IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.11

A Férfiak Klubja elindítja a Kultúrát Apától elnevezésű kezdeményezését, amellyel az édesapák családon belüli szerepvállalását szeretnék ösztönözni – jelentették be szeptember 11-én a Magyar Állami Operaház aulájában. A sajtótájékoztatón Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója úgy fogalmazott: „fontos, hogy az édesapákhoz különleges élmények kapcsolódjanak”.

Bedő Imre a szeptember 11-ei sajtótájékoztatón elmondta: a Kultúrát Apától kezdeményezéssel egyrészről az édesapákat, másrészről a magyar színházi szcénát kívánják megszólítani. „A program célja, hogy legalább évente egyszer kötődjön az édesapákhoz egy olyan meghatározó kulturális élmény, mint a színházlátogatás. Nagy nemzetközi kutatások azt az eredményt mutatják, hogy az édesapa mintája az összes tényező közül a leghangsúlyosabb a gyerekek kultúrafogyasztási szokásainak kialakulásában. Az apa iskolai végzettsége például sokkal nagyobb mértékben befolyásolja, hogy milyen tanulmányi előmenetelre számíthatnak a gyerekek, mint az anya végzettsége. A kultúrafogyasztás területén ugyanígy az apák által mutatott példa a lefontosabb” – hangsúlyozta az Apák Klubja alapítója. Hozzátette: „a városiadás következménye az, hogy az édesapák egyre több időt töltenek a munkahelyükön, mint a családjukkal. Bár gondoskodnak a családjukról, nemcsak az anyagi támogatás, hanem a jelenlét is fontos” – emelte ki.


_D0A5134_Copy
Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója

 

Arról is beszélt, hogy elengedhetetlen a gyermekek számára a jó családi, magánéleti minta. „Fontosnak tartottuk, hogy olyan kezdeményezést hívjunk életre, amelynek segítségével az édesapákhoz különleges élmény kötődhet” – jegyezte meg Bedő Imre, hozzátéve: „sajnos a mai harmincévesek már nehezebben találnak olyan élményt a múltjukban, amely kizárólag az édesapához kötődik. Mi ezen szeretnénk változtatni és azt kívánjuk elérni, hogy az apa kultúrát vigyen a családba. Éppen ezért indítjuk el a Kultúrát Apától programunkat!” Így fogalmazott Bedő Imre, majd örömmel jelentette be, hogy szervezetük kezdeményezéséhez máris számos színház csatlakozott: „a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, az Erkel Színház, a Fórum Színház, a Kolozsvári Magyar Opera, a Soproni Petőfi Színház, a Békéscsabai Jókai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Brüsszeli Balassi Intézet és a Siklósi Várszínház is” – sorolta.

 

„Azt kívánjuk elérni, hogy legalább évente egyszer kötődjön apához az, hogy a gyerekek ünneplőbe öltöznek, az oda-vissza úton kivételes beszélgetéseket folytatnak egymással, és ünnepként élnek át egy meghatározó kulturális élményt. Az év többi napján persze, menjen az egész család színházba, de ez a rendszeres, különleges lehetőség alkalmat ad az apák felelősségvállalásának népszerűsítésére, az apák aktivizálására, az apa–gyermek kapcsolat elmélyítésére, és arra, hogy az anyák és a gyermekek büszkék lehessenek, felnézhessenek az édesapákra” – mondta Bedő Imre.


_D0A5152_Copy
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

 

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár üdvözölte a rendhagyó kezdeményezést és megfogalmazta: „rendkívül fontos, hogy szülőként milyen mintát adunk át a gyermekeinknek, hogy milyen példát mutatunk nekik. Ez részben kulturális kérdés, és ebben a jelenlévő édesapákra is nagy szükség van. Ez a kezdeményezés pedig pont erről szól: a férfiak apai szerepének fontosságára hívja fel a figyelmet.” Novák Katalin elárulta: a 30 év alatti férfiak körében most 35 százalékkal többen mondják azt, hogy körülbelül három éven belül gyermeket szeretnének vállalni, mint négy éve. „Ők minden bizonnyal jelenlévő apák akarnak lenni, a gyermeknevelés örömeire vágynak.” Szükség van a mindennapokban a jelenlévő apákra – jelentette ki Novák Katalin, de kiemelte azoknak az élményeknek a fontosságát is, amelyek csak az apához kötődnek. Ezt segíti a kormányzat intézkedései közül az, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot az apák is igénybe vehetik, továbbá az is, hogy ők is otthon maradhatnak a kisgyermekkel. „Kell az »apaidő«, és ha ez a kultúrához, a színházhoz kötődik, az még örvendetesebb” – zárta beszédét Novák Katalin.


_D0A5220_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

 

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár arról mesélt az egybegyűlteknek, milyen szép emlékeket őriz lánya gyermekkorából. Tartalmas beszélgetések az iskola felé vezető úton, az utolsó puszi, kézfogás búcsúzáskor – ezek mind-mind feledhetetlen emlékek, melyek kapcsán Fekete Péter megjegyezte: az édesapa felelőssége az, hogy a gyermekével kapcsolatot teremtsen. „Nem mindegy, mi az utolsó mondat az esti mese után, mit dalolunk a születésnapon, ahogy az sem, hogy kikapcsoljuk-e a telefonunkat a vasárnapi ebédnél vagy sem” – állapította meg Fekete Péter, majd a Kultúrát Apától programról szólva elmondta: „a kulturális államtitkárság jó szívvel támogat minden olyan kezdeményezést, amely abban segít, hogy a kultúrafogyasztás életmóddá váljon”.


_D0A5255_Copy
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója


„Bedő Imre ezzel a programmal minden édesapa helyett lép egy nagyot” – mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. „Jó odaállni ezen ügy mellé” – fogalmazott, hozzátéve: mivel a színházak világa is egyre inkább kezd elnőiesedni, nagy szükség van azokra a programokra, amelyek a férfiak figyelmét is felhívják a kultúrafogyasztás fontosságára. Az Erkel Színház József-nap környékén három előadást kínál a Kultúrát Apától program keretében a különböző életkorú gyerekek számára: a Bánk bán, a János vitéz és a Carmen előadásaira várják majd az édesapákat és gyermekeiket – sorolta fel Ókovács Szilveszter, majd kijelentette: „mindezt a jövőért tesszük”.


Németh Kristóf színművész elmondta, hogy az általa vezetett Fórum Színház magánteátrumként csatlakozik a kezdeményezéshez egy Neil Simon-darabbal. „Én elkényeztetett helyzetben vagyok: az édesapámmal sokat jártunk színházba, most pedig már a fiammal megyek. Nálunk tehát ez természetes, de vannak családok, ahol nem az. A Kultúrát Apától program nekik is segít, hiszen míg a kultúráért tenni kell, a családért tenni kötelesség.”


_D0A5332_Copy
Németh Kristóf színművész, a Fórum Színház igazgatója

 

A sajtótájékoztató zárásaként Bedő Imre elmondta, hogy a Férfiak Klubja a Kultúrát Apától kezdeményezéshez színházak, társulatok, előadások csatlakozását várja. A külön erre a célja szánt apajegyeket a Férfiak Klubja népszerűsíti majd. Kiemelte: természetesen a meghirdetett előadásokról sincsenek kizárva az anyák; az elkülönített apajegyek mellett ezekre az alkalmakra is vásárolhatnak jegyet mások is. Újságírói kérdésre Bedő Imre azt is elárulta: tervezik, hogy később a színházak mellett más típusú kulturális intézményeket is bevonnak a programba.

 

A kezdeményezéshez csatlakozott színházak és előadások listája, valamint a rendelkezésre álló jegyek ITT érhetők el.

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma