GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2016.03.11

Különleges, baltikumi vendégek érkeznek a Néprajzi Múzeumba március 19-én. Az intézményt egy kicsinyke, ámde kulturálisan rendkívül aktív finnugor nép, az észtországi szetuk hagyományőrzői keresik fel a 9. Észt Hét keretében. A múzeum látogatói a tematikus nap alkalmával közelebbről megismerhetik őket.

A húsz fős szetu küldöttség március 16-án érkezik hazánkba az észt külügyminiszterrel, Marina Kaljuranddal és egészen március 20-áig marad Magyarországon. A szetuk ez idő alatt felkeresik a jelenlegi Finnugor Kulturális Fővárosokat, Iszkaszentgyörgyöt és Veszprémet is. Útjuk során a fővárosban is fellépnek, melynek során szinte egy teljes napig állnak a budapesti közönség rendelkezésre.


1465388_727225573972371_1491904785_n


Tradicionális ízek és viseletek

Az észtországi finnugor vendégekkel március 19-én, szombaton 10:30 – 16:00 óra között találkozhatnak az érdeklődök a szetu nap keretében a Néprajzi Múzeumban. Ebből az alkalomból hagyományőrző „Mokolnurga” és „Seto miihi summ” kórusok lépnek fel, tradicionális szetu népviseletekben. A részt vevők a rendezvényen szetu táncokat tanulhatnak, emellett megismerkedhetnek jellegzetes szetu ételek, többek között a sõir nevű különleges sajt vagy a taarikapsta káposztás-halas finomság elkészítésének módjával is.


Az érdeklődőknek lehetőségük lesz továbbá szetu motívumokkal díszített textilnyomatok elkészítésére, valamint egy Szetuföldet bemutató film megtekintésére is. Sőt, arra is fény derül, hogy lehet valakiből király, vagy királynő (ülemsootska) a varázslatos Szetuföldön.


Pravoszláv finnugorok

Szetuföld (Setomaa) Észtország délkeleti csücskében található nyelvi és kulturális sziget, melyet jelenleg kettévág az orosz határ. A kelet és nyugat határán élő szetuk pravoszláv vallásúak és az észt egy sajátos nyelvjárását beszélik, melyet ők egyenesen önálló nyelvnek tartanak. Nyelvüknek 12,5 ezer beszélője van a világon, ugyanakkor ősi földjükön, Észtországban már csak kétezer szetu él. Ez a kicsinyke nép nemcsak végtelen vendégszeretetéről, hanem többszólamú énekes hagyományukról is ismert: a több mint ezer éves gyökerekkel rendelkező „leelo” 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján.


Bán Aladár nyomdokain

A Néprajzi Múzeum a magyar mellett jelentős nemzetközi gyűjteménnyel is rendelkezik. Ezen belül mennyiségében és összetételében is kiváló az észt gyűjtemény. Gyűjtője Bán Aladár (1871–1960) műfordító és folklorista, a Kalevipoeg első tolmácsolója volt, aki 1911 nyarán tíz hetet töltött Észtországban. Megfordult az észtek által lakott területek nagy részén és igyekezett a helyi társadalom minden rétegével megismerkedni. Az általa gyűjtött hagyományos viseletek, kézműves termékek, a népművészet sajátos jegyeit hordozó tárgyak jól tükrözik az iparosodás előtt álló észtek, többek között a szetuk századfordulós életmódját, kulturális sajátosságait.


Finnugor Kulturális Főváros

A közel kétszáz lakosú szetuföldi Obinitsa tavaly a 25 milliós finnugor nyelvet beszélő közösség kulturális fővárosa volt. Ennek kapcsán a szetuk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 30. őslakos népekkel foglalkozó tanácskozásán is bemutatták kultúrájukat, valamint a finnugor népeket. A Finnugor Kulturális Főváros projekt 2013-ban indult el a Finnugor Népek Ifjúsági Egyesülete, a MAFUN kezdeményezésére. Célja a rokonnyelvű népek identitástudatának és az összetartozás érzésének erősítése, a finnugor népekre és nyelvekre vonatkozó ismeretterjesztés, valamint a helyi kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés élénkítése.


A budapesti rendezvény az Észt Intézet, a Finnugor Kulturális Főváros Programiroda és a Néprajzi Múzeum együttműködésében, az Észt hét programjának részeként valósul meg. Az Észt hét elnevezésű összművészeti fesztivált 9. alkalommal szervezi az Észt Intézet a Szimplafilmmel közösen. Idén a vidéki helyszínekhez az egyik Finnugor Kulturális Főváros, Veszprém is csatlakozott. A szetu hagyományőrzők látogatását az Észt Kulturális Minisztérium és az Észt Külügyminisztérium támogatta.


A szetu nap 1000 forintos, valamint f00 Forintos kedvezményes jeggyel lesz látogatható.


Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma