kultura.hu_banner_herend_002uj

2018.04.29

Jön a jó idő, és a tavaszi-nyári napokon sokan kirándulnak, felkeresve hazánk kastélyait és árnyas parkjait. Érdemes ellátogatni a keszthelyi Festetics-kastélyba is, amely márciusban egy 18. századi, óriás falikárpittal gazdagodott. A bálteremben elhelyezett műkincset hatmillió forintért vásárolták meg. Szintén műtárgyakkal bővült a gyulai Almásy-kastély gyűjteménye, köztük két Barabás Miklós-festménnyel.

A 18. századból származó óriás Teniers-falikárpittal gazdagodott a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteménye; a Miniszterelnökség egy bécsi árverésen vásárolta meg a műtárgyat. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a március 22-ei bemutatón elmondta: a flamand Teniers-családhoz köthető falikárpitot a bécsi Dorotheum árverésén 20 ezer euróért (hatmillió forint) vásárolta meg a Miniszterelnökség. A keszthelyi kastély északi szárnyában, a bálteremben helyezték el a háromszor öt és fél méteres kárpitot, amely pontosan arra a helyre került, ahol a korabeli fotók szerint egy hasonló Teniers-kárpit függött.


DSC09734
Fotó: Papp Eszter


Nem zárják ki azt sem, hogy a 18. században a franciaországi Lille-ben készült falikárpit egykor szintén a kastély berendezéséhez tartozhatott, a korabeli fotók és újságcikkek arról tanúskodnak, hogy valaha több ilyen műtárgy is volt az épületegyüttesben – ismertette Latorcai Csaba.

A tavaly ősszel megvásárolt kárpit nemcsak a kastélyt vagy Keszthely városát gyarapítja, de az összmagyar kultúrát is, bizonyítva, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít Magyarország kultúrkincsének megőrzésére és gyarapítására.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy – élve az állam elővásárlási jogával – az utóbbi években több műtárggyal is gyarapodott a kastélymúzeum. Egy budapesti árverésen 2013-ban jutottak hozzá egy főúri ülőgarnitúrához, 2015-ben a kastély egykori úrnőjét – Festetics Tasziló feleségét –, Mary Victoria Hamiltont ábrázoló porcelánszobrot vásároltak vissza, továbbá egy 19. század elején készült ezüstpohárkészletet, amely nagy valószínűséggel szintén a második világháború utáni időszakban tűnhetett el.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kitért arra, hogy Keszthelyen folytatódik a főépület korszerűsítése, új interaktív kiállítást hoznak létre, a Vadászati Múzeumban két új diorámát állítanak ki és fejlesztik a modellvasút-kiállítást is. Különleges beruházás az egykori Schweizerei vagy fejőház rekonstrukciója az 1889-es eredeti tervek felhasználásával.


9dcc2c70
Fotó: helikonkastely.hu


Az építészettörténeti és gazdasági szempontból is egyedülálló létesítmény egy angolkertbe illeszkedő idilli majorság volt, amelyben istállót, tejgazdaságot, sajtműhelyt, „élménypadlást”, illetve rendezvényteret is kialakítanak új kiállítóhelyként. A tervek szerint három év múlva készül el az új attrakció – jelezte Virág Zsolt.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője a bemutatón azt mondta: a kormány komoly szándéka, hogy nemzetközileg is egyre elismertebb legyen a keszthelyi Festetics-kastély, ezért is segíti folyamatos műtárgyvásárlásokkal a gyűjtemény gyarapítását.

Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója elmondta, hogy csak a kastélyépületre 5,5 milliárd, a fenékpusztai majorság fejlesztésére pedig még mintegy 1,5 milliárd forint jut. Az évente több mint 200 ezer látogatót fogadó keszthelyi múzeum az ország leglátogatottabb kastélya, s az a törekvésük, hogy ne csak egynapos, hanem több napra szóló programot is biztosítsanak az ide érkezőknek.

 

Gyulán Barabás Miklós festményei

Visszakerült több, egykor a család birtokában lévő festmény és litográfia a gyulai Almásy-kastélyba, az ebből nyílt tárlatot Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg április 25-én. Latorcai Csaba felelevenítette: 2017 decemberében kereste meg gróf Almásy Dénes legidősebb unokája, Pongrácz István és kérte arra, hogy engedélyezze az időközben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum leltárába került, egykor a kétegyházi Almásy-kastélyban lévő öt olajfestmény és három litográfia áthelyezését a gyulai kastélyba.


kastelygyula
Fotó: gyulaikastely.hu


Elmondta: a kormány egy rendelettel is támogatja azt, hogy a második világháború és az azt követő diktatórikus rendszer alatt kisajátított magánvagyonok állami-önkormányzati tulajdonból visszakerüljenek a leszármazottakhoz. Mostanáig mintegy 9500 vagyontárgyat igényeltek vissza az örökösök, amelyből csaknem 7500 esetében állapították meg, hogy nem az állam tulajdonát képezik. Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kulturális örökség megőrzését és bemutatását alaptörvényben rögzített feladatnak tekintik, amely a nemzeti identitás erősítését szolgálja. A kastélyba került alkotásról szólva közölte, azok „közös történelmünk, magyarságunk egy jelentős darabját jelenítik meg”.


Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, hogy a két éve felújított kastélyban egyetlen eredeti berendezés sem maradt meg. A kiállítóhely nem sokkal megnyitása után „közösségi emléktérré” vált, egyre többen kezdték magukénak érezni és számos értékes műtárgyat ajánlottak fel. Így kerültek egy 1873-as zongora, egy ezüst halkés és Ferenc József portréja mellett étkészletek, kancsók, könyvek és litográfiák a kastélyba.

 

Pongrácz István felajánlása a legértékesebb mind közül – emelte ki a városvezető. A kastélyba került öt olajfestmény közül kettő a neves festőművész, Barabás Miklós portréja, az egyik idősebb Almásy Kálmán grófot, a másik Almásy Ignácnét ábrázolja, a képek 1872-ben és 1874-ben készültek. Két festmény 19. századi ismeretlen szerző műve, gróf Festeticsné, valamint Almásy Dénes portréja; egy pedig egy 17. századi művész alkotása, melynek címe: Kutya és macskák harca. A litográfiák a 19. században készültek, tájképeket és egy lovascsatát ábrázolnak.

Az alkotások 1949. december 14-én kerültek a békéscsabai múzeum – a jelenlegi Munkácsy Múzeum – gyűjteményébe mint a „nemzet szempontjából fontos” magángyűjtemények.



Forrás: MTI

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma