2016.03.11

Különleges, baltikumi vendégek érkeznek a Néprajzi Múzeumba március 19-én. Az intézményt egy kicsinyke, ámde kulturálisan rendkívül aktív finnugor nép, az észtországi szetuk hagyományőrzői keresik fel a 9. Észt Hét keretében. A múzeum látogatói a tematikus nap alkalmával közelebbről megismerhetik őket.

A húsz fős szetu küldöttség március 16-án érkezik hazánkba az észt külügyminiszterrel, Marina Kaljuranddal és egészen március 20-áig marad Magyarországon. A szetuk ez idő alatt felkeresik a jelenlegi Finnugor Kulturális Fővárosokat, Iszkaszentgyörgyöt és Veszprémet is. Útjuk során a fővárosban is fellépnek, melynek során szinte egy teljes napig állnak a budapesti közönség rendelkezésre.


1465388_727225573972371_1491904785_n


Tradicionális ízek és viseletek

Az észtországi finnugor vendégekkel március 19-én, szombaton 10:30 – 16:00 óra között találkozhatnak az érdeklődök a szetu nap keretében a Néprajzi Múzeumban. Ebből az alkalomból hagyományőrző „Mokolnurga” és „Seto miihi summ” kórusok lépnek fel, tradicionális szetu népviseletekben. A részt vevők a rendezvényen szetu táncokat tanulhatnak, emellett megismerkedhetnek jellegzetes szetu ételek, többek között a sõir nevű különleges sajt vagy a taarikapsta káposztás-halas finomság elkészítésének módjával is.


Az érdeklődőknek lehetőségük lesz továbbá szetu motívumokkal díszített textilnyomatok elkészítésére, valamint egy Szetuföldet bemutató film megtekintésére is. Sőt, arra is fény derül, hogy lehet valakiből király, vagy királynő (ülemsootska) a varázslatos Szetuföldön.


Pravoszláv finnugorok

Szetuföld (Setomaa) Észtország délkeleti csücskében található nyelvi és kulturális sziget, melyet jelenleg kettévág az orosz határ. A kelet és nyugat határán élő szetuk pravoszláv vallásúak és az észt egy sajátos nyelvjárását beszélik, melyet ők egyenesen önálló nyelvnek tartanak. Nyelvüknek 12,5 ezer beszélője van a világon, ugyanakkor ősi földjükön, Észtországban már csak kétezer szetu él. Ez a kicsinyke nép nemcsak végtelen vendégszeretetéről, hanem többszólamú énekes hagyományukról is ismert: a több mint ezer éves gyökerekkel rendelkező „leelo” 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján.


Bán Aladár nyomdokain

A Néprajzi Múzeum a magyar mellett jelentős nemzetközi gyűjteménnyel is rendelkezik. Ezen belül mennyiségében és összetételében is kiváló az észt gyűjtemény. Gyűjtője Bán Aladár (1871–1960) műfordító és folklorista, a Kalevipoeg első tolmácsolója volt, aki 1911 nyarán tíz hetet töltött Észtországban. Megfordult az észtek által lakott területek nagy részén és igyekezett a helyi társadalom minden rétegével megismerkedni. Az általa gyűjtött hagyományos viseletek, kézműves termékek, a népművészet sajátos jegyeit hordozó tárgyak jól tükrözik az iparosodás előtt álló észtek, többek között a szetuk századfordulós életmódját, kulturális sajátosságait.


Finnugor Kulturális Főváros

A közel kétszáz lakosú szetuföldi Obinitsa tavaly a 25 milliós finnugor nyelvet beszélő közösség kulturális fővárosa volt. Ennek kapcsán a szetuk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 30. őslakos népekkel foglalkozó tanácskozásán is bemutatták kultúrájukat, valamint a finnugor népeket. A Finnugor Kulturális Főváros projekt 2013-ban indult el a Finnugor Népek Ifjúsági Egyesülete, a MAFUN kezdeményezésére. Célja a rokonnyelvű népek identitástudatának és az összetartozás érzésének erősítése, a finnugor népekre és nyelvekre vonatkozó ismeretterjesztés, valamint a helyi kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés élénkítése.


A budapesti rendezvény az Észt Intézet, a Finnugor Kulturális Főváros Programiroda és a Néprajzi Múzeum együttműködésében, az Észt hét programjának részeként valósul meg. Az Észt hét elnevezésű összművészeti fesztivált 9. alkalommal szervezi az Észt Intézet a Szimplafilmmel közösen. Idén a vidéki helyszínekhez az egyik Finnugor Kulturális Főváros, Veszprém is csatlakozott. A szetu hagyományőrzők látogatását az Észt Kulturális Minisztérium és az Észt Külügyminisztérium támogatta.


A szetu nap 1000 forintos, valamint f00 Forintos kedvezményes jeggyel lesz látogatható.


Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma