2018.04.29

Jön a jó idő, és a tavaszi-nyári napokon sokan kirándulnak, felkeresve hazánk kastélyait és árnyas parkjait. Érdemes ellátogatni a keszthelyi Festetics-kastélyba is, amely márciusban egy 18. századi, óriás falikárpittal gazdagodott. A bálteremben elhelyezett műkincset hatmillió forintért vásárolták meg. Szintén műtárgyakkal bővült a gyulai Almásy-kastély gyűjteménye, köztük két Barabás Miklós-festménnyel.

A 18. századból származó óriás Teniers-falikárpittal gazdagodott a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteménye; a Miniszterelnökség egy bécsi árverésen vásárolta meg a műtárgyat. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a március 22-ei bemutatón elmondta: a flamand Teniers-családhoz köthető falikárpitot a bécsi Dorotheum árverésén 20 ezer euróért (hatmillió forint) vásárolta meg a Miniszterelnökség. A keszthelyi kastély északi szárnyában, a bálteremben helyezték el a háromszor öt és fél méteres kárpitot, amely pontosan arra a helyre került, ahol a korabeli fotók szerint egy hasonló Teniers-kárpit függött.


DSC09734
Fotó: Papp Eszter


Nem zárják ki azt sem, hogy a 18. században a franciaországi Lille-ben készült falikárpit egykor szintén a kastély berendezéséhez tartozhatott, a korabeli fotók és újságcikkek arról tanúskodnak, hogy valaha több ilyen műtárgy is volt az épületegyüttesben – ismertette Latorcai Csaba.

A tavaly ősszel megvásárolt kárpit nemcsak a kastélyt vagy Keszthely városát gyarapítja, de az összmagyar kultúrát is, bizonyítva, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít Magyarország kultúrkincsének megőrzésére és gyarapítására.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy – élve az állam elővásárlási jogával – az utóbbi években több műtárggyal is gyarapodott a kastélymúzeum. Egy budapesti árverésen 2013-ban jutottak hozzá egy főúri ülőgarnitúrához, 2015-ben a kastély egykori úrnőjét – Festetics Tasziló feleségét –, Mary Victoria Hamiltont ábrázoló porcelánszobrot vásároltak vissza, továbbá egy 19. század elején készült ezüstpohárkészletet, amely nagy valószínűséggel szintén a második világháború utáni időszakban tűnhetett el.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kitért arra, hogy Keszthelyen folytatódik a főépület korszerűsítése, új interaktív kiállítást hoznak létre, a Vadászati Múzeumban két új diorámát állítanak ki és fejlesztik a modellvasút-kiállítást is. Különleges beruházás az egykori Schweizerei vagy fejőház rekonstrukciója az 1889-es eredeti tervek felhasználásával.


9dcc2c70
Fotó: helikonkastely.hu


Az építészettörténeti és gazdasági szempontból is egyedülálló létesítmény egy angolkertbe illeszkedő idilli majorság volt, amelyben istállót, tejgazdaságot, sajtműhelyt, „élménypadlást”, illetve rendezvényteret is kialakítanak új kiállítóhelyként. A tervek szerint három év múlva készül el az új attrakció – jelezte Virág Zsolt.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője a bemutatón azt mondta: a kormány komoly szándéka, hogy nemzetközileg is egyre elismertebb legyen a keszthelyi Festetics-kastély, ezért is segíti folyamatos műtárgyvásárlásokkal a gyűjtemény gyarapítását.

Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója elmondta, hogy csak a kastélyépületre 5,5 milliárd, a fenékpusztai majorság fejlesztésére pedig még mintegy 1,5 milliárd forint jut. Az évente több mint 200 ezer látogatót fogadó keszthelyi múzeum az ország leglátogatottabb kastélya, s az a törekvésük, hogy ne csak egynapos, hanem több napra szóló programot is biztosítsanak az ide érkezőknek.

 

Gyulán Barabás Miklós festményei

Visszakerült több, egykor a család birtokában lévő festmény és litográfia a gyulai Almásy-kastélyba, az ebből nyílt tárlatot Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg április 25-én. Latorcai Csaba felelevenítette: 2017 decemberében kereste meg gróf Almásy Dénes legidősebb unokája, Pongrácz István és kérte arra, hogy engedélyezze az időközben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum leltárába került, egykor a kétegyházi Almásy-kastélyban lévő öt olajfestmény és három litográfia áthelyezését a gyulai kastélyba.


kastelygyula
Fotó: gyulaikastely.hu


Elmondta: a kormány egy rendelettel is támogatja azt, hogy a második világháború és az azt követő diktatórikus rendszer alatt kisajátított magánvagyonok állami-önkormányzati tulajdonból visszakerüljenek a leszármazottakhoz. Mostanáig mintegy 9500 vagyontárgyat igényeltek vissza az örökösök, amelyből csaknem 7500 esetében állapították meg, hogy nem az állam tulajdonát képezik. Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kulturális örökség megőrzését és bemutatását alaptörvényben rögzített feladatnak tekintik, amely a nemzeti identitás erősítését szolgálja. A kastélyba került alkotásról szólva közölte, azok „közös történelmünk, magyarságunk egy jelentős darabját jelenítik meg”.


Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, hogy a két éve felújított kastélyban egyetlen eredeti berendezés sem maradt meg. A kiállítóhely nem sokkal megnyitása után „közösségi emléktérré” vált, egyre többen kezdték magukénak érezni és számos értékes műtárgyat ajánlottak fel. Így kerültek egy 1873-as zongora, egy ezüst halkés és Ferenc József portréja mellett étkészletek, kancsók, könyvek és litográfiák a kastélyba.

 

Pongrácz István felajánlása a legértékesebb mind közül – emelte ki a városvezető. A kastélyba került öt olajfestmény közül kettő a neves festőművész, Barabás Miklós portréja, az egyik idősebb Almásy Kálmán grófot, a másik Almásy Ignácnét ábrázolja, a képek 1872-ben és 1874-ben készültek. Két festmény 19. századi ismeretlen szerző műve, gróf Festeticsné, valamint Almásy Dénes portréja; egy pedig egy 17. századi művész alkotása, melynek címe: Kutya és macskák harca. A litográfiák a 19. században készültek, tájképeket és egy lovascsatát ábrázolnak.

Az alkotások 1949. december 14-én kerültek a békéscsabai múzeum – a jelenlegi Munkácsy Múzeum – gyűjteményébe mint a „nemzet szempontjából fontos” magángyűjtemények.



Forrás: MTI

emlekerem3

2018.11.19

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be.

2018_11_17_weegee2

2018.11.19

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festménye a BÁV aukcióinak történetében rekordáron , 75,6 millió forintért kelt el. Az árverésen jól szerepeltek a magyar absztrakt és kortárs festészet meghatározó alakjai is. A Zsolnay-tárgyak közül egy ritka, párduccal díszített art deco váza érte el a legmagasabb leütési árat.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma