782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.08.31

A nyár utolsó napjaihoz közeledve nemcsak az iskolák, de a kulturális intézmények is újra megnyitják kapuikat, akárcsak a Magyar Művészeti Akadémia. Az évadnyitó koncerten Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző alkotásai csendülnek fel, melyek közül kettőt Balázs János Liszt- és Prima-díjas zongoraművész szólaltat meg. A művész az évadnyitó koncertről mesélt.

IMG_8010
Fotó: vigado.hu


Dubrovay László szerzeményei mellett Kodály Zoltán alkotásai is elhangoznak augusztus 31-én a Pesti Vigadóban. A koncert különlegessége, hogy ez lesz az első elektronikus zongoraverseny élő előadása, melyre 35 évet kellett várni. Dubrovay László a ’70-es évek elején a Hamburgische Staatsoper korrepetitoraként dolgozott, majd Karlheinz Stockhausennél folytatta tanulmányait mint DAAD (Deutscher Akademischer Austauschdienst)-ösztöndíjas. Ebben az időben ismerkedett meg az elektronikus stúdiók új zenei lehetőségeivel, a legújabb hangkutatási eredményekkel, a különböző komponálási technikákkal és az elektronikus zenével Hans-Ulrich Humpert vezetésével. Dubrovay László a Kölnben szerzett ismeretei segítségével teljesen egyedi stílust teremtett. A ’70-es évek Magyarországán addig elképzelhetetlen volt, hogy bárki az elektronikus zenét a hangverseny keretei közé emelje.


A Magyar Művészeti Akadémia évadnyitó koncertjén a zeneszerző két zongoraversenye is felcsendül, melyet Balázs János zongoraművész kelt életre, aki maga is Dubrovay László tanítványa volt. A műveket a Budafoki Dohnányi Zenekar kíséri Hollerung Gábor vezényletével. „Rendkívül izgalmas programra számíthatnak az érdeklődők. Az elektronikus zongoraversenyt úgy kell elképzelni, hogy a szimfonikus zenekar és a zongora együtt szólal meg, de a zongorának tulajdonképpen csupán az áttranszponált, átmodulált hangszínét hallja a közönség. Ezeket az effekteket maga a zeneszerző, Dubrovay László fogja előállítani a színpadon egy analóg szintetizátorral. Ezt a szintetizátort azonban nem úgy kell elképzelni, mint a ma ismerteket. Ez egy tekerős szerkezet, zongorabillentyűk nélkül, amely a hangversenyzongorából transzformálja át a zongoraszólamokat, és egy hangerősítő révén közvetíti azt a közönség felé. Ők tehát nem az ismert zongora dallamait hallják, hanem a felhangokat, az interferenciákat” – magyarázta nekünk Balázs János. Ez a fajta technikai segítség, az interferálás még jobban felerősíti az érzelmeket a zongoraversenyekben, melynek köszönhetően sokkal kifejezőbbé válik egy-egy alkotás.


Balazs_Dubrovay
Dubrovay László és Balázs János


Az elektronikus zongoraverseny a lét kérdéseit feszegeti: az első tétel a paradicsomot, a második a purgatóriumot és a poklot, a harmadik tétel pedig a földet, az embert jeleníti meg. „Ezeket a témákat nagyon nehéz megfogalmazni, rendkívül érzelemdús, dallamos zongoraversenyek csendülnek majd fel, ugyanakkor olyan különleges hangzást, olyan elemeket hallhat a közönség, amelyet máshol soha, hiszen ez a világ első és egyetlen elektronikus zongoraműve” – mondta el Balázs János a Kultúra.hu-nak. A szerző összes zongoraversenyét korábban CD-re rögzítették, hogy a későbbi generáció számára is elérhetőek legyenek – a zongoraművész például másfél évvel ezelőtt a tanár úr összes zongorafelvételét lemezre vette. „Ezt azért tartom kiemelten fontosnak, mert a jövő generációjának szüksége van olyan felvételekre, melyeket a szerző instruált, ő mondta meg a tempókat és azt is, mit kíván hallani. Ez hatalmas segítség a jövő zenészeinek.”


A zongoraversenyek különböző időben születettek, a harmadik 2010-ben, míg az első kettő már a ’80-as években elkészült, ám akkor nem voltak meg a kellő technikai eszközök, így élőben nem tudták előadni ezeket a szerzeményeket. Most azonban Balázs János közreműködésével végre hallhatja e különleges műveket a közönség élőben is. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész az évadnyitó koncerten kívül számos helyen fellép. Hallható lesz többek között szeptember 7-én a Zsidó Kulturális Fesztiválon, október 24-én pedig a Művészetek Palotájában tart szóló zongoraestet, és mindeközben Oroszországtól kezdve Németországon át, számos országban játszik majd.

 


Kultúra.hu

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma