, akik folyton az ablakból bámészkodnak. És ha nem az ablakból mozizom, akkor egy üzletben ülök és onnan figyelem az utcát. A film számomra nem más, mint az időtöltés egy módja.

 

Sajátságos, underground filmvilága szintén egyedinek számított a korban. A „szupersztár” szó Warhol filmjeiből eredeztethető, mint a Viva, az Ultraviolet és az Edie, a nyitott New York-i stúdióját pedig, ahol mindez történt, már csak „A gyár”-ként emlegették (The Factory) – ez volt egyébként a korabeli művészvilág egyik kedvelt társasági helyszíne is. Nem sokkal később azonban fordulóponthoz érkezett Warhol élete: 1968-ban rálőtt egy labilis idegzetű fiatal nő, Valeriene Solanis, aki Warhol egyik filmjében is szerepelt. A művész súlyosan megsérült, az orvosok mintegy 50 százalékos túlélési esélyt jósoltak neki, és bár végül felépült, az eset után Warhol élete már nem volt ugyanaz. A nyitott stúdió vesztett lendületéből, és festményei sem feszegették már annyira a határokat, mint korábban, ezáltal sokkal kevésbé rázták meg a művészvilágot. Ennek az időszakának a legnagyobb találmánya volt viszont az, hogy újraértelmezte a társadalmi portré műfaját, amely későbbi művészetének fókuszává vált. Ekkoriban indította el az Interjú nevű magazinját, amely roppant keresetté vált és Warhol bekerült a hírességek körébe. Ebből az időszakból ered a híres mondása, miszerint

 

A jövőben mindenki híres lesz egy negyedórára.

 

Andy Warhol amerikai képzőművészt a pop-art egyik legnevesebb képviselőjeként tartjuk számon. Bár a stílus Angliából ered, általa és sokak által az USA-ban virágzott ki és terjedt el világszerte. A dadaizmusban és szürrealizmusban gyökerező stílus neve az angol „popular” szó rövidítéséből ered, amely népszerűt jelent, az alkotások pedig a mindennapi életben gyakran használt tárgyakból, szimbólumokból, a fogyasztói társadalom közegéből, hétköznapi életéből merítenek, beleértve az ételeket, italokat, plakátokat, képregényeket, hírességeket. A népszerű elemeket változtatás nélkül reprodukálják az alkotók, de olykor a rendeltetésüktől eltérő környezetben, kompozícióban ábrázolják ezeket. Így válik egy gyárépület tájképpé, egy Coca-Cola-üveg csendéletté, egy figurális kép pedig valamelyik hírességgé, közéletben meghatározó helyet elfoglaló személlyé, képregényhőssé.


marylin-monroe-1318440_960_720
Fotó: pixabay

 

Andy Warhol munkásságából a leghíresebb a Marilyn Monroe-diptichon, a Három Elvis, a Campbell-leveskonzervek, de többek között felhasználta Mickey egér, Mao Ce-tung, Che Guevara figuráját is. A híres pop-art művész 1987. február 22-én hunyt el, szívroham vezetett a halálához.



Készítette: Révy Orsolya

Forrás:

http://www.warhola.com/biography.html

Wikipedia

Citatum

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma