IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.01.31
Szíjjártó Anita

Festői tájképek, virágcsendéletek, színgazdag népviseletbe öltözött sokác nők, önarcképek és csodálatosan megmunkált bútorok várják a látogatók Cecén, a Csók István Emlékházban. A világhírű festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékév keretében nyílt kiállítás január 29-én a Fejér megyei településen.

KOMI9803_Copy
L. Simon László és Varga Gábor


„Azért újítottuk fel a Csók István Emlékházat, hogy mindenki számára egyértelmű tegyük: fontos nekünk ez a szellemi, művészeti és természetesen az épített örökség, hiszen Cece egyik legszebb épülete ez. Fontos ez a hagyaték is, és az, hogy a gyerekeink számára is az legyen” – hangsúlyozta a kiállítást megnyitó beszédében L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára. Hozzátette: ez a felújítás is mutatja, hogy nemcsak Budapestre, hanem a vidékre, az ottani értékekre is figyelnek.

A teljes felújításhoz – még kulturális államtitkárként, saját kertéből – L. Simon László negyvenmillió forintot biztosított, melyből új tető épült és kívül-belül megújult az emlékház. Emellett az államtitkár megemlítette: hétmillió forintot adott a Nemzeti Kulturális Alap, és külön kiemelte, hogy ötmillió forinttal pedig Cece önkormányzata járult hozzá e kiállítás létrejöttéhez. „Ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az a múzeumi rendszer, amelyet kialakítottunk, jól vizsgázott” – mutatott rá L. Simon László, hozzátéve: ez a múzeum valóban a ceceieké.


KOMI9865_Copy_filtered
Palotainé Kali Gabriella, Csók István jogutódja, a festő lányának egykori ápolója
és Csók Sándor, a művész unokaöccse


Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője beszédében felidézte: 2007-ben annyira rossz állapotban volt az emlékház, hogy nem volt alkalmas Csók festményeinek „őrzésére”, ezért el kellett vinniük onnan a kiállítást. A most felújított kúriában azonban méltó helyen lehetnek a művész alkotásai. A tervekről szólva elmondta: szeretnék megvásárolni a Sáregresen lévő vízimalmot, ahol Csók István több mint 150 éve született, és a fiatal generáció számára alkotóházzá alakítanák át.

 

A tárlaton szereplő műtárgyak többségét – festményeket, bútorokat és egyéb személyes tárgyakat – 1962-ben a festő lánya, Csók Júlia adományozta a magyar államnak, teljesen ingyen. A kiállított műalkotások a székesfehérvári Szent István Király Múzeumból, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből érkeztek a Csók István Emlékházba. A tárlat ízelítőt ad a derűs élet festőjének majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművéből, személyes tárgyainak segítségével megidézi a nagyszerű embert, a közkedvelt művészt.

A tágas kertben álló kúriát 2013-ban újíttatta fel Cece Nagyközség Önkormányzata. Az emlékház újrarendezett állandó kiállítása a művész születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében nyílt meg, és egész évben látogatható.


KOMI9594_Copy

 

CSÓK ISTVÁN 1865. február 13-án született Sáregresen. Igazi européer művész volt. Münchenben, majd Párizsban képezte magát, ahol magától értetődően hatottak rá a korszak nagy festői és a bontakozó művészi áramlatok. Alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön. Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek. Élete végéig büszkeséggel töltötte el, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon, és többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálékon, valamint a világkiállításokon.


A kiállítás kurátora Gärtner Petra művészettörténész, a Szent István Király múzeum munkatársa.



Szíjjártó Anita

Fotó: Kőmíves András

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma