fejlec_okt.18

2018.08.06

„A jövőben mindenki híres lesz egy negyedórára” – hangzik az idézet, amelyet a pop-art egyik legnépszerűbb képzőművészének, Andy Warholnak tulajdonítanak. A 90 évvel ezelőtt, a mai napon, augusztus 6-án született Warhol nyíltan felvállalta homoszexualitását, alkotásaiban a jelenből merített, mindennapi tárgyakat, bevett szimbólumokat, politikusokat és hírességeket jelenített meg. De ki is volt ő?

11360265786_e531c46494_b
Fotó: flickr.com


Leonardo da Vinci, Rembrandt, Claude Monet, Pablo Picasso, Andy Warhol… Az elmúlt fél évezred során számtalan zseni született a művészvilágban, akik tudásukkal, alkotásaikkal és ambícióikkal nem csupán példaképek lehetnek, de bebizonyították, hogy a művészetnek milyen elementáris hatásai lehetnek az emberekre, a tömegekre. Ma már e művészekre a legkülönfélébb módokon emlékezünk: portréikat és alkotásaikat hordjuk pólókon, táskákon, ékszereken, és utazásaink során ellátogatunk a múzeumokba is, ahol az eredeti műveiket őrzik.

 

Andy Warhol a 20. század egyik ikonikus alakja volt és egyben a popkultúrából – vagyis a fogyasztói társadalom mindennapi tárgyaiból, látványaiból, a kor hírességeiből – merítő pop-art vezéregyénisége. De ki is volt ő? Honnan származik? Honnan ered külsejének különös fehérsége? És a legfontosabb: hogy vált Andy Warhol a múlt század egyik legnevesebb képzőművészévé?


Andy_Warhol_by_Jack_Mitchell
Fotó: wikipedia.org

 

Andy Warhol kerek kilencven évvel ezelőtt, 1928. augusztus 6-án látta meg a napvilágot Andrew Warhola néven az amerikai Pittsburgh-ben, Pennsylvaniában. Szülei, Ondrej (Andrew) Warhola és Julia Zavacky még az Osztrák–Magyar Monarchiában születtek és a mai Kelet-Szlovákia területéről vándoroltak ki az USA-ba az 1920-as évek elején. Gyerekkora nem volt felhőtlen, hatéves korában megbetegedett, és az orvos ágyban maradásra ítélte. Azonban korán megmutatkozott tehetsége a rajzolás iránt, és betegségének idején anyja és két bátyja órákon át azzal szórakoztatta, hogy megmutatták, hogyan kell rajzolni, másolni, nyomtatni képeket. Warholt viszont később sem kerülték el a betegségek: nyolcéves korában bőre veszíteni kezdett a pigmentekből, ami végül külsejének különös fehérségét okozta.

 

Néha az emberek éveken keresztül ugyanattól a problémától nyomorultak, holott azt is mondhatnák: „Na és?” Ez az egyik kedvenc mondásom: „Na és?” Nem tudom, hogy éltem túl az éveket, mielőtt megtanultam, hogy használjam ezt a trükköt. Sokáig tartott, míg megtanultam, de ha egyszer sikerül, sosem felejted el.


Édesapja, Ondrej Wahola 1942-ben hunyt el. Halálakor az volt a kívánsága, hogy Andy főiskolán is folytassa a tanulmányait, és ezzel ő lett az első a családban, aki középiskola után továbbtanult. A Carnegie Institute Of Technology hallgatója lett, a nyári szünetben segített Paul bátyjának gyümölcsökkel és zöldségekkel házalni. Amikor csak lehetősége volt rá, Andy gyors, helyszíni vázlatokat készített a vásárlókról. Mint kiderült: ez nem csak gyakorlás volt a számára, hiszen később ösztöndíjat hozott neki. Egy másik nyári szünet alatt kirakatrendezőként dolgozott, amely közelebb hozta hozzá a divat világát, és amely később elindította benne a vágyat, hogy illusztrátor legyen. A főiskola fokozta az érdeklődését a design iránt és fejlesztette képességét a vizuális alkotásra is. A főiskolán egyedi megoldásai miatt rögvest az egyik legnépszerűbb diákká vált. Miután végzett, 1949-ben néhány társával vonatra szálltak New York felé, ahol illusztrátorként kezdett el dolgozni.

 

Azt mondják, az idő megváltoztatja a dolgokat. De az igazság az, hogy magadnak kell megváltoztatnod őket.

 

Már a főiskola alatt elhagyta vezetéknevéről az „a” betűt, és első munkáit már Andy Warholként szignózta. A vázlatokat tartalmazó portfóliójának köszönhetően nemsokára olyan nevesebb divatmagazinoktól kapott megbízást, mint a Glamour, a Vogue és a Harpers Bazaar. A pontozott vonalakból felépülő stílusa és műszaki rajzolóként szerzett gyakorlata számos művészeti igazgató figyelmét felkeltette: az 1950-es években számos divatreklámot, könyvet, lemezalbumot, és promóciós tárgyat illusztrált, valamint innovatív reklámok elkészítésén dolgozott egy neves cipőmárkánál, az I. Millernél. Így történt, hogy Andy Warhol az 1960-as évek elejére roppant sikeres illusztrátori pályát futott be és elkezdett nagyobb kihívásokat keresni a képzőművészetben…


Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amelyben sok művészi alkotás van.

 

Az 1960-as években Andy Warhol a képzőművészet felé fordult és elkezdett kísérletezni alkotásain a művészet, valamint a reklám- és képregénygrafika ötvözésével. Az első pop-art művei még laza, befejezetlen hatásúak, ám a hónapok során alkotásai síkabbá, grafikusabbá váltak. A cél azonban állandó volt, nevezetesen az, hogy munkái mindenki számára érthetőek legyenek. Először 1961-ben nyílt alkalma megmutatni képeit: a Bonwit Teller áruház kirakatát rendezte, amely alkotásaiból öt-hat képet felhasznált a háttérhez. Az év során számos technikát kipróbált, a The Campbell-leves pedig kiemelt elemévé vált és hírnevet hozott neki. A következő évben, 1962-ben a Los Angeles-i Ferus Galéria állította ki a képeit, a tárlatról olyan magazinok is hírt adtak, mint a Time, Life és a Newsweek. Jelenleg a 32 képből álló leves-sorozat a New York-i Museum of Modern Artban található. Warhol felfedezte azt is, hogy a selyemszitanyomás a leghatékonyabb módszer képeinek sokszorosítására: még nagyobb ütemben kezdett el alkotni. Az 1960-as évek eleje volt a legintenzívebb alkotói időszaka, 1963-tól már a filmek és a zene felé is elsodródott...

 

Én szeretem az unalmas dolgokat. Az is szórakoztat, ha csak ülök, és kifelé bámulok az ablakon. Csak idő kérdése. Mindig lehet látni embereket, akik folyton az ablakból bámészkodnak. És ha nem az ablakból mozizom, akkor egy üzletben ülök és onnan figyelem az utcát. A film számomra nem más, mint az időtöltés egy módja.

 

Sajátságos, underground filmvilága szintén egyedinek számított a korban. A „szupersztár” szó Warhol filmjeiből eredeztethető, mint a Viva, az Ultraviolet és az Edie, a nyitott New York-i stúdióját pedig, ahol mindez történt, már csak „A gyár”-ként emlegették (The Factory) – ez volt egyébként a korabeli művészvilág egyik kedvelt társasági helyszíne is. Nem sokkal később azonban fordulóponthoz érkezett Warhol élete: 1968-ban rálőtt egy labilis idegzetű fiatal nő, Valeriene Solanis, aki Warhol egyik filmjében is szerepelt. A művész súlyosan megsérült, az orvosok mintegy 50 százalékos túlélési esélyt jósoltak neki, és bár végül felépült, az eset után Warhol élete már nem volt ugyanaz. A nyitott stúdió vesztett lendületéből, és festményei sem feszegették már annyira a határokat, mint korábban, ezáltal sokkal kevésbé rázták meg a művészvilágot. Ennek az időszakának a legnagyobb találmánya volt viszont az, hogy újraértelmezte a társadalmi portré műfaját, amely későbbi művészetének fókuszává vált. Ekkoriban indította el az Interjú nevű magazinját, amely roppant keresetté vált és Warhol bekerült a hírességek körébe. Ebből az időszakból ered a híres mondása, miszerint

 

A jövőben mindenki híres lesz egy negyedórára.

 

Andy Warhol amerikai képzőművészt a pop-art egyik legnevesebb képviselőjeként tartjuk számon. Bár a stílus Angliából ered, általa és sokak által az USA-ban virágzott ki és terjedt el világszerte. A dadaizmusban és szürrealizmusban gyökerező stílus neve az angol „popular” szó rövidítéséből ered, amely népszerűt jelent, az alkotások pedig a mindennapi életben gyakran használt tárgyakból, szimbólumokból, a fogyasztói társadalom közegéből, hétköznapi életéből merítenek, beleértve az ételeket, italokat, plakátokat, képregényeket, hírességeket. A népszerű elemeket változtatás nélkül reprodukálják az alkotók, de olykor a rendeltetésüktől eltérő környezetben, kompozícióban ábrázolják ezeket. Így válik egy gyárépület tájképpé, egy Coca-Cola-üveg csendéletté, egy figurális kép pedig valamelyik hírességgé, közéletben meghatározó helyet elfoglaló személlyé, képregényhőssé.


marylin-monroe-1318440_960_720
Fotó: pixabay

 

Andy Warhol munkásságából a leghíresebb a Marilyn Monroe-diptichon, a Három Elvis, a Campbell-leveskonzervek, de többek között felhasználta Mickey egér, Mao Ce-tung, Che Guevara figuráját is. A híres pop-art művész 1987. február 22-én hunyt el, szívroham vezetett a halálához.



Készítette: Révy Orsolya

Forrás:

http://www.warhola.com/biography.html

Wikipedia

Citatum

zak_orgona_felvgiandrea_mg_9710s2

2018.10.17

Felújították és visszaállították eredeti helyére a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, melyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én – mondta el Vigh Andrea, az intézmény rektora az MTI-nek. Hangsúlyozta: az orgona felújítása a kormány 800 millió forintos támogatásával valósult meg.

_D0A1065_Copy

2018.10.17

A magyar és az erdélyi irodalom, történelem, művészet és tudomány nagy alakjainak bronzba öntött portréit állítják ki a Magyar Messiások című plakettkiállításon, a Falk Miksa utcai E-Galériában. A tárlat 15 erdélyi szobrász munkáját mutatja be, a legtöbb bronzplakett Lázár Imre székelyudvarhelyi öntőmester gyűjteményéből érkezett a galériába.

collage_photocat

2018.10.17

Öt fiatal művész vehette át az idei Junior Prima-díjakat magyar színház- és filmművészet kategóriában október 16-án a budapesti Nemzeti Színházban. A Prima Primissma Alapítvány és a kategória mecénása, a Takarék Csoport elismerését idén Gubik Petra, Mészáros Blanka, Simon Zoltán, Zoltán Áron színművészek és Hegymegi Máté színész, koreográfus, rendező nyerte el.

Új kültéri kiállítás nyílt a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál Budapesten. A tárlat a februárban első alkalommal megrendezett magyar széppróza napja emlékezetes pillanataiból nyújt ízelítőt írásban és képekben. A kiállítás 2019 áprilisáig tekinthető meg a Magyar Írószövetség székházának kerítésén.

Nem indul Bulgária a jövő évi tel-avivi Eurovíziós Dalfesztiválon. A döntést a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT) igazgatótanácsa hozta meg és pénzügyi okokkal magyarázta azt. A BNT vezetése a bolgár közszolgálati televízió honlapján megjelent közleményben hozta nyilvánosságra a döntést. A lépést azzal indokolta, hogy az része az általános kiadásoptimalizálási programjuknak.

Közvetlenül 24 milliárd forint jut a kulturális területre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) a 2014 és 2020 közötti időszakban – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára október 15-én Debrecenben. Vitályos Eszter az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Partnerségben a könyvtárral című nemzetközi tudományos konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: 2014 és 2020 között az EFOP keretén belül összesen 952 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a forrásból jut 24 milliárd forint a kultúrára.

Kulturális programjainak dokumentálására hirdet ösztöndíjpályázatot fiatal fotósok számára a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A pályázat nyertese egy éven át havi bruttó 30 ezer forintos ösztöndíjban részesül és saját kiállítást szervezhet a ZSÖK valamely kiállítóhelyén, amelyhez további 30 ezer forintos támogatást kap. A jelentkezni felsőfokú vizuális vagy média képzésben, vagy érettségi után fotográfus szakképzésben résztvevő, vagy ilyen végzettséget három éven belül szerzett fotósok tudnak. A pályázatokat december 2-áig várják. További részletek ITT találhatók.

Kihirdették a Central European String Quartet (CESQ) nemzetközi zeneszerzőverseny díjazottjait; a megmérettetésre 75 pályamű érkezett. Első helyezést ért el Leonardo Mezzalira (Olaszország), második helyezést Johannes X. Schachtner (Németország), harmadik helyezést pedig Zámbó Jonatán (Magyarország) pályaműve. Pacsirta Díjat kapott Krasimir Draganov Taskov (Bulgária), a Zeneakadémia Alapítvány Díjában Balogh Máté darabja részesült. A leginnovatívabb pályamű különdíját Amy Brandon (Kanada), a legszórakoztatóbb pályamű különdíját Hszüpin Ma (Kína) nyerte el.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma