IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.03.05

Lukács Gyöngyi, a világhírű szoprán, az Operaház örökös tagja pályafutásának 30 éves jubileumát nagyszabású gálakoncerttel ünnepli március 12-én az Erkel Színházban. Míg a kiváló mexikói tenor, Ramón Vargas egy héttel később, március 19-én temperamentumos, latin és mediterrán művekből válogató dalesttel lép a közönség elé. Kattints, hogy megtudd a részleteket!

Nagy feltűnést keltett az Erkel Színházban 1988 januárjában egy fiatal győri lány emlékezetes beugrása A trubadúr Leonorájaként. Lukács Gyöngyi bravúros korai fellépése a drámai-spinto szoprán szerepkörben egy kivételes pályafutás kezdetének bizonyult, amely részeként a budapesti Opera történetében ő formálta meg legfiatalabban Violetta (Traviata), Nedda (Bajazzók), Silvana (Respighi: A láng), Tosca és Amelia Grimaldi (Simon Boccanegra) karakterét. Tosca szerepét többek közt Baselben, Los Angelesben, San Franciscóban és a New Yorki-i Metropolitanben énekelte nagy sikerrel. A milanói Scalában Ricardo Muti vezénylete mellett A végzet hatalma Leonorájaként és Az álarcosbál Ameliájaként zárta szívébe a közönség, Lady Machbetként egyebek mellett a londoni Royal Opera House-ban, az Edinburgh Festiválon, Münchenben, Bécsben, Tokióban, Szöulban, San Franciscóban és Los Angelesben varázsolta el a hallgatóságát. Míg Bécsben az Andrea Chénier-ben Plácido Domingo és José Cura partnereként nyújtott felejthetetlen alakítást. A Kossuth-díjas, érdemes művész, az Operaház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja március 12-én ismét az Erkel Színház deszkáira lép, hogy közönségével együtt itt ünnepelhesse pályafutása 30 éves jubileumát.

 

Lukacs30_online_1920x1080px_1


A gálaest első felében Wagner Tannhäuser, Boito Mefistofele, Bellini Norma, Verdi A trubadúr és Az álarcosbál című operáiból hangoznak el részletek, amelyekben olyan világhírű művészek is közreműködnek, mint Fekete Attila és Alexandru Agache, akivel nem csak az életben, de sokszor a színpadon is egy párt alkotnak. A művésznő férje mellett két lánya, Sahakyan Lusine és Sahakyan Emma is fellép a műsorban.

 

Az est második részében Ponchielli Gioconda című művének keresztmetszete csendül fel, amelynek címszerepe a művésznő régóta dédelgetett szerepálma. Az előadásban Lukács Gyöngyi partnerei Fodor Bernadett, Alexandru Agache és Fekete Attila lesznek. A gálán a Magyar Állami Operaház Énekkarát és Zenekarát Dinyés Dániel vezényli, megbízott karigazgató Csiki Gábor, az est rendezője Aczél András, míg a műsort Bősze Ádám vezeti.

 

Egy héttel később, március 19-én napjaink egyik neves sztártenorja, a mexikói Ramón Vargas adja első dalestjét az Erkel Színházban. A Magyarországon is rendszeresen fellépő, a világ szinte minden rangos operaszínpadán megfordult, népszerű előadó olyan nagyságokkal lép színpadra a II. János Pál pápa téren, mint Rost Andrea, Orendt Gyula, Edita Gruberová vagy Renée Fleming.

 

Ramon_Vargas_online_1920x1080px


A latinos és a mediterrán temperamentumból egyaránt merítő, számos csemegét tartogató est műsorán szerepel Liszt Petrarca-szonettek című, háromrészes lírai dalciklusa, amely témaválasztásán túl stílusában a romantikus bel canto itáliai hagyományait tükrözi. Elhangzik továbbá a 20. századi katalán zene kiemelkedő alakja, Xavier Montsalvatge főművének tekinthető Cinco canciones negras (Öt fekete dal), amely a karibi térség lakóinak zenei motívumaiból és ritmusaiból merített ihletett. A versfeldolgozások közt bölcsődal, szerelmi költemény és életvidám rumba is található.

 

A műsor második részében az olasz zeneirodalom népszerű alakjainak – Leoncavallo, Cilea, Respighi, Mascagni, Denza, Tosti and Rossini – közkedvelt dalai színesítik a programot. Az esten Vargast a brit Charles Spencer kíséri zongorán, aki a tavaly Renée Fleminggel közösen fellépő Hartmut Höllhöz hasonlóan egyike a műfaj legkeresettebb előadóinak, többek között Cecilia Bartoli, Elīna Garanča, Vesselina Kasarova, Petra Lang, Jessye Norman és Ilikó Raimondi dalestjein is közreműködött korábban.

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma