2018.04.29

Jön a jó idő, és a tavaszi-nyári napokon sokan kirándulnak, felkeresve hazánk kastélyait és árnyas parkjait. Érdemes ellátogatni a keszthelyi Festetics-kastélyba is, amely márciusban egy 18. századi, óriás falikárpittal gazdagodott. A bálteremben elhelyezett műkincset hatmillió forintért vásárolták meg. Szintén műtárgyakkal bővült a gyulai Almásy-kastély gyűjteménye, köztük két Barabás Miklós-festménnyel.

A 18. századból származó óriás Teniers-falikárpittal gazdagodott a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteménye; a Miniszterelnökség egy bécsi árverésen vásárolta meg a műtárgyat. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a március 22-ei bemutatón elmondta: a flamand Teniers-családhoz köthető falikárpitot a bécsi Dorotheum árverésén 20 ezer euróért (hatmillió forint) vásárolta meg a Miniszterelnökség. A keszthelyi kastély északi szárnyában, a bálteremben helyezték el a háromszor öt és fél méteres kárpitot, amely pontosan arra a helyre került, ahol a korabeli fotók szerint egy hasonló Teniers-kárpit függött.


DSC09734
Fotó: Papp Eszter


Nem zárják ki azt sem, hogy a 18. században a franciaországi Lille-ben készült falikárpit egykor szintén a kastély berendezéséhez tartozhatott, a korabeli fotók és újságcikkek arról tanúskodnak, hogy valaha több ilyen műtárgy is volt az épületegyüttesben – ismertette Latorcai Csaba.

A tavaly ősszel megvásárolt kárpit nemcsak a kastélyt vagy Keszthely városát gyarapítja, de az összmagyar kultúrát is, bizonyítva, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít Magyarország kultúrkincsének megőrzésére és gyarapítására.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy – élve az állam elővásárlási jogával – az utóbbi években több műtárggyal is gyarapodott a kastélymúzeum. Egy budapesti árverésen 2013-ban jutottak hozzá egy főúri ülőgarnitúrához, 2015-ben a kastély egykori úrnőjét – Festetics Tasziló feleségét –, Mary Victoria Hamiltont ábrázoló porcelánszobrot vásároltak vissza, továbbá egy 19. század elején készült ezüstpohárkészletet, amely nagy valószínűséggel szintén a második világháború utáni időszakban tűnhetett el.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kitért arra, hogy Keszthelyen folytatódik a főépület korszerűsítése, új interaktív kiállítást hoznak létre, a Vadászati Múzeumban két új diorámát állítanak ki és fejlesztik a modellvasút-kiállítást is. Különleges beruházás az egykori Schweizerei vagy fejőház rekonstrukciója az 1889-es eredeti tervek felhasználásával.


9dcc2c70
Fotó: helikonkastely.hu


Az építészettörténeti és gazdasági szempontból is egyedülálló létesítmény egy angolkertbe illeszkedő idilli majorság volt, amelyben istállót, tejgazdaságot, sajtműhelyt, „élménypadlást”, illetve rendezvényteret is kialakítanak új kiállítóhelyként. A tervek szerint három év múlva készül el az új attrakció – jelezte Virág Zsolt.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője a bemutatón azt mondta: a kormány komoly szándéka, hogy nemzetközileg is egyre elismertebb legyen a keszthelyi Festetics-kastély, ezért is segíti folyamatos műtárgyvásárlásokkal a gyűjtemény gyarapítását.

Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója elmondta, hogy csak a kastélyépületre 5,5 milliárd, a fenékpusztai majorság fejlesztésére pedig még mintegy 1,5 milliárd forint jut. Az évente több mint 200 ezer látogatót fogadó keszthelyi múzeum az ország leglátogatottabb kastélya, s az a törekvésük, hogy ne csak egynapos, hanem több napra szóló programot is biztosítsanak az ide érkezőknek.

 

Gyulán Barabás Miklós festményei

Visszakerült több, egykor a család birtokában lévő festmény és litográfia a gyulai Almásy-kastélyba, az ebből nyílt tárlatot Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg április 25-én. Latorcai Csaba felelevenítette: 2017 decemberében kereste meg gróf Almásy Dénes legidősebb unokája, Pongrácz István és kérte arra, hogy engedélyezze az időközben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum leltárába került, egykor a kétegyházi Almásy-kastélyban lévő öt olajfestmény és három litográfia áthelyezését a gyulai kastélyba.


kastelygyula
Fotó: gyulaikastely.hu


Elmondta: a kormány egy rendelettel is támogatja azt, hogy a második világháború és az azt követő diktatórikus rendszer alatt kisajátított magánvagyonok állami-önkormányzati tulajdonból visszakerüljenek a leszármazottakhoz. Mostanáig mintegy 9500 vagyontárgyat igényeltek vissza az örökösök, amelyből csaknem 7500 esetében állapították meg, hogy nem az állam tulajdonát képezik. Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kulturális örökség megőrzését és bemutatását alaptörvényben rögzített feladatnak tekintik, amely a nemzeti identitás erősítését szolgálja. A kastélyba került alkotásról szólva közölte, azok „közös történelmünk, magyarságunk egy jelentős darabját jelenítik meg”.


Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, hogy a két éve felújított kastélyban egyetlen eredeti berendezés sem maradt meg. A kiállítóhely nem sokkal megnyitása után „közösségi emléktérré” vált, egyre többen kezdték magukénak érezni és számos értékes műtárgyat ajánlottak fel. Így kerültek egy 1873-as zongora, egy ezüst halkés és Ferenc József portréja mellett étkészletek, kancsók, könyvek és litográfiák a kastélyba.

 

Pongrácz István felajánlása a legértékesebb mind közül – emelte ki a városvezető. A kastélyba került öt olajfestmény közül kettő a neves festőművész, Barabás Miklós portréja, az egyik idősebb Almásy Kálmán grófot, a másik Almásy Ignácnét ábrázolja, a képek 1872-ben és 1874-ben készültek. Két festmény 19. századi ismeretlen szerző műve, gróf Festeticsné, valamint Almásy Dénes portréja; egy pedig egy 17. századi művész alkotása, melynek címe: Kutya és macskák harca. A litográfiák a 19. században készültek, tájképeket és egy lovascsatát ábrázolnak.

Az alkotások 1949. december 14-én kerültek a békéscsabai múzeum – a jelenlegi Munkácsy Múzeum – gyűjteményébe mint a „nemzet szempontjából fontos” magángyűjtemények.



Forrás: MTI

absztal_asztrakt_Nagy

2018.09.22

Budapesti városnézéssel egybekötött kiállítás nyílik a 25. életévüket betöltő művészek alkotásaiból szeptember 24-én. A kiállító művészek között van Gerber Márton László grafikus is, aki a tárlatról szólva elmondta: „örülök, hogy a tárlat megvalósulásának köszönhetően lehetőség nyílik korosztályombéli pályatársak megismerésére”.

Mucsarnok2

2018.09.22

Gaál József Vezeklések kora című kiállítása és a Morph szobrászcsoport – Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás – közös tárlata látható szeptember 21-étől a Műcsarnokban. A három alkotó nem kapott külön szekciókat, munkáikat mindhárom teremben együtt mutatják be. Közös vonás ugyanis, hogy szobrászként is szorosan kapcsolódnak a festészethez.

SaturdayNight

2018.09.21

Volt egy irányzat a filmtörténetben, melynek nevét úgy fordítjuk: szabad mozi. Ezen irányzat képviselői filmjeikben a társadalom ellentmondásait ábrázolták, kritikusan, keményen. A szabad mozi, vagyis a free cinema alkotói nem finomkodtak: megmutatták a társadalom peremén élők sorsát, akárcsak a dühös fiatalokat. Filmek térből és időből cikksorozatunk legújabb részében a free cinemával foglalkozunk!

Újra Magyarországon forgat Fjodor Bondarcsuk orosz filmrendező, aki ezúttal stúdiófelvételeket készít Budapesten. A producer-rendező édesapjához, az Oscar-díjas Szergej Bondarcsukhoz hasonlóan számos történelmi filmet forgatott már, emellett a fellendülő orosz filmipar több kasszasikert hozó alkotása is az ő nevéhez fűződik. Új filmjéről azonban még nem árult el részleteket.

Elhallgatott zenekarok címmel kiadvány jelent meg a ’60-as, ’70-es évek magyar beat- és rock együtteseiről. A kiadvány a zenei anyag mellett tartalmazza az Elhallgatott zenekarok című dokumentumfilmet is, valamint két 73 perces CD-t is, amelyeken a Syrius, a Taurus, a Kex, az Atlas és a Liversing számait hallhatja a közönség.

P. Szabó Ernő újságírót, művészettörténészt szeptember 26-án délután búcsúztatják Budapesten – közölte az Új Művészet folyóirat szerkesztősége. A közlés szerint P. Szabó Ernő búcsúztatását szeptember 26-án 16 órakor tartják a Batthyány téri Szent Anna-templomban szentmise keretében. P. Szabó Ernő újságíró, művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat vezető szerkesztője hatvanhat éves korában hunyt el szeptember 9-én.

A legjobb filmnek járó Arany Kagyló-díjért 18 alkotás versenyez a szeptember 21-én kezdődött 66. San Sebastián-i filmfesztivál hivatalos programjában. A hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke idén Alexander Payne többszörös Oscar-díjas, amerikai forgatókönyvíró, rendező és producer. Az észak-spanyolországi tengerparti városban rendezett seregszemlén olyan világsztárok vonulnak fel a vörös szőnyegen a következő napokban, mint Bradley Cooper, Ryan Gosling, Robert Pattinson, valamint Judi Dench és Danny DeVito, akik életműdíjban részesülnek.

Hétéves londoni iskolások osztályfotóiból rendez kiállítást az Oscar-díjas Steve McQueen jövő ősszel a Tate Britain múzeumban. A különleges projekttel a 12 év rabszolgaság 48 éves rendezője, aki maga is Londonban nőtt fel, a brit főváros sokszínűségét akarja ábrázolni. McQueen a BBC Newsnak kifejtette, hogy azért választotta a klasszikus iskolai osztályfényképet kifejezési eszközéül, mert az iskolai fotó „nagyon formális”: a gyerekek állnak vagy keresztbetett lábbal ülnek, és mellettük van a tanáruk. „Szerettem ezt a típusú fotót, amely az osztályra, az iskolára és a társadalomra is reflektál. Üzenet, amely annyira helyi, de amikor összekerül a többi fotóval, globálissá válhat” – fűzte hozzá. A Tate Britain Duveen Galériája 2019 novembere és 2020 májusa között mutatja be a kiállítást.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma